Fotó: Farkas Antal
Kibővített kínálattal, kézműves termékekkel, valamint néptáncelőadással várják a résztvevőket a Kolozsváron rendezendő, péntektől vasárnapig tartó Szalonnafeszten. Molnár Attila, a rendezvény főszervezője beszélt lapunknak a programról, az újdonságokról.
2018. február 16., 08:142018. február 16., 08:14
Számos tájegységből érkeznek árusok a péntektől vasárnapig tartó Szalonnafesztre, Székelyföldről és Kolozs megyéből neveztek be a legtöbben, de Szeben megyéből, Máramarosból is sokan jönnek – mondta el a Krónika megkeresésére Molnár Attila, a rendezvénysorozat főszervezője. A múlt évhez hasonlóan
az évek során a népszerű fesztivál kinőtte a belvárost, ezért 2016-ban a szervezők megváltoztatták a rendezvény helyszínét. Molnár Attila szerint a kiállítócsarnok jobban illik a szalonnafesztivál stílusához, mint a kávézók teraszai, a kiállítótérnek nagyobb a befogadóképessége, idén 20–25 árusra számítanak.
Mint a főszervező kifejtette, idén is bővítik a kínálatot, nemcsak hentesárut fognak értékesíteni, így az érdeklődők sajtot, lekvárt, sőt Diószegi-féle házikenyeret is vásárolhatnak, illetve kézművesek is részt vesznek majd a fesztiválon. Az elmúlt évhez hasonlóan
Sok különleges díjat osztanak ki, és a jótékonykodás is újra szerepet kap a fesztiválon, de a szervezők még nem döntötték el, hogy a tombolajegyek árából befolyó összeget milyen egyesületnek adományozzák.
Molnár Attila arról is beszámolt lapunknak, hogy szombat délután a zsűrizés idejére több programot is terveztek, de a szervezők szeretnének részt venni Kallós Zoltán néprajzkutató temetésén. „Úgy terveztük, hogy a 15 órakor kezdődő zsűrizés ideje alatt a Fölszállott a páva nyertes csapata, a Kalotaszeg Legénytársulat egy háromszor ötperces koreográfiát mutat be.
A társulat fellépése 17–18 óra körül lesz, valamint ezzel párhuzamosan szervezünk egy kötetlen beszélgetést a Kalotaszeg.info kulturális és turisztikai portál indításáról” – magyarázta a főszervező.
A szalonnafesztivált idén Brassóban is megszervezik február 23–25. között. A részletes program három nyelven olvasható az erdélyi kézművesek és termelők számára létrehozott Transsylvanicum.info szakportálon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Az alma talán az egyetlen gyümölcs, amely minden kultúrában fontos szimbólumként jelenik meg – és közben mindennapi, elérhető, mégis elképesztően sokoldalú alapanyag.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Gyertyafényes karácsonyfák, ehető díszek, bazárok és jótékonyság: így ünnepelték a karácsonyt Kolozsváron másfél évszázaddal ezelőtt. Újvári Dorottya művészettörténésszel utaztunk vissza az időben.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Padlón az IQ-nk: Románia európai utolsó az általános intelligenciahányadost tekintve a World Poulation Review nemzetközi adatgyűjtő portál IQ-teszteket összesítő rangsorában.
Nyolcszáz hátrányos helyzetű magyarországi és határon túli gyereket látott vendégül Budapesten, a Parlamentben az Országgyűlés Hivatala és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) szombaton.
Életét vesztette egy román alpinista egy expedíció során a chilei Ojos del Salado tűzhányón, amely a világ legmagasabb aktív vulkánja. A chilei csendőrség speciális egységei rendkívül nehezen megközelíthető helyről próbálják meg kiemelni a holttestet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!