
Az itt maradó gólyák hónapokig egereken, pockokon élnek, melyekre a szántók0on, gyepeken vadásznak.
Fotó: Milvus Csoport
A fagyos, havas januári napokkal együtt a közösségi médiában is megszaporodtak azok a bejegyzések, amelyekben többen a hóban álldogáló fehér gólyák sorsáért aggódnak. A szakemberek szerint azonban a látvány megtévesztő: a több esetben nincs szükség beavatkozásra, egyes példányok könnyebben átvészelik a telet, mintsem a hosszú afrikai vándorlást megtennék. A téli időszak ugyanakkor nemcsak a gólyák, hanem az itthon maradó és északabbról érkező énekesmadarak számára is kihívást jelent – megmutatjuk, hogyan segíthetünk rajtuk a hideg hónapokban.
2026. január 14., 08:002026. január 14., 08:00
Az elmúlt napokban számos aggódó megkeresés érkezett természetvédelmi szervezetekhez, többen számoltak be arról, hogy havas fészkekben álldogáló gólyákat láttak, és segítséget kértek a madarak „megmentéséhez”. A közösségi médiában gyorsan terjedő fotók sokakban keltettek riadalmat, a szakemberek azonban óvatosságra intenek: nem minden szokatlannak tűnő helyzet igényel emberi beavatkozást.
A Milvus Csoport Madártani Egyesület tájékoztatása szerint az ilyen helyzetekben elsőként azt kell megvizsgálni, hogy a madár röpképes-e. Mint fogalmaznak, az a gólya, amely több méter magasan, fészekben, kéményen vagy tetőgerincen pihen, egyértelműen képes repülni, így sem befogni nem szükséges, sem nem lehetséges. A fizikai állapot legegyszerűbben úgy ellenőrizhető, ha a madár közelébe lépve felrepülésre késztetjük. Amennyiben ez gond nélkül megtörténik, nincs ok az aggodalomra. Ha azonban a gólya csak néhány métert tud megtenni, ugrálva próbál menekülni, mozgása rendellenes, akkor sérülés vagy súlyos legyengülés állhat a háttérben, ilyen esetben indokolt szakemberhez fordulni.
Az őszapók is felkeresik a madáretetőket
Fotó: Amy Felce, FLICKR, CC BY 2.0
A Milvus szakemberei rámutattak, az elmúlt években egyre gyakoribbá vált, hogy egyes gólyák áttelelnek a Kárpát-medencében. Ennek hátterében többnyire nem egészségügyi okok, hanem környezeti és klimatikus tényezők állnak. A gólyák rendkívül változatos táplálkozású madarak: a rovarok mellett férgeket, kétéltűeket, halakat, kígyókat, békákat, valamint kisrágcsálókat is fogyasztanak. Télen, amikor a vizek befagynak és a rovarvilág eltűnik, az itt maradó példányok elsősorban egereken és pockokon élnek, amelyeket a szántókon és gyepeken vadásznak meg. A látvány tehát megtévesztő lehet, a havas tájban álldogáló gólya nem feltétlenül van életveszélyben.
A téli időszak ugyanakkor nemcsak a gólyák, hanem az itthon maradó és északabbról érkező énekesmadarak számára is kihívást jelent. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei szerint bár ezek a fajok az evolúciós alkalmazkodás révén emberi segítség nélkül is képesek túlélni a telet, a tudatos madáretetés helyi szinten megkönnyítheti számukra a hideg időszak átvészelését.
Áprilistól viszont már nem szabad etetni, mivel ez a fiókák tömeges pusztulásához vezethet. a szakemberek hangsúlyozzák, az etető mellett fontos kialakítani egy itatórészt is, pontosabban az etetést érdemes az egész évben működtetett itató mellett elkezdeni decemberben, mert több faj számára a téli ivó- és fürdőhely jelenti az igazi vonzerőt.
Az etetést az első tartós fagyok beálltától azok megszűnéséig, jellemzően december elejétől március második feléig ajánlott folytatni
Fotó: Pixabay
a madarak napi bioritmusa, a ragadozók jelenléte, az időjárás változásai és a klímaváltozás hatásai egyaránt befolyásolják a madárforgalmat. Előfordul, hogy a hidegfrontok előtt egész csapatok húzódnak délebbre, máskor pedig az enyhe, hómentes telek miatt a madarak könnyebben találnak természetes táplálékot, és kevésbé szorulnak rá az etetőkre.

Természetkedvelőket, kíváncsi madárbarátokat várnak szombaton a kolozsvári Állattani Múzeumba, ahol idén is megrendezik a Madáretető-készítő műhelyt. Osváth Gergely biológus a tematikus tárlatvezetésről, az interaktív programról beszélt a Krónikának.
Novemberben a piacokon két lila zöldség kerül előtérbe: a fényes, sötétlila vöröskáposzta-fej és a bordó héjú, édeskés lilahagyma – amit Erdélyben vöröshagymának neveznek.
Megharapott és arcon ütött egy csendőrt egy nő, miközben a rendőrségre szállították – hivatalos személy elleni erőszak miatt indult eljárás ellene a bukaresti csendőrség csütörtöki bejelentése értelmében.
Azt hiszed, úgy ismered Erdélyt, mint a tenyeredet? Felismernéd szülőföldünk legszebb épületeit, történelmi tájait és rejtett kincseit csupán egyetlen fotóról? Itt az idő, hogy próbára tedd a tudásod a Krónika legújabb nyereményjátékában!
Az egyik szerény, földszínű és mindenütt jelen van, a másik élénk bíborszínű, és sokan csak savanyúságként ismerik. Pedig a krumpli és a cékla párosa sokkal többre képes, mint hogy a vasárnapi sült mellé kerüljön.
Brassó idei karácsonyfája magasabb, mint a híres New York-i Rockefeller Center előtt felállított.
A dokumentum különösen érdekes lehet Mihály havasalföldi vajda és a fejedelem egykori szövetségének története szempontjából: a két uralkodó korábban együtt harcolt az oszmánok ellen, később azonban viszonyuk ellenségesre fordult.
Újabb lépést jelenthet egy máramarosi UNESCO-geopark létrehozása felé, hogy a felsőbányai hidrotermás érctelep első romániai helyszínként felkerült a világ legjelentősebb geológiai örökségi helyszíneinek listájára.
A hatóságok szerint 47 személy egy mobilalkalmazás biztonsági rését kihasználva több mint ezer alkalommal vette igénybe fizetés nélkül az elektromosautó-töltők szolgáltatását: a kár meghaladja a 158 ezer lejt.
Ha van zöldségpáros, amely nélkül elképzelhetetlen a Kárpát-medence őszi konyhája, az a káposzta és a sárgarépa, amelyet Erdélyben murokként ismerünk. Olcsók, hónapokig eltarthatók, és együtt sokkal többet „tudnak”, mint külön-külön.
Oktatói munkájában a fizikai technikák mellett a tudatosság, önbizalom, erőnlét és stressztűrő képesség fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet Szabó Enikő, aki az Egyesült Államokból hazatérve a kincses városban kezdett el Krav Maga-edzéseket tartani.
szóljon hozzá!