Elbukott az internetes kalózkodás elleni törvénytervezet, az Anonymous amerikai és lengyel kormányzati honlapokat támadott

A kalózkodás elleni két amerikai törvénytervezet további kidolgozásának felfüggesztését pénteken a szenátus részéről Harry Reid, a demokrata többség vezetője, a képviselőház nevében pedig Lamar Smith, a ház jogi bizottságának elnöke jelentette be.

A kalózkodás elleni SOPA (Stop Online Piracy Act) jogszabály-tervezet megalkotásával a képviselőház foglalkozik, az intellektuális tulajdon védelmét célzó PIPA (Protect Intellectual Property Act) törvénytervezetével pedig a szenátus foglalkozik. A törvénytervezetek támogatói szerint a filmekhez és zeneművekhez való jogosulatlan hozzáférés évente sokmilliárd dolláros kárt okoz az amerikai vállalatoknak, az ellenzők szerint viszont a tervezett szabályozás az internet cenzúrázásához vezethet és megbéníthatja az innovációt.

Több elemzés szerint a fejlemény a Szilíciumvölgy győzelmét jelenti Hollywood felett. A felfüggesztett jogszabály-tervezetek egyébként az internetes kalózok mellett a gyógyszerek és az autóalkatrészek hamisítóival szemben is megkönnyítenék a hatósági fellépést.

Szerdán, a törvénytervezetek elleni tiltakozás napján leállt a Wikipedia angol nyelvű, valamint több ezer más internetes cég összes szolgáltatása, a Google pedig 7 millió felhasználó támogatását szerezte meg a petíciójához. Ezt követően egyetlen nap leforgása alatt hat szenátor visszakozott a PIPA támogatásától.

Elkaszálták a Megaupload-ot, az Anonymous amerikai kormányzati honlapokat bénított meg

Közben az amerikai kormány lecsapott az egyik legnagyobb fájlcserélő oldalra, a Megauploadra: a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) csütörtökön este elérhetetlenné tette az oldalt és internetes kalózkodás, illetve szervezett bűnözés miatt hét ember és két vállalat ellen javasolt vádemelést.

Az egyik legismertebb nemzetközi hackercsoport, az Anonymous nem hagyta válasz nélkül a fáljmegosztó elleni intézkedéseket, s csütörtökön megtámadta az FBI és az amerikai igazságügyi minisztérium honlapját, illetve több zeneipari óriáscég – köztük a Universal Music – portálját is elérhetetlenné tette. Az Anonymous Twitter-oldala szerint ez a hackercsoport eddigi legnagyobb akciója.

Nem csak az Anonymous döntött „rekordot” a válaszlépéssel: az amerikai igazságügyi minisztérium közleménye szerint ez a valaha volt legnagyobb szerzői jogi büntetőeljárás. Az ügyészség szerint a Megaupload több mint 500 millió dolláros kárt okozott különböző szerzői jogok tulajdonosainak, míg a weboldal tulajdonosai 175 millió dolláros haszonra tettek szert.

Bár a Megaupload üzemeltetői elleni eljárás híre egy nappal a sokat vitatott kalózkodás-ellenes törvénytervezet (SOPA) elleni globális internetes tiltakozás után érkezett, a nyomozóiroda már két héttel ezelőtt elrendelte az intézkedéseket.

A fájlcserélő portál két alapítóját, Kim Dotcomot – korábbi nevén Kim Schmitzet – és Mathias Ortmannt, valamint a vállalat két alkalmazottját amerikai kérésre Új-Zélandon tartóztatták le a hatóságok.

Az ügyészség álláspontja szerint a Megaupload, illetve a vád alá helyezett másik vállalat, a Vestor olyan üzleti modellt alakított ki, amely támogatta az illegális tartalmak feltöltését. A Megaupload ugyanis fizetett a felhasználóknak a lopott filmek, zenék és más szellemi termékek feltöltéséért, noha tisztában volt vele, hogy ez illegális – állítja az ügyészség. A vádiratban a cég vezetőinek egymás közt folytatott chat-beszélgetései is szerepelnek, az egyikben például azt írták: „Vicces cégünk van... Olyanok vagyunk, mint valami modern kalózok”. Az ügyet kezelő virginiai szövetségi bíróság további 18, a Megauploadhoz kapcsolódó weblap lekapcsolását is elrendelte.

Ha bűnösnek találják a Megupload vezetőit, akár 50 év börtön is kaphatnak. A cég egyik ügyvédje, Ira Rothken kijelentette, hogy a vállalat minden erejével védekezni fog a helytelen vádak ellen. „A vádak hibásnak tűnnek és a törvény nem támasztja alá őket” – mondta Rothken. „Ez egy büntetőeljárásnak álcázott polgári ügy” – tette hozzá.

