Erdély-szerte egyre több az emberekhez közel merészkedő medve

A három bocsával Tusnádfürdőn kószáló anyamedve befogására engedélyt adott a környezetvédelmi minisztérium, így mihelyt lehet, az állatokat elkábítják, speciális ketrecbe teszik és egy másik megyébe szállítják.

A Hargita megyei környezetvédelmi ügynökség vezetője, Domokos László az Agerpres hírügynökségnek elmondta, Hargita megyében idén 46 esetben történt vadállatok által okozott kár, az esetek döntő többségében medvék garázdálkodtak. Tavaly összesen 177 vadkár történt, 101-et medvék okoztak. A fürdőváros polgármestere, Albert Tibor úgy nyilatkozott, minél hamarabb el kell szállítani a medvéket a településről, hiszen veszélyt jelentenek a környékbeliekre és a turistákra nézve.

A Szent Anna-tó partján is közel merészkednek az emberekhez a nagyvadak: két bocs rendszeresen ott bóklászik a turisták körül, és élelmet keres, sőt az ételszagú csomagokat is megközelítik, és egyáltalán nem félnek a turistáktól – derült ki a román közszolgálati tévé által nemrég készített kisriportból. Kerezsi László, a védett területet adminisztráló csíkkozmási Ecos Klub elnöke arra hívta fel a látogatók figyelmét, hogy ne etessék a medvéket, hiszen vadállatokról lévén szó, teljesen kiszámíthatatlan, mikor támadnak. Mint kifejtette, már értesítette az illetékes hatóságokat, hogy szállítsák el a tó partjáról a két mackót, de még nem kapott választ, holott ahogy nőnek az állatok, annál valószínűbb, hogy rátámadnak az emberekre.

A napokban riadalmat keltett a marosvásárhelyiek körében is, hogy a somostetői erdőben, az állatkert mögött barnamedvét láttott egy edző. A férfi gyakran fut fiatalokkal is a Vásárhely melletti erdőben, de első alkalommal találkozott medvével. A hegyimentő-szolgálat az eset kapcsán közleményt adott ki, amelyben figyelmeztette a túrázókat, sportolókat, hogy lehetőleg csoportosan járjanak, szaladjanak. Ugyanakkor táblákat fognak kihelyezni, amelyeken felhívják a figyelmet a medvével való találkozás veszélyeire.

Kérdésünkre a Milvus Csoport emlősvédelmi munkacsoportjának létrehozója elmondta, a medve sokkal jobban fél az embertől, mint fordítva, ezért ha megpillantja, rögtön elmegy a környékről. Kecskés Attila szerint sokkal valószínűbb, hogy a medve érzi, látja meg először az embert, mint fordítva. „Az, hogy a somostetői erdőben, az állatkert mögött látott valaki medvét, nem ad okot ijedelemre” – mondta a szakember, akitől azt is megtudtuk, hogy mivel a medvék óriási utat tesznek meg naponta, akár ötven kilométernél is többet, s különböző vadászterületeik vannak, nem lehet pontosan megmondani, hogy Maros megyében vagy a környező megyékben mekkora az állomány.

„Saccolni sem lehet, mint ahogy azt sem, hogy a város főterén épp most hány ember van. A medvékkel is ez a helyzet, állandóan mozognak, így nem lehet tudni, hogy egy adott pillanatban hányan vannak egy adott területen” – fejtette ki a szakember. Kecskés Attila hangsúlyozta, mivel nem lehet kiszámítani, hogy a medve hogyan fog viselkedni az emberrel való találkozáskor, amennyiben mi vesszük észre előbb, beszéljünk hangosan, lépés közben lábunkat csapjuk a földhöz, és semmiképp ne próbáljunk még jobban a közelébe férkőzni.

„Elsősorban azok a példányok veszélyesek, amelyek az ember közelségéhez vannak szokva, bejárnak a településekre eledelért, illetve azok, amelyek az ember által kihelyezett etetőkhöz járnak szokva” – mondta a Milvus munkatársa. Kecskés Attila azt is elmondta, a medvék akkor jönnek be lakott területre, ha az ételmaradékokat is tartalmazó kukákat nem ürítik rendszeresen, a szag pedig odacsalja őket.