Fotó: Farkas Antal
Kibővített kínálattal, kézműves termékekkel, valamint néptáncelőadással várják a résztvevőket a Kolozsváron rendezendő, péntektől vasárnapig tartó Szalonnafeszten. Molnár Attila, a rendezvény főszervezője beszélt lapunknak a programról, az újdonságokról.
2018. február 16., 08:142018. február 16., 08:14
Számos tájegységből érkeznek árusok a péntektől vasárnapig tartó Szalonnafesztre, Székelyföldről és Kolozs megyéből neveztek be a legtöbben, de Szeben megyéből, Máramarosból is sokan jönnek – mondta el a Krónika megkeresésére Molnár Attila, a rendezvénysorozat főszervezője. A múlt évhez hasonlóan
az évek során a népszerű fesztivál kinőtte a belvárost, ezért 2016-ban a szervezők megváltoztatták a rendezvény helyszínét. Molnár Attila szerint a kiállítócsarnok jobban illik a szalonnafesztivál stílusához, mint a kávézók teraszai, a kiállítótérnek nagyobb a befogadóképessége, idén 20–25 árusra számítanak.
Mint a főszervező kifejtette, idén is bővítik a kínálatot, nemcsak hentesárut fognak értékesíteni, így az érdeklődők sajtot, lekvárt, sőt Diószegi-féle házikenyeret is vásárolhatnak, illetve kézművesek is részt vesznek majd a fesztiválon. Az elmúlt évhez hasonlóan
Sok különleges díjat osztanak ki, és a jótékonykodás is újra szerepet kap a fesztiválon, de a szervezők még nem döntötték el, hogy a tombolajegyek árából befolyó összeget milyen egyesületnek adományozzák.
Molnár Attila arról is beszámolt lapunknak, hogy szombat délután a zsűrizés idejére több programot is terveztek, de a szervezők szeretnének részt venni Kallós Zoltán néprajzkutató temetésén. „Úgy terveztük, hogy a 15 órakor kezdődő zsűrizés ideje alatt a Fölszállott a páva nyertes csapata, a Kalotaszeg Legénytársulat egy háromszor ötperces koreográfiát mutat be.
A társulat fellépése 17–18 óra körül lesz, valamint ezzel párhuzamosan szervezünk egy kötetlen beszélgetést a Kalotaszeg.info kulturális és turisztikai portál indításáról” – magyarázta a főszervező.
A szalonnafesztivált idén Brassóban is megszervezik február 23–25. között. A részletes program három nyelven olvasható az erdélyi kézművesek és termelők számára létrehozott Transsylvanicum.info szakportálon.
Határon túli diákok jelentkezését is várják a magyarországi Honismereti Szövetség Látható csodák című, 7–12. osztályosok számára meghirdetett pályázatára.
Erdélyi város is felkerült a lakosai által élhetőnek tartott európai városok listájára, miközben egy magyarországi megyeszékhely a legrosszabb helyek topjában kapott helyett.
Magyarázó videósorozat készült az Erdély tematikájú, Kibic elnevezésű online tesztből. A kvíz tizennégy részes sorozatának első két epizódja már elérhető az ötletgazda Ferkó Zoltán YouTube-csatornáján.
A Meta amerikai internetes óriásvállalat májustól megjelöli a közösségi portálokon a mesterséges intelligencia (MI) által előállított hangokat, képeket és videókat – derül ki egy friss blogbejegyzésből.
A hagyományokat követve a Bogyó és Babóca 6. – Csengettyűk című mozifilmben is tizenhárom mesét láthatnak a gyerekek, akiket újdonságokkal is meglepnek a KEDD Animációs Stúdió által forgalmazott alkotásban.
Útjára indítja a Szatmári tavasz elnevezésű, koncerteket felsorakoztató rendezvénysorozatot a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal, amely ezzel a programmal felpezsdítené a felújított és nemrég átadott történelmi városközpont életét.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Teqball-asztalt adott át a NATO részére az észak-atlanti szövetség alapításának 75. évfordulója alkalmából csütörtökön Brüsszelben.
Velencében április 25-től bevezetik egyelőre kísérleti jelleggel és 29 különböző napon a napi 5 eurós belépőjegyet. Ennek részleteiről Luigi Brugnaro polgármester számolt be csütörtöki római sajtótájékoztatóján.
Az emberek elkezdték összetörni a csokoládé nyuszikat, abban a reményben, hogy pénzt találnak bennük, miután hamis információk terjedtek el az interneten. A gyártók és a kiskereskedők kénytelenek arról kommunikálni, hogy az édességek belseje üres.
Nemcsak élményt, hanem ismeretterjesztést is kínál a korondi madárkert, ahol közel 40 faj található a különféle páváktól a vízimadarakon át a fácánokig és papagájokig. Szász Emilt, a Hargita megyei létesítmény ötletgazdáját kérdeztük a madárkertről.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!