
Fotó: A szerző felvétele
2010. május 18., 10:452010. május 18., 10:45
Az európai uniós tudomány-népszerűsítő projektje keretében zajló verseny országos szakaszán a tizedik osztályos Lajos Péter Közeljövő című, háromperces filmje nyerte el a zsűri tetszését. A 16 éven aluliaknál a legjobbnak a Râmnicu Vâlcea-i 10-es Számú Általános Iskola diákja, Adrian Tomescu bizonyult. A kisfilmek kiértékelésére, majd a nyertes alkotások díjazására a hét végén a Hargita megyei Felsősófalván került sor.
A zsűriben hazai és japán tudósok és egyetemi tanárok kaptak helyet, akik mintegy kéttucatnyi produkció közül választották ki a két legjobbat. A Mit szeretnék, mit oldjon meg a tudomány elnevezésű verseny romániai szakaszát rendező ProSal Alapítvány és EcoMining Platform vetélkedőjére három iskola diákjai neveztek be: a felsősófalvi Székely Mózes Általános Iskola diákjai is megmérkőztek a brüsszeli részvételért. A program első részében a gyerekeknek egy országos napilapot kellett olvasniuk és szemlézniük. Egy héten keresztül a sóvidéki iskolában mindenki a Krónikából húzta alá a tudománnyal kapcsolatos cikkrészleteket.
Amint Nyágrus László iskolaigazgató fogalmazott, a székelyföldi gyerekek lépésről lépésre döbbentek rá, hogy nem feltétlenül az űrhajók és a számítógépek jelképezik a legjelentősebb felfedezéseket. Basarab Victor Driga, a Román Akadémia tagja pedig a tudomány hiányosságaira hívta fel a figyelmet. „A tudomány sem tud mindent megoldani. Láthattuk, hogy egy vulkánkitörés képes lebénítani Európa teljes légi forgalmát. A Kiskunfélegyházán született, majd Budapestről Bukarestbe került Lajos Péter úgy próbált szólni a tudományról, hogy közben az emberi kapcsolatok és gesztusok fontosságát hangsúlyozta.
„Környeztemben mindinkább azt tapasztalom, hogy technológiafüggőkké váltunk. Ha így haladunk és nem vigyázunk, az ember könnyen robottá válik” – mondta a Közeljövő szerzője. Lajos Péter és Adrian Tomescu személyesen képviselheti Romániát a brüsszeli döntőben.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Az alma talán az egyetlen gyümölcs, amely minden kultúrában fontos szimbólumként jelenik meg – és közben mindennapi, elérhető, mégis elképesztően sokoldalú alapanyag.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Gyertyafényes karácsonyfák, ehető díszek, bazárok és jótékonyság: így ünnepelték a karácsonyt Kolozsváron másfél évszázaddal ezelőtt. Újvári Dorottya művészettörténésszel utaztunk vissza az időben.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Padlón az IQ-nk: Románia európai utolsó az általános intelligenciahányadost tekintve a World Poulation Review nemzetközi adatgyűjtő portál IQ-teszteket összesítő rangsorában.
Nyolcszáz hátrányos helyzetű magyarországi és határon túli gyereket látott vendégül Budapesten, a Parlamentben az Országgyűlés Hivatala és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) szombaton.
Életét vesztette egy román alpinista egy expedíció során a chilei Ojos del Salado tűzhányón, amely a világ legmagasabb aktív vulkánja. A chilei csendőrség speciális egységei rendkívül nehezen megközelíthető helyről próbálják meg kiemelni a holttestet.