Hamisnak tartják Avram Iancu 105 ezer euróért elkelt zászlaját

A bukaresti Artmark aukciósház által szerdán este rendezett árverésen mintegy félezer könyvet, ikont és képzőművészeti alkotást kínáltak eladásra, többségük a kikiáltási ár fölötti áron lelt gazdára.

Az árverésre bocsátott műtárgyak listáját böngészve számos érdekességre is fel lehet figyelni. A Domokos-Haraga Balázs budapesti hírlapíró által a múlt század elején Avram Iancu mócvezérről írt, filmre adaptált történelmi regényének román fordítása például száz euróért kelt el.

Henry Baerlein brit történész And Then to Transylvania (És akkor Erdélybe) című, a románok és magyarok közötti feszültségeket taglaló kötetéért 125 eurót fizettek, míg Ioan Rânca A székelyföldi románok és a Horea-féle felkelés című munkájáért 25 eurót. Mihai Eminescu költőnek a C. V. Tudor íróasztalát díszítő büsztje 300, míg Victor Hugo és Honoré de Balzac francia regényírók aláírásukkal ellátott levelei 1800 euróért leltek gazdára.

Az Artmark rendezte árverés legfelkapottabb darabjának ugyanakkor egy olyan zászló bizonyult, amelyet az 1848–49-es szabadságharc ellen Erdélyben szervezett császárhű román felkelés vezetője, Avram Iancu egyik légiójáénak tulajdonítanak. Az ezüst szállal hímzett, vászonból és selyemből készült, ortodox szenteket ábrázoló 19. századi alkotást C. V. Tudor már korábban is megpróbálta értékesíteni, Gheorghe Funar volt kolozsvári polgármester azonban beperelte emiatt. A PRM egykori főtitkára ugyanis azt állította, hogy a lobogót egy magánszemély nem Tudornak, hanem a pártnak adományozta, így az az alakulat tulajdona.

A konfliktus miatt az Artmark 2013-ban elállt a zászló elárverezésétől, ám miután C. V. Tudor tavaly szeptemberi halálát követően Funar visszavonta keresetét, a műtárgy idén ismét kalapács alá került, ötezer eurós kikiáltási áron. Bár többek között Gigi Becali üzletember-politikus, a Steaua futballklub elnöke és a Fehér megyei Arada (Horea) község önkormányzata is licitált rá, végül 105 ezer euróért Adrian Thiess bukaresti vállalkozó tulajdonába került. Thiess csütörtökön a Mediafax hírügynökségnek elmondta, több barátjával közösen vásárolták meg a Iancu-zászlót, amelyet romániai múzeumok rendelkezésére fognak bocsátani, hogy minél többen megtekinthessék.

Csakhogy történészek megkérdőjelezik, hogy a szóban forgó zászló a Iancu-féle légióé volt. Vasile Lechinţan levéltári kutató a Monitorul de Cluj kolozsvári napilapnak a napokban úgy nyilatkozott, az ereklye már csak azért sem lehetett a mócvezér csapatainak a jelképe, mivel a 19. században az erdélyi románok nem rendelkeztek saját lobogóval, hanem az osztrák–magyar monarchia zászlaja alatt harcoltak.

Ugyanígy vélekedik Gelu Neamţu kolozsvári történész is, aki szerint a frissen elkelt műtárgy egyszerű egyházi zászló. A szakértő elsősorban azzal támasztotta alá álláspontját, miszerint a románság a 19. században a piros, fehér és kék színösszetételt használta nemzeti szimbólunként, nem pedig a Iancu-légiónak tulajdonított lepel szegélyén található piros-sárga-kék kombinációt.