A gyertyákat hagyományosan vasárnap reggel gyújtják meg az adventi koszorún; a hétről hétre növekvő fény a karácsony közeledését szimbolizálja
Fotó: Orbán Orsolya
Az ünnep közeledtével az örökzöld ágakból font koszorú ismét a karácsonyi készülődés egyik legfontosabb jelképe lesz. A keresztény világban elterjedt szokás hosszú utat járt be a 19. századi lutheránus lelkész különleges kocsikerekétől a modern, skandináv vagy épp rusztikus stílusú ünnepi kompozíciókig. A lila, rózsaszín vagy piros gyertyák üzenete, a különböző felekezeti hagyományok és a természetes alapanyagú díszítés mind hozzájárultak ahhoz, hogy az adventi koszorú a karácsonyi készülődés egyik szimbólumává váljon.
2025. november 27., 17:052025. november 27., 17:05
Karácsony közeledtével világszerte szokás örökzöld ágakból készült, négy gyertyával díszített koszorút tenni az ünnepi asztalra. Míg egyesek számára ez csupán az ünnepi dekoráció része, amely segít ráhangolódni a karácsonyra, másoknak az adventi várakozás és a meghittség jelképe.
Az adventi koszorú története a 19. század közepére nyúlik vissza. A feljegyzések szerint 1839-ben Johann H. Wichern németalföldi lutheránus lelkész készített először egy hasonló díszt: egy örökzöld ágakkal borított kocsikerékre huszonnégy gyertyát helyezett, amelyek közül 20 piros a hétköznapokat, négy fehér pedig az adventi vasárnapokat jelképezte.
Több erdélyi városban szokás, hogy a köztereken óriási adventi koszorút állítanak fel, és közösségi gyertyagyújtással készülnek a Krisztus születésének ünnepére
Fotó: Haáz Vince
Ez a szokás csupán az első világháborút követően terjedt el szélesebb körben Európa-szerte. A kezdetben huszonnyolc gyertya idővel négyre csökkent, a vasárnapokat jelölve, ám az örökzöld – elsősorban a fenyő – továbbra is megmaradt a koszorú alapjának.
A katolikus hagyomány szerint
Utóbbit advent harmadik vasárnapján, a Gaudeten gyújtják meg. A lila a bűnbánatot és a megtérést fejezi ki, míg a rózsaszín a közelgő öröm, az ünnepi várakozás derűjét idézi. A gyertyákat hagyományosan vasárnap reggel gyújtják meg; a hétről hétre növekvő fény az ünnep közeledését szimbolizálja, a negyedik gyertya pedig már a karácsony elérkeztét hirdeti.
A protestáns közösségekben többnyire piros gyertyákat használnak, és sok helyen egy ötödik, fehér gyertyát – az úgynevezett Krisztus-gyertyát – is a koszorúra helyeznek, amelyet karácsony előestéjén gyújtanak meg. A szokást később a görögkatolikus és ortodox egyházak is átvették. Mivel e felekezeteknél a karácsonyt egy negyvennapos böjti időszak előzi meg, az adventi koszorúra hat gyertya kerül, az időszak hat hetének jelképeként.
Örökzöld ágak, apró termések, gyertyák: A kézműves foglalkozások és DIY (csináld magad) ötletek kedvelői szabadon kísérletezhetnek, hogy milyen koszorú jelképezze a karácsonyi várakozást
Fotó: Freepik.com
Az adventi koszorú hagyományosan örökzöld – fenyő-, luc-, tuja- vagy boróka – ágakból készül. Kerek formája az örökkévalóságot idézi, egyszerre utalva Isten szeretetének állandóságára és az emberi lélek halhatatlanságára.
