Harmincnyolc évvel ezelőtt, 1977. március 4-én következett be az elmúlt évszázad egyik legnagyobb, 7,2-es erősségű romániai földrengése, amelynek következtében csaknem 1600-an haltak meg (több mint 1400-an Bukarestben), és több mint 11 ezer ember megsebesült.
2015. március 04., 19:262015. március 04., 19:26
A 21 óra 22 perckor történt, 56 másodpercig tartó földmozgás következtében országszerte 35000 lakást ért kár. A katasztrófa a legnagyobb anyagi károkat a fővárosban okozta, ahol több mint 33 tömbház omlott össze.
A katasztrófa következtében vesztette életét többek közt Szilágyi Domokos és Hervay Gizella költő 16 éves fia, Attila (Kobak) – ő a címadója Hervay klasszikussá vált meseregényének, a Kobak könyvének. Szintén a földrengés következtében hunyt el Dankanits Adám művelődéstörténész, a Hét folyóirat munkatársa, Toma Caragiu színművész, A. E. Bakonski költő, esszéista, fordító, Alexandru Ivasiuc prózaíró és Doina Badea énekesnő.
1977. március 4-én Nicolae Ceaușescu diktátor és felesége Nigériában tartózkodott, a tiszteletükre tartott banketten értesítették őket a katasztrófáról, a rendezvényt megszakították. A nagy erejű földmozgás az ország több régiójában is érezhető volt, és más településeken is követelt halálos áldozatokat, okozott anyagi károkat.
A főváros jelenleg is földrengésveszélyesnek számít: Bukarest főpolgármestere a múlt héten arra figyelmeztette a kiemelten omlásveszélyesnek nyilvánított ingatlanok tulajdonosait, hogy gondatlanságból elkövetett emberölésért is felelősségre vonhatják őket, amennyiben nem gondoskodnak idejében a tartószerkezet megerősítéséről és emiatt egy erős földrengés nyomán esetleg összedől az épület.
Sorin Oprescu főpolgármester kijelentette: szeizmológiai szempontból Bukarest a legveszélyeztetettebb európai főváros, világviszonylatban pedig a veszélyeztetettségi lista tizedik helyén szerepel.
Bukarest alig több mint 100 kilométernyire található a Kárpátok kanyarulatának szeizmikus szempontból aktív térségétől, ahol 100 kilométernyi mélységben a tektonikus lemezek elmozdulása gyakran földrengéseket okoz.
A kiemelten omlásveszélyes épületek közül 186 három emeletesnél magasabb épületet közveszélyesnek minősítettek, akárcsak azokat, amelyekben üzletek vagy intézmények működnek. A történelmi feljegyzésekre alapozva a szeizmológusok azt valószínűsítik, hogy Bukarest térségét évszázadonként legalább kétszer rázza meg nagy erejű földmozgás.
A szilveszteri asztal összetétele sosem pusztán gasztronómiai megközelítésű kérdés: az év utolsó napján elfogyasztott ételekhez a legtöbb kultúrában jósló jelentést társítanak: amit eszünk (vagy nem eszünk), hatással lehet a következő év bőségére.
Könnygázt vetett be a csendőrség szerdán reggel a Iași megyei Ruginoasa községben, hogy megakadályozza a falusiak csoportjait a bunkósbotokkal vívott hagyományos szilveszteri harc elindításában.
A házi kedvencek védelmére hívják fel a figyelmet a szilveszteri tűzijátékok és petárdázások idején az állatvédők.
Ami kinevethető, az már nem teljesen félelmetes – a tréfálkozás azért is „kötelező” az év végén, szilveszterkor, mert a közösség ezzel jelzi: nem visszük át változatlanul a régi terheket az új évbe.
A látogatók által az állatok ketrecébe bedobott műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében – számolt be kedden a News.ro román hírportál.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
szóljon hozzá!