Föld alatti rejtett világok védelmére fókuszál a barlangok világnapja

korábban írtuk

Mentés a holdfényben: barlangban, sziklafalakon végeztek éjszakai gyakorlatot a hegyi- és barlangi mentők

Moonlight Rescue (mentés a holdfényben) elnevezéssel rendeztek komplex mentési gyakorlatot első ízben a Románia valamennyi régiójából összegyűlt hegyi- és barlangi mentők – köztük a Kolozs megyeiek is.

Rejtett világ a föld alatt: víznyelők és ritka ökoszisztémák a barlangokban

Rámutatott, a barlangok világa a nagyközönség számára kevésbé ismert közeget jelent, sokak számára újdonság, hogy a föld alatti képződmények önálló ökoszisztémát alkotnak, ahol számos olyan élőlény él, amely a felszínen egyáltalán nem található meg.

„Kevesen tudják azt is, hogy mennyire fontos a barlangok vízháztartási szerepe, azt, hogy az úgynevezett nyelőbarlangok elnyelik a felszíni vizeket, amelyek később például egy forrásbarlangban, kristálytisztának tűnő formában törnek a felszínre. Sokan nem is gondolnak arra, hogy ezek a felszíni források ugyanabból a vízrendszerből táplálkoznak, ahová a hegyekben – felelőtlenül – hulladékot, döglött állatokat vagy akár veszélyes anyagokat dobnak be. Bármilyen tisztának tűnik is a víz, pisztrángok is úszkálhatnak benne, nem lehet már inni onnan, mert az egészségre nézve veszélyt jelenthet” – fejtette ki. Hozzátette,

Mint fogalmazott, míg a nyugati kultúrákban már évtizedekkel korábban felismerték a barlangok jelentőségét, védelmének fontosságát, nálunk még mindig él az a szemlélet, az a „kommunista örökség”, hogy ami a föld alá kerül, nem látszik, az többé nem számít, és épp ezért fontos, hogy időről időre, világnapokon vagy más alkalmakkor ráirányuljon a figyelem a barlangok védelmére.

„Például nemrég mesélte a barlangi kutatóintézet egyik munkatársa, hogy

Ugyancsak a barlang különlegességei közé tartozik egy ritka baktériumtelep is, amely mangánt termel, ennek köszönhetően feketére színezi a köveket. Bár ez az élőlény teljesen ártalmatlan az emberi egészségre, jelenléte ritkaságnak számít a barlangászatban. Ezek mind azt mutatják, hogy a barlangokban olyan ritka természeti kincsek találhatóak, amelyekre ha nem vigyázunk eléggé, eltűnhetnek” – magyarázta a barlangász.

Vári László elmondta, bár a régió barlangjai különleges képződményeket rejtenek, világhírű, a nemzetközi barlangász körökben is számontartott üreg kevés akad. Mint fogalmazott, vannak például olyan barlangok, ahol látványos kristályképződmények találhatók – ilyen az Oltár-kő barlang, amely külön engedéllyel látogatható, korábban évente mindössze néhány kutató ereszkedhetett le ide. A Farcu-barlangban szinte üvegszerű kristályok láthatóak, a barlang egykori geoda jellege miatt fejlődhettek ki ezek a ritka formák itt. Bár maga a barlang viszonylag kicsi, épp e kristályok miatt érdemes felkeresni.

– fejtette ki a barlangász. Hozzátette, ugyancsak népszerű a sonkolyosi Nagy Magyar-barlang, főként a főúton kihelyezett turistacsalogató jelzőtáblák miatt. Igazi különlegesség továbbá a Szkerisórai-jégbarlang, ami Európa egyik legnagyobb ilyen jellegű képződményének számít, körülbelül 120 ezer köbméter jég található itt, azonban az utóbbi időben tapasztalható felmelegedés miatt folyamatosan olvadnak a jégrétegek.

A kolozsvári barlangász arról is beszélt, hogy a barlangkutatások során nemcsak természeti ritkaságokra, hanem régészeti leletekre is bukkantak az évek során. Az Oncsászai-barlang, igazi kincsesbányának számított paleontológiai szempontból: itt egykor jelentős mennyiségű lelet – például medvekoponyák, fogak – került elő, ám sajnos ezek többségét még a védettség kihirdetése előtt elhordták, és jó pénzért értékesítették külföldön.

A sonkolyosi Nagy-Magyar-barlang és a közeli Kecskés-barlang is fontos régészeti lelőhelynek számít: a neolitikumból származó cseréptöredékek, edénymaradványok kerültek itt elő, ezek valószínűleg valamikori kereskedelmi útvonalak mentén helyezkedtek el, ahol az áthaladó népcsoportok után maradtak fenn ezek a tárgyak.

A barlang kutatása általában régiókra koncentrálódik. Jelenleg például a hátsó részt vizsgáljuk, de folyamatosan zajlik – bár kisebb lendülettel – az újratérképezés is új, modern műszerekkel, hogy pontosabb legyen a térkép” – mesélte a kolozsvári barlangász.

Arról is beszélt, hogy a Szelek csak idegenvezetővel látogatható, de csak előzetes egyeztetés alapján (15 fős csoportokat fogadnak), és csak hétvégente. 2004-ben a klubnak sikerült elnyernie egy pályázatot, amely keretében kialakítottak a barlangban egy úgynevezett szpeoturisztikai kalandútvonalat. Az útvonal bejárása nagyjából 2,5-3 órás, és a klub biztosítja túrához szükséges sisakot és fejlámpát.

– olyan tudással, amely segít megérteni a barlangok természeti és tudományos jelentőségét, és tágítja a látásmódjukat a föld alatti világ iránt” – hívta fel a figyelmet a barlangászklub egykori vezetője.

Ahhoz, hogy valaki barlangász legyen nemcsak fizikai állóképesség és ügyesség kell hozzá, hanem mentális erő is: a szűk járatokban, sötétben, mélységben való mozgás erős idegeket követel. Nem lehet egyszerűen félúton kiszállni – visszafordulni vagy megpihenni ott, ahol éppen kényelmetlen. Ezért a barlangászat nemcsak sport, hanem csapatmunka is. A föld alatti világban a társadra vigyázol, akár akarod, akár nem – ha baj éri őt, neked kell segíteni rajta, és fordítva is igaz, a barlang alázatra, felelősségre és bajtársiasságra is megtanít” – magyarázta.

Arról is beszélt, hogy a mai fiatalok körében a barlangászat már nem annyira népszerű, mint évtizedekkel ezelőtt, a virtuális játékok és számos más sportlehetőség miatt egyre kevesebben érdeklődnek a barlangászás iránt, így igazi kihívás a klub számára biztosítani az utánpótlást.

korábban írtuk

Évek óta rohamosan olvad a Szkerisórai-jégbarlang, aggódik a kutató

Három-négy éve rohamosan olvad az ország egyik legnagyobb látványosságának számító Aranyosfői- vagy Szkerisórai-jégbarlang – állítja Aurel Perșoiu kutató.