Egyre többen panaszkodnak arra, hogy nem tudnak elaludni, vagy ébren forgolódnak az ágyban
Fotó: Freepik
Az alvászavar ma már nemcsak az idősebbeket érinti: egyre több fiatal és gyermek küzd álmatlan éjszakákkal. Marton László marosvásárhelyi diabetológus rezidens szerint a háttérben gyakran nem betegség, hanem a rohanó életmód, a képernyők és a rendszertelen napirend áll. A fiatal orvos tanácsai szerint a megfelelő rutin és a környezet kialakítása visszaállíthatja a pihentető alvást, amely elengedhetetlen a testi és lelki egészséghez.
2025. november 15., 18:332025. november 15., 18:33
Napjaink népbetegségévé vált az alvásprobléma, amely nemcsak az idősebb korosztályt érinti: egyre több fiatal, sőt gyermek panaszkodik arra, hogy nem tud elaludni, vagy hajnalig álmatlanul forgolódik az ágyában. Kutatások bizonyítják, hogy az alvásproblémák hátterében sok esetben nemcsak szervi megbetegedések állhatnak, hanem a megváltozott életmód az egyik legjelentősebb tényező, amely rontja az alvás minőségét és mennyiségét.
A mesterséges fények, különösen a telefonok és számítógépek kék fénye megzavarja a szervezet természetes alvás-ébrenlét ciklusát, gátolja a melatonin termelődését, és késlelteti az elalvást – pedig a jó alvás nélkülözhetetlen mind a testi, mind a lelki egészség szempontjából nemcsak a felnőttek, hanem a gyerekek esetében is.
Marton László marosvásárhelyi diabetológus rezidens orvos a Krónikának elmondta, először is érdemes különbséget tenni aközött, ha valakinek alvásproblémái szervi eredetűek, illetve ha az életmódja okozza a nehézségeket. „Fontos látni, hogy az alvászavar hátterében állhat orvosi ok, de sok esetben egyszerűen a nem megfelelő életmód vagy a tartós alváshiány indítja el azt az ördögi kört, amely később magát az alvást is tovább rontja. Sokan a mozgás és a táplálkozás fontosságát hangsúlyozzák az egészséges életmód fő pilléreként, miközben a megfelelő alvás hasonló fontossággal bír, ugyanis az előbbiek alapját képezi” – magyarázta a szakember.
Hozzátette, az ember az egyetlen élőlény, aki tudatosan megvonja magától az alvást – sokszor munka, tanulás vagy szórakozás miatt.
Mindezek együttesen nemcsak az alvás minőségét rontják, hanem hosszú távon az egészségünket is veszélyeztetik.
Kutatások bizonyítják, hogy az alvásproblémák hátterében sok esetben nemcsak szervi megbetegedések állhatnak, hanem a megváltozott életmód az egyik legjelentősebb tényező, amely rontja az alvás minőségét és mennyiségét.
Fotó: Freepik.com
A fiatal orvos – aki a Szent Balázs Alapítvány Szülői Fóruma keretében tartott előadást a témáról a közelmúltban, valamint az alapítvány egészségprevenciós programjában készít fel orvostanhallgatókat prevenciós órákat tartani életmód témában az iskolákban – elmondta,
az ébrenléthez képest. Mint magyarázta, két fő alvásfázist különböztetünk meg: a mélyalvást és az úgynevezett REM-fázist, amikor gyors szemmozgások figyelhetők meg, és ekkor álmodunk. Ezek a szakaszok ciklikusan váltják egymást az éjszaka folyamán, és egy egészséges, 7–9 órás alvás nagyjából négy-öt ilyen ciklusból áll.
„Az alvás alatt az agy nemcsak pihen, hanem dolgozik is: rendeződnek az emléknyomok, megtörténik az információk feldolgozása, miközben az idegrendszer önjavító, öntisztító üzemmódba kapcsol. Az úgynevezett gliasejtek – amelyek számban meg is haladják a neuronokat – ilyenkor másképp látják el a tápláló és védő funkcióikat, ami ébrenléti állapotban nem tudna megtörténni” – részletezte a rezidens orvos. Megjegyezte, a pihentető alvás ugyanakkor nemcsak az agy működésére van hatással: alvás közben lassul a szívverés, csökken a vérnyomás, az immunrendszer regenerálódik, a bélrendszer pedig helyreállítja saját védőgátját.
Marton László diabetológus rezidens orvos Szent Balázs Alapítvány Szülői Fóruma keretében tartott előadást a az alvásproblémákról a közelmúltban
Fotó: Marton László archívuma
Ezenkívül a krónikus alváshiány nemcsak kellemetlen fáradtságérzettel jár, hanem szinte minden szervrendszerre hatással van. Már rövid távon is rontja a koncentrációt, a memóriát és a reakcióidőt, hosszabb távon pedig súlyosabb következményeket is okozhat.
