
Az itt maradó gólyák hónapokig egereken, pockokon élnek, melyekre a szántók0on, gyepeken vadásznak.
Fotó: Milvus Csoport
A fagyos, havas januári napokkal együtt a közösségi médiában is megszaporodtak azok a bejegyzések, amelyekben többen a hóban álldogáló fehér gólyák sorsáért aggódnak. A szakemberek szerint azonban a látvány megtévesztő: a több esetben nincs szükség beavatkozásra, egyes példányok könnyebben átvészelik a telet, mintsem a hosszú afrikai vándorlást megtennék. A téli időszak ugyanakkor nemcsak a gólyák, hanem az itthon maradó és északabbról érkező énekesmadarak számára is kihívást jelent – megmutatjuk, hogyan segíthetünk rajtuk a hideg hónapokban.
2026. január 14., 08:002026. január 14., 08:00
Az elmúlt napokban számos aggódó megkeresés érkezett természetvédelmi szervezetekhez, többen számoltak be arról, hogy havas fészkekben álldogáló gólyákat láttak, és segítséget kértek a madarak „megmentéséhez”. A közösségi médiában gyorsan terjedő fotók sokakban keltettek riadalmat, a szakemberek azonban óvatosságra intenek: nem minden szokatlannak tűnő helyzet igényel emberi beavatkozást.
A Milvus Csoport Madártani Egyesület tájékoztatása szerint az ilyen helyzetekben elsőként azt kell megvizsgálni, hogy a madár röpképes-e. Mint fogalmaznak, az a gólya, amely több méter magasan, fészekben, kéményen vagy tetőgerincen pihen, egyértelműen képes repülni, így sem befogni nem szükséges, sem nem lehetséges. A fizikai állapot legegyszerűbben úgy ellenőrizhető, ha a madár közelébe lépve felrepülésre késztetjük. Amennyiben ez gond nélkül megtörténik, nincs ok az aggodalomra. Ha azonban a gólya csak néhány métert tud megtenni, ugrálva próbál menekülni, mozgása rendellenes, akkor sérülés vagy súlyos legyengülés állhat a háttérben, ilyen esetben indokolt szakemberhez fordulni.
Az őszapók is felkeresik a madáretetőket
Fotó: Amy Felce, FLICKR, CC BY 2.0
A Milvus szakemberei rámutattak, az elmúlt években egyre gyakoribbá vált, hogy egyes gólyák áttelelnek a Kárpát-medencében. Ennek hátterében többnyire nem egészségügyi okok, hanem környezeti és klimatikus tényezők állnak. A gólyák rendkívül változatos táplálkozású madarak: a rovarok mellett férgeket, kétéltűeket, halakat, kígyókat, békákat, valamint kisrágcsálókat is fogyasztanak. Télen, amikor a vizek befagynak és a rovarvilág eltűnik, az itt maradó példányok elsősorban egereken és pockokon élnek, amelyeket a szántókon és gyepeken vadásznak meg. A látvány tehát megtévesztő lehet, a havas tájban álldogáló gólya nem feltétlenül van életveszélyben.
A téli időszak ugyanakkor nemcsak a gólyák, hanem az itthon maradó és északabbról érkező énekesmadarak számára is kihívást jelent. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei szerint bár ezek a fajok az evolúciós alkalmazkodás révén emberi segítség nélkül is képesek túlélni a telet, a tudatos madáretetés helyi szinten megkönnyítheti számukra a hideg időszak átvészelését.
Áprilistól viszont már nem szabad etetni, mivel ez a fiókák tömeges pusztulásához vezethet. a szakemberek hangsúlyozzák, az etető mellett fontos kialakítani egy itatórészt is, pontosabban az etetést érdemes az egész évben működtetett itató mellett elkezdeni decemberben, mert több faj számára a téli ivó- és fürdőhely jelenti az igazi vonzerőt.
Az etetést az első tartós fagyok beálltától azok megszűnéséig, jellemzően december elejétől március második feléig ajánlott folytatni
Fotó: Pixabay
a madarak napi bioritmusa, a ragadozók jelenléte, az időjárás változásai és a klímaváltozás hatásai egyaránt befolyásolják a madárforgalmat. Előfordul, hogy a hidegfrontok előtt egész csapatok húzódnak délebbre, máskor pedig az enyhe, hómentes telek miatt a madarak könnyebben találnak természetes táplálékot, és kevésbé szorulnak rá az etetőkre.

Természetkedvelőket, kíváncsi madárbarátokat várnak szombaton a kolozsvári Állattani Múzeumba, ahol idén is megrendezik a Madáretető-készítő műhelyt. Osváth Gergely biológus a tematikus tárlatvezetésről, az interaktív programról beszélt a Krónikának.
Akár 500 lejt is fizetniük kell azoknak, akik horoszkóp készítéshez kérik ki születési idejüket a szülészetektől. Egyre több romániai kórházban csak díjfizetés ellenében adják ki az adatot, mivel ez nem orvosi, hanem adminisztratív információ.
Új, kacsacsőrű dinoszauruszfajt azonosítottak magyar kutatók a dél-erdélyi Hátszegi-medencében. A mintegy 70 millió éves lelet arra utal, hogy a kréta végi „Hátszeg-sziget” élővilága jóval változatosabb lehetett a korábban feltételezettnél.
Újra a Kárpátok fölött szárnyalhatnak a fakó keselyűk. Papp Tamással, a Milvus Csoport vezetőjével beszélgettünk a 70 éve eltűnt fakó keselyűk visszatelepítéséről, eltűnésük okairól, és arról, milyen fontos szerepük van az ökoszisztéma „takarítójaként”.
A modern otthonokban egyre több internetre kapcsolt eszköz jelenik meg: robotporszívók, okostelevíziók, hangszórók vagy más „okos” háztartási készülékek. Bár ezek kényelmesebbé teszik a mindennapokat, biztonsági szempontból gyakran háttérbe szorulnak.
Egy friss felmérés eredményei szerint a fiatal román állampolgárok több mint 90%-a úgy véli, hogy karrierjük előrehaladásához a mesterséges intelligenciára (AI) vonatkozó ismeretekre van szükségük.
Kvízesttel és táncházzal idézi meg Kallós Zoltán örökségét a kolozsvári Népzenész Klub márciusi különkiadása. A rendezvény a Kallós 100 emlékév programsorozathoz kapcsolódva várja a csapatokat és a népzene, néptánc iránt érdeklődőket.
A nemzetközi nőnap alkalmából a közösségi oldalán köszöntötte a nőket Nicușor Dan államfő.
Böjt idején természetesen előtérbe kerül, a falusi kamrákban pedig évszázadokon át alapélelmiszer volt a lencse. Vörös és zöld változata is gazdag tápanyagokban.
Több mint négy évtizedes zenei tevékenységéért Pro Civitas-díjjal tüntették ki a nagyszalontai Dioptrió együttest. A városi elismerést azok kapják, akik hosszú időn át szolgálják a közösséget – gyakran csendben, reflektorfény nélkül.
Új lakókkal bővül a Marosvásárhelyi Állatkert állatállománya: nőstény puma, négy guanakó és három kubai amazon érkezett a Szegedi Vadasparkból. A látogatók hamarosan találkozhatnak az új állatokkal.
szóljon hozzá!