Diákszemmel a börtönlétről

Életre szóló tanulságul szolgált nyolc erdélyi fiatal számára az a napokban megejtett börtönlátogatás, amelyet iskolájuk és a szamosújvári börtön vezetősége szervezett számukra egy különleges program keretében. A városban működő büntetés-végrehajtási intézet azzal a céllal mutatta be a diákoknak rendhagyó módon az intézmény falain belül zajló életet, hogy még időben elrettentse a fiatal látogatókat a bűncselekmények elkövetésétől, ugyanakkor hiteles tájékoztatást nyújtson a társadalomnak a fogva tartási körülményekről. A projekt keretében a 24 ezres lélekszámú város (közel ötezerre tehető a magyar nemzetiségű lakosok száma) Ana Ipătescu Gimnáziumának nyolc tanulója egy egész napot tölthetett a rácsok mögött a többi elítélttel, megismerhették a rabok mindennapjait, szokásait és feladatait. Alin Fetche, a börtön oktatásért és pszichoszociális gondozásért felelős igazgatóhelyettese szerint a diákok meghívásával, a börtönviszonyok bemutatásával azt célozzák, hogy lehetőleg visszaszorítsák a fiatalkorú bűnözést, csökkentsék a bűncselekményt elkövető általános és középiskolások számát, ugyanakkor segítsék elő a fogva tartottak későbbi társadalmi beilleszkedését is.

Az egynapos börtönlét során a fiatalok – a rabruha felöltésének kivételével – teljes egészben belekóstolhattak a fogolyéletbe. Ujjlenyomatot vettek tőlük, két, erre a célra kiválasztott rabbal laktak egy cellában, együtt étkeztek a fogva tartottakkal, továbbá az intézmény felügyeletét ellátó őrök azt is bemutatták nekik, adott esetben miként oldják meg a rabokkal kirobbant konfliktusokat. A diákok kivétel nélkül egyedinek és tanulságosnak nevezték a börtönlátogatást, amelynek nyomán nemcsak a fogva tartási körülményekről vagy a rabokról kialakult előítéleteik, hanem életfelfogásuk is megváltozott.  „Számos fogva tartott teljes nyíltsággal mesélt előéletéről, az általa elkövetett bűncselekményekről. Engem személy szerint leginkább az hatott meg, hogy a rabok mindegyike azt tanácsolta: fontoljuk meg jól, mit cselekszünk, és ne kövessük el azokat a hibákat, amelyek miatt ők többéves bűnhődésre kényszerültek” – osztotta meg tapasztalatait az egyik 18 éves diák, hozzátéve: a börtönkapun kilépve teljesen másként értékeli a szabadságot, a családi élet jelentőségét. A II. József német–római császár, magyar király által 1785-ben alapított szamosújvári börtön különben a legszigorúbb büntetés-végrehajtási intézetek közé tartozik Romániában, emellett többek között arról híresült el, hogy 1869 után haláláig itt raboskodott Rózsa Sándor (sírja a fogház melletti temetőben található), a kommunizmus idejében pedig a legszigorúbb rendszerű politikai börtön volt. A szamosújvári rendhagyó börtönlátogatásra egyébként volt még példa Romániában: idén tavasszal a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Iskolaközpont 19 tanulója kereste fel a feketehalmi börtönt.