Kolozs megye, adatgyűjtés egy mezőgazdasági tájban, László Zoltán egy D-vac rovarszívóval dolgozik
Fotó: HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont
Nemzetközi kutatás keretében vizsgálták, hogy a biológiai sokféleség szempontjából milyen lehetőségeket rejtenek többek között a romániai falvak, valamint azt is, hogy a környező táj hogyan befolyásolja a biológiai sokféleség mintázatait és az emberi jóllétet.
2025. július 06., 12:152025. július 06., 12:15
A nemzetközi kutatást a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont csapata vezette, amelyhez 20 másik magyarországi, romániai, németországi és olaszországi intézet is hozzájárult. A Nature Sustainability nevű folyóiratban megjelent tanulmány azt vizsgálja, hogy a táj összetétele és a városok közelsége hogyan befolyásolja a falvak biológiai sokféleségét és a társadalmi-gazdasági körülményeiket. Az eredmények azt mutatják, hogy az erdők által dominált tájakon belül a falvak biológiai sokfélesége magasabb, mint a mezőgazdasági vidékeken, míg a városok közelsége növeli az emberi jólétet – olvasható a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.
A falvak fele városok agglomerációjában, másik fele távolabb feküdt, és vagy mezőgazdasági, vagy erdős tájakon helyezkedett el. A csapat botanikai felvételeket készített, a talajlakó ízeltlábúakat talajcsapdákkal, a növényzetben élőket pedig lombszívóval mintavételezte. Az üregekben fészkelő méhek és darazsak számára fészekcsapdákat állított fel. Ezen kívül pontszámlálásos madártani felmérést is végzett. Kilenc rendszertani csoportban 1164 fajt dokumentáltak.
Várda falu széle egy mezőgazdasági dominált tájba ágyazva, Kaposvár közelében, Magyarországon
Fotó: HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont
A teljes biológiai sokféleséget mérő multitrofikus sokféleség 15%-kal alacsonyabb volt a mezőgazdasági területekkel körülvett falvakban, mint az erdőkkel körülvett falvakban.
A városok közelsége kevéssé befolyásolta a fajok sokféleségét és a teljes diverzitást, ami arra utal, hogy más tényezőknek is lehet hatásuk” – mutatott rá Dr. Batáry Péter, a tanulmány vezető szerzője.
A csapat összegyűjtötte a vizsgált magyarországi falvak társadalmi-gazdasági adatait, hogy kiszámíthassa az Életminőség Indexet, amely az emberi jólétet tükrözi az életkörülmények és életminőség tényezői alapján. Ez az index 27%-kal magasabb volt a városi agglomerációban lévő falvakban, valamint az erdős tájakon fekvő falvakban 14%-kal magasabb, mint a mezőgazdasági tájakon. „A városi területek közelsége jobb hozzáférést biztosít a szolgáltatásokhoz, míg az erdős tájak tisztább levegőt és több zöldterületet kínálnak, ami javítja az életszínvonalat és az életminőséget” – jegyezte meg Dr. Szitár Katalin társszerző.
A projekt vezetője, Batáry Péter D-vac rovarszívóval dolgozik Salköveskút falu központjában, Szombathely közelében, Magyarországon
Fotó: HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont
Térinformatika segítségével a kutatók kiszámították az Emberi Lábnyom Indexet az infrastruktúrából és a tájhasználatból származó környezeti hatások értékelésére. A magasabb Életminőség Indexszel rendelkező falvaknak magasabb volt az Emberi Lábnyom Indexük is, különösen a városok közelében, ami azt jelzi, hogy a jobb életszínvonal növelheti a környezeti hatásokat. A magasabb Emberi Lábnyom Index azonban alacsonyabb multitrofikus sokféleséggel járt együtt, ami az emberi fejlődés és a biológiai sokféleség közötti ellentmondást mutatja.
„Eredményeink rávilágítanak arra az érzékeny egyensúlyra, amely szükséges az emberi jólét növeléséhez anélkül, hogy veszélyeztetnénk a vidéki tájak ökológiai egészségét” – fejtette ki Dr. Török Edina társszerző.
Botfa falu széle egy erdődominált tájba ágyazva, Zalaegerszeg közelében, Magyarországon
Fotó: HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont
Ahhoz, hogy a fenntartható falu fejlesztés hatékony legyen, a táji adottságokat figyelembe kell venni a fejlesztési tervekben. A városok közelében fekvő falvak esetében a beépítés minimalizálása és a zöld infrastruktúra fejlesztése segítheti a biológiai sokféleség védelmét. A túlnyomórészt erdőkkel körülvett falvakban a mezőgazdasági terjeszkedés korlátozása kulcsfontosságú. A faluközpontok erdőkkel való összeköttetésének javítása és a zöld infrastruktúra fejlesztése a mezőgazdasági területeken szintén növelheti a biológiai sokféleséget és a jólétet.
„Az EU vidékfejlesztési stratégiájának prioritásként kell kezelnie a biológiai sokféleség támogatását a falvakban és azok környékén a természetvédelem és a táj minőségének javítása érdekében” – hangsúlyozta Dr. Batáry Péter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A padlizsán, amit Erdélyben román hatásra „vinete” vagy „vineta” szóval illetnek, évezredes utat járt be Indiától a Kárpát-medencéig – ma a balkáni krémek, a görög moussaka és a török sültek nélkülözhetetlen alapanyaga.
Az időjárás is alakítja az utazási szokásokat: a kánikula által sújtott vidékeken élők egyre gyakrabban választanak olyan úti célt, ahol jóval hűvösebb a klíma. Találó kifejezés erre az új utazási trendre az angol „coolcation”.
Az Európai Bizottság előzetes megállapítása szerint a TikTok megsértheti az Európai Unió digitális szolgáltatásokról szóló rendeletét.
Egyre több munkavállaló számára nem a korai nyugdíj a cél, hanem az, hogy ne legyen kiszolgáltatva a munkahelyének. A FIRE mozgalom követői szerint a pénzügyi függetlenség elsősorban azt jelenti, hogy bármikor nemet mondhatnak egy rossz főnökre.
Törvényben tiltotta meg a francia parlament a 15 év alatti fiataloknak a közösségi hálózatok használatát kedden. A tinédzserek egészségének védelmét szolgáló intézkedés szeptemberben lép életbe.
Nagy nyári kedvenc, sokféleképpen elkészíthető és télire is elraktározható befőttesüvegben a friss zöldbab, más nevein zöldpaszuly vagy a Székelyföldön zöldfuszulyka.
Hogyan „gyártott” hamis örökösöket a Ceaușescu-rezsim és milyen módszerekkel szerzett kemény valutát a diktatúra és az ország külső adósságának finanszírozására?
Nem mindennapi látvány fogadta a hétfőről keddre virradó éjszaka a Kolozsváron közlekedő autósokat. Egy túlméretes szállítmányként közúton vontatott repülőgép miatt ideiglenesen leállt a forgalom a város egyik bevezető útján.
Elégedett vagy az arcmemóriáddal? Rögtön felismered a neves közéleti személyiségeket, legyenek azok erdélyi magyar vagy anyaországi celebek, esetleg külföldi sztárok? A Krónika nyereményjátékával most kipróbálhatod.
Ha nyár közepe, akkor Erdélyben is az egyik kedvenc gyümölcs a sárgabarack, más néven kajszibarack.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!