A szervezet működését is jelentősen megterheli:
Marton László arról is beszélt, hogy
A csecsemők és kisgyermekek napi alvásideje jóval hosszabb, míg az iskoláskorúak számára 8–10 óra, a felnőtteknek pedig 7–9 óra alvás ajánlott. Idősebb korban ez az intervallum továbbra is ideális, ám a pihentető, megszakítás nélküli alvás fenntartása gyakran nehezebbé válik.
Kisgyerekek esetében különösen fontos a napirendhez való ragaszkodás: a lefekvés ideje lehetőleg minden nap közel azonos legyen
Fotó: Pixabay
A jó alvási szokások kialakításának alapja a rendszeresség és a következetesség. Fontos, hogy a lefekvés és felkelés időpontja nagyjából mindennap azonos legyen, így a szervezet biológiai órája stabil marad, és könnyebben alakul ki a természetes alvási ritmus. A megfelelő környezet szintén elengedhetetlen: a hálószoba legyen sötét és hűvös, ideális esetben 18–20 Celsius-fok közötti hőmérsékletű, mert a testhőmérséklet természetes napi ciklusa is hozzájárul az elalváshoz.
ezért érdemes ezeket a készülékeket legalább 1-2 órával lefekvés előtt mellőzni. Ha gyerekeknél éjszakai fényre van szükség, célszerű kékfény-szűrős, melegebb tónusú lámpát használni, vagy a szobát megfelelően elsötétíteni.
Mint mondta, az esti rutinnak a lelassulást és a pihenést kell elősegítenie: könnyed testmozgás, nyugodt beszélgetés, halk zene vagy hangulatvilágítás mind jelezhetik a szervezetnek, hogy közeleg az alvás ideje. A nagyobb fizikai aktivitást és a nehéz, késői étkezést két-három órával lefekvés előtt érdemes kerülni. Emellett a napközbeni mozgás és a kiegyensúlyozott étrend is hozzájárul a pihentető alváshoz, miközben a túlzott édesség- és koffeinfogyasztás, valamint a képernyőhasználat az éberséget fokozza, és nehezíti az elalvást.
Gyerekeknél különösen fontos a napirendhez való ragaszkodás: a lefekvés ideje lehetőleg minden nap közel azonos legyen, és a felkelés időpontja is stabil maradjon. A következetes rutin nemcsak megkönnyíti az elalvást, hanem hosszú távon az egészséges alvási szokások kialakítását is támogatja, így a testi és lelki regeneráció egyaránt biztosított.
Életkoronként változik, hogy mennyi alvásra van szüksége az emberi szervezetnek
Fotó: MTI
Marton Lászlót arról is kérdeztük, mi számít alvászavarnak, milyen tünetek figyelmeztetnek arra, hogy érdemes felkeresni szakembert, illetve milyen kezelések léteznek az alvásproblémák megszüntetésére. A marosvásárhelyi fiatal orvos elmondta, első lépésként mindig meg kell próbálni kialakítani egy következetes rutint: rendszeres lefekvési és ébredési időpontot, megfelelő mennyiségű alvást, valamint a korábban említett környezeti és életmódbeli tényezők figyelembevételét.
Az altatók hosszú távon nem ajánlottak, mert bár átmenetileg segítik az elalvást, az alvás minőségét rontják, és egyéb mellékhatásokat is okozhatnak. Léteznek azonban természetesebb lehetőségek, például a melatonintabletta, amely segíthet az alvási rutin kialakításában. Fontos azonban, hogy ez csak átmeneti „mankóként” szolgáljon: a cél a rendszeres, gyógyszermentes alvás elérése, amelyet fokozatosan, a megfelelő rutinnal és szokásokkal kell támogatni.
A lefekvés előtti képernyőhasználat és a belőle áradó kék fény gátolja a melatonin, az alváshormon termelődését, ezért érdemes ezeket a készülékeket legalább 1-2 órával lefekvés előtt mellőzni
Fotó: 123RF
A tapasztalatok szerint a könnyebb alvásproblémák gyakran megszűnnek, ha valaki követi a fent említett szabályokat: kerüli a késő esti koffeinfogyasztást, a nikotint és az alkoholt, figyelni a munka és a szabadidős tevékenységek megfelelő időzítésére, valamint biztosítja a megfelelő környezeti feltételeket az alváshoz. Ha ezek ellenére a nehézségek továbbra is fennállnak, szakember — neurológus vagy pszichiáter — bevonása szükséges lehet. Így a megfelelő önvizsgálat és a rutinszerű életvitel együttesen jelenthetik az első, legfontosabb lépéseket az egészséges alvás helyreállításában.
A hideg évszak beköszöntével és a kinti hőmérséklet csökkenésével egy időben sokan kapcsolják be a központi fűtést, hogy kellemes legyen a lakásban a hőmérséklet.
A kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) pszichológia tanszéke meghirdette, hogy kutatási programjuk keretében ingyenes pszichológiai kezelést vehetnek igénybe az alvászavarokkal, álmatlansággal küzdők.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!