Fotó: A szerző felvétele
2012. február 03., 08:542012. február 03., 08:54
Az itteniek ugyanis még mindig előszeretettel ápolják azt a tradíciót, hogy a központi utcán, a Royal Mile-on (Királyi Mérföld) található Midlothian Szívbe köpve fejezzék ki nemtetszésüket azokért a borzalmakért, amit az egykoron itt álló börtön lakói voltak kénytelenek elviselni.
A történelem és a hagyományok nem csak ezen epizód révén hatják át Edinburgh városát, és az itteni élményekre talán úgy lehet a legjobban felkészülni, ha szárazföldön érkezünk meg Skótföld második legnagyobb településére. Például egy Londonból induló vonattal, így az út során felfedezhetjük az élénk színekkel megfestett skót alföldet, ahol a valószínűtlenül zöld fű emlékezetes kontrasztot alkot a szinte mindig felhős ég sötétjével.
Már az állomás épületéből kilépve feltűnik, hogy Edinburgh mintha az út során látott zord táj építészeti leképezése volna: szürkésbarna falak, sokablakos paloták, az ég felé törő rengeteg torony – minden irányba nézve. Érthető, honnan merítette az ihletet a Harry Potter-sorozathoz J. K. Rowland, aki a már említett Royal Mile egyik mellékutcájában megbújó Elephant House pubban írta meg a varázslótanonc első meséjét. Ha így nézzük, akkor a Midlothian Szív történetét egyik regényében megéneklő Sir Walter Scott emlékműve is mintha csak a Hogwarts varázslóiskola egyik melléképülete volna, de mesebeli világot idéz a város felé tornyosuló Nelson-emlékmű is.
A méltóságosan komor épületek ellenére így a hangulat nem nyomasztó – talán Harry Potternek is köszönhetően –, de inkább varázslatosnak mondható. Igaz, a turizmus helyi felelősei tesznek azért, hogy a mágia fekete oldalát se felejtsük el: sokan kínálnak a föld alatt megbúvó börtönökbe és kriptákba vezető horrortúrákat, amelyik közül egyik-másik azzal ér véget, hogy a gyanútlan érdeklődőket nyilvánosan megkorbácsolják a volt kivégzőhelyen.
A megpróbáltatásokat azonban hamar ki lehet heverni a népszerű whiskymúzeumban, ahol először egy interaktív tárlat keretében mutatják be a skótokat ma is éltető nedű készítésének módját, majd meg lehet tekinteni a több ezer palackból álló gyűjteményt, amelyik a legnagyobb a világon, és olyan, 60 évig érlelt tételeket is tartalmaz, amelyeket az adott kifőzde ajándékba készített az európai királyi családoknak.
Ebből is látszik, hogy Edinburgh Skócia lényegét adja, ami azonban sok esetben elüt a sztereotípiáktól. Egyrészt az itteniek egyáltalán nem fukarak: vendégszeretőek és barátságosak, a már említett időjárási körülmények miatt pedig szinte gyermeki örömmel vesznek tudomást egy apró napsütésről vagy a mindennapos eső miatt szintén gyakori szivárványról. A kommunikáció viszont biztos angol nyelvtudással is gondokat okozhat: a skót dialektus csak leírva hasonlít az eredetire, kiejtésben már egy egész más nyelvnek tűnik. Ha ezt az akadályt sikerül leküzdeni, magyarként bemutatkozva nagyon kellemes meglepetésben lehet részünk. Amíg a világ más részén járva azt tapasztaltam, hogy nemcsak a C-vitamin és a Rubik-kocka, de még Puskás legendás bal lába is csak nehezen ugrik be a magyarokról, addig Edinburghban általában széles mosollyal fogadnak minket.
Mindez az Árpád-házi származású Szent Margitnak köszönhető, akinek kultusza közel ezer év után is töretlen Skóciában. A mai Baranya megyében lévő Mezőnádason született Margit atyja az Angliából száműzött Edmund herceg volt, akit Szent István fogadott be, és aki a király rokonságához tartozó Ágotát vette feleségül (arról, hogy ő Szent István húga, lánya vagy unokatestvére lett volna, még mindig megoszlik a történészek véleménye).
Margit 1069-ben a Véresként is ismert III. Malcolm feleségeként lett Skócia királynéja. Amíg a középkori magyarokat ma is hátrafelé nyilazó kalandorokként ismerjük, akik a nyereg alatt puhított húst ették, addig az 1261-ben szentté avatott Szent Margitról azt tartják, hogy neki köszönhető Skócia civilizálása. Például ő honosította meg a késsel-villával való evést, és az ő szövési tudományát dicséri a Skócia jelképeként is ismert kockás gyapjúszövet, a tartán. Emellett a betegek és a szegények gyámolítójaként emlékeznek rá, számos intézmény viseli a nevét. Legkisebb fia, I. Dávid skót király kápolnát emeltetett neki az edinburghi várban, ahol az oltáron ma is piros-fehér-zöld színű kendő jelzi Skócia nagyasszonyának származását.
Az enyhén lejtő Royal Mile tetején álló várkastélyt természetesen nem csak emiatt vagy a mindennap pontosan egy órakor megeresztett ágyúlövés ceremóniájáért érdemes felkeresni: múzeumként szolgáló termeibe belesűrítették az utóbbi ezer év skót történelmét. A 12. századtól kezdve sokszor cserélt gazdát az angolok és a skótok között, és minden új tulajdonosa módosított rajta: így mára már palota, erőd és laktanya is egyben – ez utóbbi még mindig működik. A véres skót történelem akár szó szerint is szembejöhet velünk az utcán, ha a várból lefelé sétálva, William Wallace mai utódjába botlunk.
