Mióta kávézunk, hogy kell inni a forrócsokoládét, mi a jó sör titka, mi számított Magyarország gasztronómiai „címerének”, mit ettek a főurak, mi volt a magyar konyha alapja, mikor jelenik meg a leves a magyar étrendben – ezekre a kérdésekre válaszolt a marosvásárhelyi Teleki Téka Beszélő könyvek című előadássorozatának hétvégi állomásán Benda Borbála, és László Lóránt.
2014. június 29., 18:122014. június 29., 18:12
Ugyancsak Európa és ezen belül a magyar gasztronómia a témája a Tékában megnyitott Ars culinaria című tárlatnak is, amely októberig tart nyitva. A tárlat kurátora, László Lóránt a beszélgetésen elmondta, a tudományos könyvtárra a szakácskönyvek nem jellemzőek, négy hónapos kutatómunka eredményeként mégis összegyűlt egy tárlatra való gasztronómiához köthető kiadványokból.
Elmondta, a Téka őrzi Teleki Sámuel feleségének, Bethlen Zsuzsannának a könyveit is, és ez az első női arisztokrata könyvtár, ami fennmaradt. „A görög és római kort idéző ételáldozatokat és bacchanáliákat bemutató 18. századi metszetek mellett, látható többek között az ókor egyetlen fennmaradt szakácskönyvének két 18. századi kiadása, és egy idén a Teleki Tékában felfedezett 17. század elejei kézirat, amely az egyik legrégebbi Erdélyben megtalált recept. Továbbá Savarin műve is, aki nem volt szakács vagy cukrász, hanem jogász volt, de írt egy könyvet Az ízlés fiziológiája címmel, amelyben tudományos rangra emelte a gasztronómiát” – mondta László Lóránt a tárlatról.
Érdekességként elhangzott, hogy az ókori római Apicius szakácskönyvét sokáig dietetikus receptek táraként használták, holott nem feltétlenül azok, Bánffy gróf pedig valahányszor rosszul volt, káposztás ételt főzetett magának – ezt diétásnak tekintette.
A kávéról megtudtuk, Abesszíniából származik (a mai Etiópia), magasabb trópusi vidéken élő növény, amelyet sokáig csak az arabok ismernek, akik behozzák Jemen területére. Az első kávéház Isztambulban nyílt az 1400-as években, Európában Olaszországban az 1500-as években, majd 1670-től Párizsban is.
Továbbá „fény derült” arra, hogy a csokoládét a 19. századig itták: ajzószerként ismerték, az 1600-as években már Erdélyben is elterjedt, és később rájöttek, hogy ha víz helyett tejjel készítik, akkor sokkal finomabb. A 19. század végén már a szegényebbek is hozzáférhettek, csak ekkor kezdik a mai ismert táblákba öntve is forgalmazni.
Az italok szempontjából, akár két részre is lehetne osztani a korai Európát: a mediterrán térségben sok vegetáriánus ételt fogyasztottak, amelyekhez a bor illik, Nyugat- és Észak-Európában főként húsételeket fogyasztottak, amelyekhez a sör passzol. „A sör alkoholos árpalé volt akkoriban, a görögök a rabszolgák italának tartották. A 8-10. századokban a kolostorokban kísérletezték ki azt, amit ma sörnek hívunk” – ismertette László Lóránt.
Benda Borbála a 17. század étkezési szokásait kutatta. Elmondta, akkoriban a savanyú és az édes ízek keverése volt a „divat”, sok ecetet, gyömbért, fahéjat, sáfrányt használtak. A sáfrány magyar jellegzetesség volt, ettől az étel sárga lett. A krumplit ekkor még nem ismerték, a baromfihús számított előkelőnek, a vadhús pedig a kiváltságosoknak járt. A disznót húsként nem fogyasztották, csak kolbásznak, szalonnának. Helyenként sok bárányt, halat pedig nagy mennyiségben, sokféleképpen elkészítve ettek elődeink.
„A csuka volt a legnépszerűbb, de szerették a vizát, a csíkot is. Zöldségeket kisebb mennyiségben fogyasztottak, a káposzta volt a kedvenc, olyannyira, hogy a káposztás tehénhúst akár Magyarország címerének is tekinthették” – mondta a történész. Az édesség külön fogásként nem szerepelt, hanem étkezések közben, a húsok között szolgálták fel. A szakácskönyvekből, étrendekből, számadásokból, költeményekből, festményekből, naplókból, leltárokból kiderült, a főúr rangját az adta meg, hogy hány tál étel került az asztalra, ez 20-25 féle volt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szilveszteri asztal összetétele sosem pusztán gasztronómiai megközelítésű kérdés: az év utolsó napján elfogyasztott ételekhez a legtöbb kultúrában jósló jelentést társítanak: amit eszünk (vagy nem eszünk), hatással lehet a következő év bőségére.
Könnygázt vetett be a csendőrség szerdán reggel a Iași megyei Ruginoasa községben, hogy megakadályozza a falusiak csoportjait a bunkósbotokkal vívott hagyományos szilveszteri harc elindításában.
A házi kedvencek védelmére hívják fel a figyelmet a szilveszteri tűzijátékok és petárdázások idején az állatvédők.
Ami kinevethető, az már nem teljesen félelmetes – a tréfálkozás azért is „kötelező” az év végén, szilveszterkor, mert a közösség ezzel jelzi: nem visszük át változatlanul a régi terheket az új évbe.
A látogatók által az állatok ketrecébe bedobott műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében – számolt be kedden a News.ro román hírportál.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!