Lengyel honlapokat is támadott az Anonymous

Több órára álltak le a lengyel közigazgatási szervek honlapjai szombat este, az Anonymous csoport több közösségi oldalon beismerte a hackertámadást, a hivatalos szervek szerint túlterhelés lehetett az oka a fennakadásnak.

Pawel Gras, a kormány szóvivője elmondta, hogy a belbiztonsági szolgálat (ABW) és a digitalizációért felelős miniszter vizsgálják az ügyet. A parlament sajtóosztályának vezetője szerint a szejm honlapját üzemzavar miatt állították le – írja a lengyel IAR hírügynökség.

A lengyel portálok és a média a fennakadásokat a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodással (ACTA) kötik össze, amelyet a lengyel kormányfő várhatóan január 26-án ír alá Tokióban.

A lengyelországi internettel foglalkozó civil szervezetek tiltakoznak az ACTA elfogadása ellen, mert a kormány nem folytatott társadalmi konzultációt az ügyben. Michal Boni, a közigazgatási és digitalizálási tárca vezetője csütörtökön a megállapodás újabb felülvizsgálását kérte a miniszterelnöktől.

Több tucat lengyel honlap leállítását jelentették be hétfőre az internetfelhasználók, akik szerint az ACTA lehetővé teszi megfigyelésüket, és korlátozni fogja az internethasználat szabadságát is. A www.niedlaacta.pl honlap erre a napra tüntést szervezett Varsóban.

Az EB helyteleníti a fájlcserélők elleni amerikai fellépést

Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális kérdésekben illetékes alelnöke pénteken blogbejegyzésben bírálta az internetes kalózkodás elleni, vitatott amerikai törvénytervezetet, valamint aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a washingtoni kormányzat elérhetetlenné tette a Megaupload.com című népszerű fájlcserélő oldalt.

„Az internet szabályozásának hatékonynak és arányosnak kell lennie, valamint meg kell őriznie a nyitott net előnyeit” – hangsúlyozta Kroes, aki szerint a drákói szigorúságú amerikai törvénytervezet rossz irányba mutat.

Az internetes kalózkodás elleni, erősen vitatott amerikai törvénytervezet (Stop Online Piracy Act, SOPA) ügyében Kroes azzal a hasonlattal élt blogbejegyzésében, hogy „a gyorshajtás tilos ugyan, de ettől még nem helyezünk el fekvő rendőröket az autópályán”.

Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény alelnökének állásfoglalásával kapcsolatban utóbb Kroes szóvivője, Ryan Heath külön nyilatkozatban is leszögezte: az alelnök, amikor bírálta a SOPA koncepcióját, nem kívánta bátorítani az internetes kalózkodást

Oroszországban nem lesz internet-cenzúra

Megengedhetetlen a számítógépes világháló cenzúrája – az orosz távközlési és kommunikációs miniszter véleményét a Vedomosztyi című orosz lap közölte pénteken.

Az orosz miniszter az internetes kalózkodás elleni intézkedéseket megfogalmazó amerikai törvénytervezet, a SOPA (Stop Online Piracy Act) miatt kirobbant nemzetközi tiltakozásra reagál a Vedomosztyi hasábjain. Igor Segoljev cáfolja azokat a vélekedéseket, hogy az orosz kormány a számítógépes világháló nagyobb állami ellenőrzésre törekszik.

„Még csak fel sem merült az a lehetőség, hogy társadalmi nyugtalanság esetén blokkoljuk a közösségi oldalakat, a Twittert, vagy a Facebook-ot, miközben néhány európai ország nyíltan meghirdették, hogy éppen ilyen lépéseket tesznek” – hangoztatja az orosz kormány tagja. „Blokkolni, vagy cenzúrázni az internetet nem lehet, különben az egyszerűen elveszíti az értelmét” – tette hozzá.

Az orosz távközlési és kommunikációs miniszter osztja azok véleményét, akik szerint az amerikai törvénytervezet, a SOPA elfogadása nem csak igen negatívan hatna az internetes üzlet fejlődésére, hanem gyakorlatilag a cenzúra eszközévé válhatna és ez ellentmond a demokratikus alapelveknek.

Az orosz szakminisztert aggasztja a weboldalak tartalmának fokozott ellenőrzése, amely szerinte gyengítheti a számítógépes biztonságot. Éppen ezért egy a nemzetközi számítógépes világhálóra vonatkozó viselkedési kódexet javasol, amely megakadályozhatná az egyes országok elleni visszaéléseket és egészében véve szabályozná a területet.