A Rettenthetetlen című filmből ismert skót szabadságarcosnak öltözött, kék-fehér harci színekbe mázolt férfi ugyanolyan vadul vagdalkozik kardjával, mint Mel Gibson a mozivásznon – ám egy közös fotó során hamar kiderül, hogy tulajdonképpen középiskolai tanár, aki performanszával leukémiás gyermekeknek gyűjt adományt. Az igazából három összekötött utcából álló Royal Mile elnevezése onnan származik, hogy a vártól egy mérföldnyire, az utca másik végén, a domb alján áll egy másik királyi épület: II. Erzsébet királynő skóciai rezidenciája, a Holyroodhouse Palota.
Mivel a királynő ritkán keresi fel, ez a kastély is nyitva áll a turisták előtt, de a palotát körbevevő Holyrood parkhoz nem kell belépőjegy. A park tulajdonképpen körülöleli Edinburgh egyik jelképét, az Artúr Székének nevezett vulkanikus kishegyet – panoráma miatt mindenképp érdemes felsétálni rá, de a túracipő mellett évszaktól független elkel a vastag kabát is, a tenger felől fújó szél ugyanis hamar eszünkbe juttatja, hogy az angol inváziók mellett mivel kellett még megküzdeniük a skótoknak az évszázadok alatt.
Igaz errefelé nem csak az emberek kitartóak: a város régi temetője mellett áll Bobby kutyus szobra, aki a helyi legenda szerint 1858-tól 14 éven át minden nap kilátogatott elhunyt gazdája sírjához. A borzos kis terriert aztán 1872-ben gazdája mellé temették el a hűségétől elérzékenyült edinburghiak, szobra pedig a város egyik kedvenc emlékművévé vált.
Kiss Csaba, Edinburgh
| A 7. században alapított város Skócia keleti partján, a Forth folyó deltatorkolatának déli részén található. A 15. században lett Skócia fővárosa, és a híres Edinburgh-i Egyetemnek köszönhetően a felvilágosodás korának egyik központjává vált. A városban 4500 műemlékként nyilvántartott épület van, de a katalán sztárépítész, Enric Miralles által tervezett Skót Parlament a szintén futurisztikus Skót Nemzeti Múzeummal együtt már Edinburgh modern arcát mutatja meg. Amíg a Nemzeti Múzeum a történelmi és technikai örökséget vonultatja fel, addig a Skót Nemzeti Képtár a világ egyik leggazdagabb gyűjteményével büszkélkedhet, amelyben többek között Rafaello, Tiziano, El Greco, Rembrandt, Rubens, Van Gogh, Monet, Cézanne, Degas és Gauguin festményei kaptak helyet. A kulturális élet középpontjában a szinte egymást érő fesztiválok állnak. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ha van zöldségpáros, amely nélkül elképzelhetetlen a Kárpát-medence őszi konyhája, az a káposzta és a sárgarépa, amelyet Erdélyben murokként ismerünk. Olcsók, hónapokig eltarthatók, és együtt sokkal többet „tudnak”, mint külön-külön.
Oktatói munkájában a fizikai technikák mellett a tudatosság, önbizalom, erőnlét és stressztűrő képesség fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet Szabó Enikő, aki az Egyesült Államokból hazatérve a kincses városban kezdett el Krav Maga-edzéseket tartani.
Továbbra is rendkívül veszélyeztetett a világon kizárólag a Fogarasi-havasokban, a Vâlsan folyóban élő kölöntesügér állománya. A természetvédelmi törekvések újabb fejleményeiről Nagy András Attila biológus számolt be a Krónikának.
Az idei október volt a legmelegebb október a globális mérések kezdete óta – közölte pénteken az Európai Unió Copernicus éghajlatváltozási szolg&aacu
Büszkék lehetünk rájuk, hiszen találmányaikkal és felfedezéseikkel alapjaiban formálták át a világot. De vajon mennyire ismerjük a legnagyobb magyar elméket? A magyar tudomány ünnepe alkalmából a Krónika izgalmas játékkal várja olvasóit!
A romániai netezők 65 százaléka találkozott az elmúlt évben valamilyen online csalással, megtévesztő tartalommal, és mindössze 52 százalékuk érzi úgy, hogy megfelelően tájékozott az internetes platformok használatának kockázatairól egy felmérés szerint.
Nemcsak a testet és az elmét mozgatja meg, hanem a magányt is oldja, és új életkedvet adhat az időseknek a szenior örömtánc. Ezt bizonyítja a zilahi Magdi Senior Dance Group története is, amelyről Bakó Magdi ötletgazda beszélt a Krónikának.
Ha a sütőtök az ősz klasszikusa, akkor az édesburgonya a merész újonc: krémes, természetesen édes, és szinte bármilyen süteményt képes gazdagítani,
Nem riasztották el az árak a halloweenkor Törcsváron mulatni vágyókat: a kastélyban és a hozzá tartozó parkban rendezett partikra minden jegy elkelt. A „hátborzongató” mulatozásért a választott csomagtól függően 800–3000 lejt is elkértek.
Elérhető Hargita megye online gasztrotérképe, amely tanúsítvánnyal rendelkező vendéglátóipari egységeket, látogatható gazdaságokat, tematikus útvonalakat és kulináris eseményeket foglal magában.
Látogatottsági adatok