Az adventi koszorú otthon, egyszerű eszközökkel is könnyedén elkészíthető. A szalma-, vessző- vagy drótalap nemcsak mutatós, hanem tartós és környezettudatos megoldás, hiszen akár több éven át is újra felhasználható. A természetes anyagokból – fenyőágakból, tobozokból, bogyókból, juta-zsinegből és fém gyertyatartókból – összeállított koszorú pedig nemcsak meghitt ünnepi hangulatot teremt, hanem a fenntarthatóság iránti elköteleződést is kifejezi.
A klasszikus zöld–piros színpárosítás továbbra is sokak kedvence, ugyanakkor a modern otthonokban mind gyakrabban jelenik meg a skandináv stílusra jellemző letisztultság és a természetes alapanyagok használata.
Népszerűek natúr fenyőből, tobozból, fahéjrúdból, gömbökből és kézzel festett faelemekből készült adventi koszorúk is
Fotó: Kolozsvár-Belvárosi Unitárius Egyházközség
Népszerűek a rusztikus darabok is, amelyek natúr fenyőből, tobozból, fahéjrúdból, szárított narancsszeletekből, juta- vagy kötözőszalagból és kézzel festett faelemekből készülnek. A hagyományos stílus hívei ezzel szemben továbbra is a zöld, piros és arany ünnepi színvilágot részesítik előnyben, gyakran gazdagabb, csillagokkal és gömbdíszekkel ékesített kompozíciókkal.
Ezzel párhuzamosan mind nagyobb teret nyernek a modern, dizájner jellegű koszorúk is: színes gyertyákkal, fémből vagy betonból készült elemekkel, valamint geometrikus formákkal kísérleteznek. A monokróm, egyszínű összeállítások pedig különösen jól illeszkednek a letisztult, minimalista terekhez, ahol a visszafogott elegancia kerül előtérbe.
Ahogy folyamatosan változnak a lakberendezési trendek, úgy válik egyre sokszínűbbé az adventi koszorúk világa is
Fotó: Freepik.com
Miközben a bukaresti kormány megszorításokkal és deficitcsökkentéssel próbálja egyensúlyban tartani a költségvetést, a romániai városok látványos ünnepi költekezést terveznek idén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
Már nem kell ellopniuk a tolvajoknak a mobiltelefont ahhoz, hogy megszerezzék az áldozat SMS-eit és biztonsági kódjait. A rendőrség a SIM swap néven ismert módszer veszélyeire figyelmeztet.
Mindenkit meglepett, megtörte a szokásokat, játékos kiegészítőt viselt – több román sajtóorgánum sem hagyta szó nélkül Kelemen Hunor RMDSZ-elnök nyakkendőjét, amellyel a Nicușor Dan elnökkel való csütörtöki konzultációra érkezett.
Elhunyt Deák Bill Gyula, a magyar blues kiemelkedő alakja. Halálhírét a zenész Facebook-oldalán közölték csütörtökön.
Szeptember 26-án ünnepeljük az európai nyelvek napját, a Krónika pedig ennek apropóján egy vadonatúj, pörgős kihívással készül. Itt a Nyelvvadász – a kvíz, amelyből kiderül, mennyire mozogsz otthonosan a kontinensünk nyelvi útvesztőjében!
Nyolcéves gyerek és 78 éves sakkozó is asztalhoz ült már azokon a sakkdélutánokon, amelyeket egy nagykárolyi testvérpár hívott életre. A fiúk azért kezdték szervezni a találkozókat, mert szerettek volna új ellenfelekkel játszani és tanulni.
A szőlőről szinte mindenkinek elsőre a borospohár jut eszébe, pedig évezredeken át sokkal inkább a tányér volt az „otthona”.
Van egy gyümölcs, amelynek illata-íze nagyon jellemzi az erdélyi őszt: a rézüstben rotyogó lekvár, a pálinkafőző kályha füstje, a fáról frissen leszedett, kékesfényű termés íze.
Kossuth Rádió – újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.
Felhagyott az agglegényélettel az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője, megnősült Csoma Botond parlamenti képviselő. A kolozsvári politikus Deák-Sala Rebekát, Kós Károly dédunokáját vette el feleségül.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!