
Fotó: Facebook/ Nobel Prize
Annie Ernaux francia írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
2022. október 06., 15:142022. október 06., 15:14
2022. október 06., 18:002022. október 06., 18:00
Az indoklás szerint az elismerést azért a bátorságért és klinikai éleslátásért ítélték neki, amellyel felfedi az egyéni emlékezet gyökereit, elidegenedését és kollektív korlátait.
Annie Ernaux állhatatosan és különböző nézőpontokból vizsgálja a nemek, nyelvek és társadalmi osztályok szempontjából erős egyenlőtlenségek jellemezte életet – hangsúlyozta a szerzőt bemutatva Anders Olsson, a Nobel-bizottság elnöke.
Annie Ernaux-t, aki az első francia nő az irodalmi Nobel-díjasok sorában, a hivatalos bejelentésig nem sikerült telefonon utolérni.
Mint hozzátette, nagy megtiszteltetés a díj, ugyanakkor nagy felelősség is pontosan és igazsággal tanúskodni a világgal kapcsolatban.
Az írás politikai tett, amely felnyitja a szemünket a társadalmi igazságtalanságokra – idézte a Reuters hírügynökség egy korábbi nyilatkozatát.
Gyakran hivatkozik Marcel Proust Az eltűnt idő nyomában című művére, de sokat elárul róla, hogy szociológusok, köztük Pierre Bourdieu is nagy hatással voltak rá – írta a Svéd Akadémia.
„Ez a legambiciózusabb projektje, amely nemzetközi hírnevet, rengeteg követőt és irodalmi tanítványt szerzett neki” – írta az akadémia a könyvről, amelyet az első kollektív önéletrajznak nevezett, Durs Grünbein német költő pedig a kortárs nyugati világ úttörő szociológiai eposzaként méltatta.
Szigorú rövidségével csodálatos tisztelgés egy erős nő, Ernaux édesanyja előtt az 1987-ben megjelent Egy asszony (Une femme): az anya gyakran nehéz körülmények között, még apjánál is erősebben tudta megőrizni méltóságát.
A regény – amelyet a Svéd Akadémia az író egyik mesterműveként jellemez – egy abortusz története. Ernaux 23 évesen esett át abortuszon, amely az 1960-as évek Franciaországában még illegális volt. „Kegyetlenül őszinte szöveg, zárójelek között életbevágóan tiszta hangú reflexiókkal, amelyek önmagához és az olvasóhoz ugyanazzal a sodrással szólnak” – írja az akadémia.
A L'occupation című, 2002-ben megjelent regényében a romantikus szerelem társadalmi mítoszát szedi ízekre.
– írta róla a Twitteren Roselyne Bachelot korábbi francia kulturális miniszter.
Annie Ernaux 1940. szeptember 1-én született a normandiai Lillebonne-ban. A rouen-i, majd a bordeaux-i egyetemen tanult, 1971-ben modern irodalomból is szerzett diplomát. A hetvenes évek vége óta a Párizs környéki Cergyben él. Tanárként kezdte pályafutását.
Többi regénye is önéletrajzi ihletésű: a válásáról ír a La femme gelée című könyvében, egy kelet-európai férfivel való afférjáról Passion simple című kötetében.
Árulás című regényében, amelyért elnyerte a Renauld-díjat, édesapjával való viszonyát, felnőtté válását és szülei életét mutatja be. A kisregény magyarul az Egy asszony című írásával együtt jelent meg.
Franciaországban az Évek elnyerte a kritikusok Marguerite Duras- és François Mauriac-díját, a Télégramme olvasóinak díját, valamint a Lire című irodalmi magazin az év francia regényének választotta.
A 82 éves írónak több mint húsz könyve és számos publikációja jelent meg, 2014-ben tiszteletbeli doktori címet kapott a Cergy-Pontoise Egyetemen.
Az író a Nobel-díjjal 10 millió svéd koronát (4,6 millió lejnyi összeget) is kap. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.
Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
A felmelegedő tengerek kedvező feltételeket teremtenek a Vibrio vulnificus nevű kórokozó terjedéséhez.
Mi lehet a jól sikerült, ízes, megfelelően sós, ropogós kovászos uborka titka? Mostanra úgy tűnik, az volt a kulcsmondat, amit a Székelyföldön hallottunk valamikor régen: ez a bevált módszer egyik nyitja.
Sokan nyugdíjba vonulás után végleg maguk mögött hagyják a munka világát, a 82 éves kolozsvári Török László azonban még ma is minden hétvégén az After Eight klubba indul. A sokak által ismert és kedvelt Laci bácsival beszélgettünk.
Két szibériai tigris látta meg a napvilágot nemrég a nagyváradi állatkertben – a cukiságbombák már várják is a „babalátogatókat”. Igaz, még csak egy üvegfalon át lehet megtekinteni a két kistigrist.
Továbbra is erdélyi városok dominálnak abban a toplistában, amelynek készítői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mely romániai városban élnének a legszívesebben az ország lakói.
Az UV-sugárzás kockázatairól sok szó esik, de vajon mennyi napfényre van szüksége a szervezetnek? Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal a napfény szerepéről, az UV-terhelés veszélyeiről és a bőrrák megelőzéséről beszélgettünk.
Az Európai Unió tagállamai megállapodásra jutottak a légi utasok jogait érintő több módosításról, többéves tárgyalássorozatot és vitát követően, amelyben a hatóságok, a légitársaságok és a fogyasztóvédelmi szervezetek is részt vettek.
A hidegebb tavasz miatt többhetes késéssel ugyan, de már virágzik székelyföldi élőhelyein Európa leglátványosabb vadon élő orchideája, a fokozottan védett boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus).
Júniusban az erdélyi piacok, udvarok illatvilágát sok helyen meghatározza a bodzavirág. Sokaknak a frissen készített bodzapezsgő jut eszébe azonnal, mások télire tesznek el vízzel hígítandó bodzaszörpöt.
szóljon hozzá!