Az itt maradó gólyák hónapokig egereken, pockokon élnek, melyekre a szántók0on, gyepeken vadásznak.
Fotó: Milvus Csoport
A fagyos, havas januári napokkal együtt a közösségi médiában is megszaporodtak azok a bejegyzések, amelyekben többen a hóban álldogáló fehér gólyák sorsáért aggódnak. A szakemberek szerint azonban a látvány megtévesztő: a több esetben nincs szükség beavatkozásra, egyes példányok könnyebben átvészelik a telet, mintsem a hosszú afrikai vándorlást megtennék. A téli időszak ugyanakkor nemcsak a gólyák, hanem az itthon maradó és északabbról érkező énekesmadarak számára is kihívást jelent – megmutatjuk, hogyan segíthetünk rajtuk a hideg hónapokban.
2026. január 14., 08:002026. január 14., 08:00
Az elmúlt napokban számos aggódó megkeresés érkezett természetvédelmi szervezetekhez, többen számoltak be arról, hogy havas fészkekben álldogáló gólyákat láttak, és segítséget kértek a madarak „megmentéséhez”. A közösségi médiában gyorsan terjedő fotók sokakban keltettek riadalmat, a szakemberek azonban óvatosságra intenek: nem minden szokatlannak tűnő helyzet igényel emberi beavatkozást.
A Milvus Csoport Madártani Egyesület tájékoztatása szerint az ilyen helyzetekben elsőként azt kell megvizsgálni, hogy a madár röpképes-e. Mint fogalmaznak, az a gólya, amely több méter magasan, fészekben, kéményen vagy tetőgerincen pihen, egyértelműen képes repülni, így sem befogni nem szükséges, sem nem lehetséges. A fizikai állapot legegyszerűbben úgy ellenőrizhető, ha a madár közelébe lépve felrepülésre késztetjük. Amennyiben ez gond nélkül megtörténik, nincs ok az aggodalomra. Ha azonban a gólya csak néhány métert tud megtenni, ugrálva próbál menekülni, mozgása rendellenes, akkor sérülés vagy súlyos legyengülés állhat a háttérben, ilyen esetben indokolt szakemberhez fordulni.
Az őszapók is felkeresik a madáretetőket
Fotó: Amy Felce, FLICKR, CC BY 2.0
A Milvus szakemberei rámutattak, az elmúlt években egyre gyakoribbá vált, hogy egyes gólyák áttelelnek a Kárpát-medencében. Ennek hátterében többnyire nem egészségügyi okok, hanem környezeti és klimatikus tényezők állnak. A gólyák rendkívül változatos táplálkozású madarak: a rovarok mellett férgeket, kétéltűeket, halakat, kígyókat, békákat, valamint kisrágcsálókat is fogyasztanak. Télen, amikor a vizek befagynak és a rovarvilág eltűnik, az itt maradó példányok elsősorban egereken és pockokon élnek, amelyeket a szántókon és gyepeken vadásznak meg. A látvány tehát megtévesztő lehet, a havas tájban álldogáló gólya nem feltétlenül van életveszélyben.
A téli időszak ugyanakkor nemcsak a gólyák, hanem az itthon maradó és északabbról érkező énekesmadarak számára is kihívást jelent. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei szerint bár ezek a fajok az evolúciós alkalmazkodás révén emberi segítség nélkül is képesek túlélni a telet, a tudatos madáretetés helyi szinten megkönnyítheti számukra a hideg időszak átvészelését.
Áprilistól viszont már nem szabad etetni, mivel ez a fiókák tömeges pusztulásához vezethet. a szakemberek hangsúlyozzák, az etető mellett fontos kialakítani egy itatórészt is, pontosabban az etetést érdemes az egész évben működtetett itató mellett elkezdeni decemberben, mert több faj számára a téli ivó- és fürdőhely jelenti az igazi vonzerőt.
Az etetést az első tartós fagyok beálltától azok megszűnéséig, jellemzően december elejétől március második feléig ajánlott folytatni
Fotó: Pixabay
a madarak napi bioritmusa, a ragadozók jelenléte, az időjárás változásai és a klímaváltozás hatásai egyaránt befolyásolják a madárforgalmat. Előfordul, hogy a hidegfrontok előtt egész csapatok húzódnak délebbre, máskor pedig az enyhe, hómentes telek miatt a madarak könnyebben találnak természetes táplálékot, és kevésbé szorulnak rá az etetőkre.
Természetkedvelőket, kíváncsi madárbarátokat várnak szombaton a kolozsvári Állattani Múzeumba, ahol idén is megrendezik a Madáretető-készítő műhelyt. Osváth Gergely biológus a tematikus tárlatvezetésről, az interaktív programról beszélt a Krónikának.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az észak-amerikai mozikasszáknál 97 millió dolláros, világszerte pedig összesen 217 millió dolláros bevételt könyvelhetett el a hétvégén a „pop királyáról” szóló, Michael című film, ami rekord az életrajzi alkotások mezőnyében.
Egyik legszelídebb karakterű, valóban zöld tavaszi zöldségünk a fejes saláta, amelynek többféle változata illeszthető be az étrendünkbe.
Bepillantottunk a világhírű Cirque de Soleil Kolozsváron egymás után öt alkalommal is előadott, Ovo című előadásának kulisszái mögé.
Varga Csaba nagyváradi hegymászó ismét csúcsra tör, jelenleg már Nepálban van, az alaptáborban: célja a Föld 5. legmagasabb hegycsúcsa, a 8462 méter magas Makalu központi csúcsának az elérése pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók segítsége nélkül.
A tavasz kezdetével látványosan megugrott a takarítási szolgáltatások iránti igény Romániában: márciusban 57 százalékkal több megrendelést regisztráltak, mint a téli hónapok átlagában – derül ki a HomeRun szolgáltatásközvetítő platform elemzéséből.
Balkáni és latin-amerikai ritmusok, grúz többszólamúság, mongol torokének, valamint cigány, magyar és erdélyi zene várja a közönséget július 30. és augusztus 2. között a Méra Világzenei Csűrfesztiválon, Kalotaszegen.
Az idei évben az égbolt kivételes csillagászati látványosságot kínál: egy teljes napfogyatkozást, ritka eseményt, amely világszerte felkelti a csillagászat iránt rajongók érdeklődését.
Gasztronómiai szempontból a csalán érdekes átmenet a vadnövény és a kultúrnövény között. Íze a spenótra emlékeztet, de annál ásványosabb, kissé földesebb, „zöldebb” karakterű.
A világ ötödik legmagasabb csúcsára, a 8462 méteres Makalura indult Varga Csaba. Siker esetén ez lehet a nagyváradi hegymászó hetedik nyolcezrese, amelyet pótlólagos oxigén és teherhordók nélkül hódít meg.
Erdélyi mozikban is vetítik április végétől Olasz Renátó magyarországi rendező Minden csillag című játékfilmét. A fiatal felnőttek útkeresését bemutató magyar filmben szereplői között több erdélyi színész is felbukkan.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!