
Fotó: A szerző felvétele
2010. március 18., 10:352010. március 18., 10:35
Az egyebek mellett a fenntartható élet témakö-rét kutató fizikust a gyulafehérvári Caritas gyergyószentmiklósi családsegítő szolgálata hívta meg előadást tartani. A meghökkentő mottó sokakat becsalogatott a Koronába, Hetesi Zsolt sokkoló adatokkal alátámasztott előadását Gyergyóhoz mérten meglepően sokan követték figyelemmel.
A fizikus előadásából kiderült, hogy a népesség exponenciális növekedése a technológiai fejlődésnek tulajdonítható, amely válságba sodorta az emberiséget. Mint mondotta, Thomas Malthus már a 18. század végén előrevetítette, hogy eljön az az idő, amikor több ember lesz a Földön, mint élelem. Hetesi szerint jelenleg elégséges az élelem, azonban rossz az elosztás: míg Amerikára és Nyugat-Európára egyértelműen a túlfogyasztás jellemző, vannak olyan országok, ahol gyerekek halnak éhen.
„Amit Amerikában a szemetesbe dobnak, abból megélne egy éhező ország” – szögezte le a fizikus, kifejtve, hogy a népesség növekedését nemcsak a szén, kőolaj és egyéb energiahordozók generálta technikai fejlődés idézte elő, hanem a gyermeki munkaerő foglalkoztatása is például Indiában és Kínában. Elmondta azt is, hogy igazából hatföldnyi bolygóra lenne szükség ahhoz, hogy a jelenlegi népességet eltartsa, illetve a kőolaj- és földgáztartalékok fokozatos kimerülése is egyre nagyobb válságot idéz elő. A fizikus szerint, ha ugyanilyen ütemben növekszik a népesség, és ezzel párhuzamosan a fogyasztás, belátható időn belül – 20–30 év múlva – teljesen kimerülnek az energiatartalékok.
„Mi a megoldás?” – tette fel a kérdést Hetesi, aki szerint valamelyest lehet késleltetni a folyamatot az alternatív energiahordozók – nap-, szél-, vízenergia – használatával, de teljesen megállítani nem lehet. Mint mondotta, föl kell készülnünk arra, hogy húsz év múlva gyökeresen másként kell élnünk, mint most, és hasznos lesz, ha mindanynyian igyekszünk önellátásra berendezkedni.
„A megújuló energiahordozók használata, a takarékoskodás és a közösségi élet jelenthet kiutat a jelenlegi helyzetből” – öszszegzett a fizikus, adatokkal alátámasztott és grafikonokkal illusztrált előadása végén, hozzáfűzve, hogy már azt eredménynek könyveli el, ha a terem hallgatósága azon kezd gondolkodni, hogyan tud egyénileg hozzájárulni ahhoz, hogy minél tovább lakható legyen a Föld.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Az alma talán az egyetlen gyümölcs, amely minden kultúrában fontos szimbólumként jelenik meg – és közben mindennapi, elérhető, mégis elképesztően sokoldalú alapanyag.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Gyertyafényes karácsonyfák, ehető díszek, bazárok és jótékonyság: így ünnepelték a karácsonyt Kolozsváron másfél évszázaddal ezelőtt. Újvári Dorottya művészettörténésszel utaztunk vissza az időben.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Padlón az IQ-nk: Románia európai utolsó az általános intelligenciahányadost tekintve a World Poulation Review nemzetközi adatgyűjtő portál IQ-teszteket összesítő rangsorában.
Nyolcszáz hátrányos helyzetű magyarországi és határon túli gyereket látott vendégül Budapesten, a Parlamentben az Országgyűlés Hivatala és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) szombaton.
Életét vesztette egy román alpinista egy expedíció során a chilei Ojos del Salado tűzhányón, amely a világ legmagasabb aktív vulkánja. A chilei csendőrség speciális egységei rendkívül nehezen megközelíthető helyről próbálják meg kiemelni a holttestet.