
Fotó: Facebook/Nobel Prize
Három amerikai kutató kapta a közgazdasági Nobel-díjat az idén a Svéd Királyi Tudományos Akadémia szerdai stockholmi bejelentése szerint.
2022. október 10., 14:222022. október 10., 14:22
Ben S. Bernanke, Douglas W. Diamond és Philip H. Dybvig a bankok szerepének és pénzügyi krízishelyzetek kutatásáért részesül a közgazdasági Nobel-díjban.
Ben Bernanke egykori Fed-elnök a Brookings Institution tagja, Douglas Diamond az University of Chicago professzora, Philip Dybvig a Washington University professzora.
Ben Bernanke, Douglas Diamond és Philip Dybvig fektette le az 1980-as évek elején annak a modern bankkutatásnak az alapjait, amely tisztázza, miért vannak bankok, hogyan lehet őket kevésbé sebezhetővé tenni a válságok során, és hogyan súlyosbítja a bankok összeomlása a pénzügyi válságokat.
– írja az Akadémia indoklása.
A gazdaság működésének a fenntartásához a megtakarításokat beruházásokba kell irányítani. Itt azonban ellentmondás van: a megtakarítóknak azonnali hozzáférést kell biztosítani váratlan kiadások esetén a pénzükhöz, ugyanakkor a vállalkozásoknak és a lakástulajdonosoknak is szükségük van arra a biztonságtudatra, hogy nem kényszerülnek kölcsönük idő előtti visszafizetésére.
Azáltal, hogy a bankok sok megtakarítótól betéteket elfogadó közvetítőként működnek, lehetővé tehetik a betétesek számára, hogy akkor férjenek hozzá a pénzükhöz, amikor csak akarnak, miközben hosszú távú hiteleket is kínálnak a hitelfelvevőknek.
Elemzésük azonban azt is kimutatta, hogy e két tevékenység kombinációja hogyan teszi a bankokat sebezhetővé a közelgő összeomlásukról elterjedt híresztelésekkel szemben. Ha egyszerre nagyszámú megtakarító rohanja meg pénzét felvenni a bankokat, a híresztelés önbeteljesítő jóslattá válhat – a bank összeomolhat a roham alatt. Ezt a veszélyes dinamikát meg lehet előzni azzal, hogy a kormány betétbiztosítással felvállalja a bankok hitelezőjének a szerepét.
Diamond emellett kimutatta, hogy a bankok hogyan látnak el egy másik, társadalmilag fontos funkciót.
Ben Bernanke az 1930-as évek nagy gazdasági válságát, a modern történelem legsúlyosabb gazdasági válságát elemezte. Többek között kimutatta, hogy a válság elmélyülésében és időbeni elhúzódásában maguk a bankrohamok is döntő szerepet játszottak. A bankok összeomlásával ugyanis értékes információk vesztek el a hitelfelvevőkről, amelyeket aztán nem lehetett egyhamar újra előállítani. Ezzel pedig súlyosan sérült az az össztársadalmi érdek, hogy a megtakarításokat hasznos termelő beruházásokba lehessen irányítani – írja az Akadémia közleménye.

Annie Ernaux francia írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
A felmelegedő tengerek kedvező feltételeket teremtenek a Vibrio vulnificus nevű kórokozó terjedéséhez.
Mi lehet a jól sikerült, ízes, megfelelően sós, ropogós kovászos uborka titka? Mostanra úgy tűnik, az volt a kulcsmondat, amit a Székelyföldön hallottunk valamikor régen: ez a bevált módszer egyik nyitja.
Sokan nyugdíjba vonulás után végleg maguk mögött hagyják a munka világát, a 82 éves kolozsvári Török László azonban még ma is minden hétvégén az After Eight klubba indul. A sokak által ismert és kedvelt Laci bácsival beszélgettünk.
Két szibériai tigris látta meg a napvilágot nemrég a nagyváradi állatkertben – a cukiságbombák már várják is a „babalátogatókat”. Igaz, még csak egy üvegfalon át lehet megtekinteni a két kistigrist.
Továbbra is erdélyi városok dominálnak abban a toplistában, amelynek készítői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mely romániai városban élnének a legszívesebben az ország lakói.
Az UV-sugárzás kockázatairól sok szó esik, de vajon mennyi napfényre van szüksége a szervezetnek? Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal a napfény szerepéről, az UV-terhelés veszélyeiről és a bőrrák megelőzéséről beszélgettünk.
Az Európai Unió tagállamai megállapodásra jutottak a légi utasok jogait érintő több módosításról, többéves tárgyalássorozatot és vitát követően, amelyben a hatóságok, a légitársaságok és a fogyasztóvédelmi szervezetek is részt vettek.
A hidegebb tavasz miatt többhetes késéssel ugyan, de már virágzik székelyföldi élőhelyein Európa leglátványosabb vadon élő orchideája, a fokozottan védett boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus).
Júniusban az erdélyi piacok, udvarok illatvilágát sok helyen meghatározza a bodzavirág. Sokaknak a frissen készített bodzapezsgő jut eszébe azonnal, mások télire tesznek el vízzel hígítandó bodzaszörpöt.
szóljon hozzá!