
Fotó: Agerpres
Megalapozatlannak bizonyultak azon félelmek, hogy globális méretű katasztrófához – hatalmas erejű robbanáshoz vagy a Földet elnyelő fekete lyuk megjelenéséhez – vezethetnek a világ legnagyobb részecskegyorsítójában elkezdett kísérletek. A sajtó által felkapott rémhírek azon alapultak, hogy a francia–svájci határon található föld alatti létesítményben 14 terraelektronvoltos protonnyaláb-ütközéseket fognak produkálni, ami hétszer nagyobb minden eddigi hasonló kísérlet során fellépő energiánál.
Egy szúnyog energiája
Nagy László fizikus, egyetemi tanár, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem fizika karának dékánhelyettese szerint a félelmek nélkülöznek minden tudományos alapot. „Naponta érkeznek a Földre a most előállítottnál sokkal nagyobb energiájú részecskék, és semmi sem történik. A kozmikus sugárzásban kimutattak többmilliószor nagyobb részecskéket is” – nyilatkozta a szakember, hozzátéve, a 14 terraelektronvolt egy repülő szúnyog energiájának felel meg.
A gravitáció titkai
A nagyszabású tudományos projektben részt vevő kutatók remélik, hogy a hadronütköztetőben folyó kísérletek eredményeként sikerül választ kapni a gravitációval kapcsolatos, mostanáig megválaszolatlan kérdésekre. A gravitáció a tömegre hat, az viszont még nyitott kérdés, hogy mi hozza létre a tömeget. A legnépszerűbb elmélet szerint a tömeget az úgynevezett Higgs-mező generálja, mely áthatja a teret. Ezen erőtér a Higgs-bozonokból épül fel, mely részecske létét elméleti úton vezették le, ám kimutatni még nem sikerült. Nagy László szerint valószínű, hogy a most indult kísérletsorozat igazolni fogja a Higgs-bozon létezését. „Az eddigi tapasztalatok alapján, amikor egy nagyobb energiájú gyorsítót építettek, mindig felfedezések sora következett, új elemi részecskéket fedeztek fel, vagy elméletileg megjósolt részecskéket mutattak ki. Ugyanakkor a tudomány szépsége abban rejlik, hogy előre nem tudjuk megjósolni, mit fogunk felfedezni”, mondja a kolozsvári szakember.
Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet illetékesei szerint az első kutatási eredmények egy éven belül várhatóak. Egyes kutatók óriási reményeket fűznek a nagy hadronütköztetőhöz. „A világegyetem eredete és fejlődése megértésének új korszaka köszönt ránk” – jelentette ki Lyn Evans, a kutatás projektvezetője.
Te is kívülről fújod a legnagyobb slágereket? Otthon vagy a zene világában, vagy csak egyszerűen imádod a fesztiválhangulatot? Akkor itt a te időd! Itt a Krónika legújabb nyereményjátéka!
A következő napokban várható hőhullám miatt ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a hatóságok a lakosság számára.
Egyre erősödik a forróság és kiterjed egész Romániára – figyelmeztetnek a meteorológusok, akik narancssárga és sárga hőségriasztásokat adtak ki, amelyek csütörtök reggeltől péntek 21 óráig érvényesek.
Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
A felmelegedő tengerek kedvező feltételeket teremtenek a Vibrio vulnificus nevű kórokozó terjedéséhez.
Mi lehet a jól sikerült, ízes, megfelelően sós, ropogós kovászos uborka titka? Mostanra úgy tűnik, az volt a kulcsmondat, amit a Székelyföldön hallottunk valamikor régen: ez a bevált módszer egyik nyitja.
Sokan nyugdíjba vonulás után végleg maguk mögött hagyják a munka világát, a 82 éves kolozsvári Török László azonban még ma is minden hétvégén az After Eight klubba indul. A sokak által ismert és kedvelt Laci bácsival beszélgettünk.
Két szibériai tigris látta meg a napvilágot nemrég a nagyváradi állatkertben – a cukiságbombák már várják is a „babalátogatókat”. Igaz, még csak egy üvegfalon át lehet megtekinteni a két kistigrist.
Továbbra is erdélyi városok dominálnak abban a toplistában, amelynek készítői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mely romániai városban élnének a legszívesebben az ország lakói.
Az UV-sugárzás kockázatairól sok szó esik, de vajon mennyi napfényre van szüksége a szervezetnek? Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal a napfény szerepéről, az UV-terhelés veszélyeiről és a bőrrák megelőzéséről beszélgettünk.