Erdélyi szakértők gombásztábora a Maros megyei Ratosnyán

Ha a Maros megyei gombászok abból indultak volna ki, hogy a nyárvég és az őszelő erősen aszályos volt, akkor biztosan nem kerekednek fel a múlt pénteken, hogy a vásárhelyi Bethlen Alapítvány anyagi támogatásával csaknem harmincan hétvégi gombásztáborozáson vegyenek részt Ratosnyán.

Mondják, az igazi gombász nemcsak abban különbözik az alkalmitól, hogy biztonságosan megkülönbözteti az ehető és a mérges példányokat, hanem abban is, hogy nemcsak akkor vág neki erdőnek- mezőnek, mikor esős az időjárás, és egy-két fajtából degeszre tömi a kosarát, hanem akkor is, ha éppen száraz a nyár, az ősz. A vérbeli gombász minél többféle gombát szeretne összegyűjteni, lehetőleg olyanokat is, amelyeket netán még nem ismer.

Még tart a szezon

Sepsiszentgyörgyön működik a László Kálmán Gombászegyesület – a Maros megyei gombászok is ennek az egyesületnek a tagjai –, mely idén nyáron Borszéken tizedik alkalommal szervezett nemzetközi, egyhetes gombásztábort Zsigmond Győző gombaszakértő vezetésével, aki civilben a bukaresti hungarológia szak professzora. A marosszékiek az idén Málnássy László Gombászegyesület néven saját szervezetet is bejegyeztettek, amelyet a jeles szakember fia, Málnássy András vezet, ez a szervezet táborozott a hétvégén Ratosnyán.

A hétvégi „portyán” Zsigmond Győző vezetésével négyfős szentgyörgyi csapat is részt vett. A Maros menti község környékén az aszály dacára nedves az erdők talaja. Annyi forrás, patak folyik a vidéken, hogy lényegében csak a kemény fagy szab határt a gombászszezonnak. Bár itt is igen kevés eső hullott a nyár közepe óta, a gombászok csaknem 120 fajta gombát azonosítottak.

Törvény és gombák

Zsigmond Győző kifejtette, hogy bár 2006 februárjában lépett életbe a gombák árusítását, forgalmazását szabályozó törvény, a mai napig nem lehetett gyakorlatba ültetni, mert nem fogadták el a jogszabály hatálybalépéséhez szükséges alkalmazási módszereket, amelynek alapján a piacokon hivatásos gombaszakértőket lehetne alkalmazni.

„A törvény megszavazása után azoknak a gombáknak a listáját jelentették meg, amelyeket a hazai piacokon árusítani lehet. Viszont ez nem az a lista, amelyet a hazai gombaszakértők javasoltak. Például szerepel rajta, hogy a francia szarvasgomba árusítható nálunk, holott itt nem is található” – tette hozzá a professzor, aki azt is kifejtette, hogy védett gombák is szerepelnek a listán, olyanok, amelyeket nem lenne szabad leszedni.

„Az idei borszéki gombásztábor idején küldöttgyűlést is tartott egyesületünk, és ott tiltakozást fogalmaztunk meg az ellen, hogy nem alkalmazzák a jogszabályt. Mindenképpen meg kellene akadályozni, hogy az emberek mérges gombát fogyaszszanak” – mondta Zsigmond Győző.

Amit a gombákról tudni kell

Sepsiszentgyörgyön 2001 óta működik a piacon hivatalos gombavizsgálat, amelyet az önkormányzat támogat. Ezt megelőzően a környéken szinte minden évben előfordult halálos kimenetelű gombamérgezés, amióta azonban hivatalosan megvizsgálják a gombákat, jóval kevesebb tragédia történik. Kovászna megyében a gombaszakértők az iskolákban előadásokat tartanak a gombamérgezésről, illetve az ehető-mérgező gombapárokról.

A László Kálmán Gombászegyesület felkészített gombaszakértőket arra, hogy hivatalosan is megvizsgálják a gombákat az erdélyi városok piacain: három ízben szerveztek tanfolyamot, ezek keretében többtucatnyian sajátították el mindazt, amit a gombákról tudni kell. Mostanában gyakran hallani arról, hogy a környezetszennyezés miatt egyre kevesebb a gomba, Zsigmond Győző szerint azonban ez nem igaz.

„Azt hittük, hogy a szárazság miatt most alig találunk gombát, de íme, rengeteget találtunk.” A gombászegyesület vezetőségi tagja, Puskás Attila elmondta, hogy nagyon sok gombafajta terem Ratosnya környékén, de például lila pereszkét nem találtak, holott annak most van a szezonja. Puskás szerint egyébként hiányoznak a gombákról szóló ismeretterjesztő cikkek a hazai sajtóból, holott segítenének megelőzni a gombamérgezéseket.