Fotó: Veres Nándor
Fazakas Ágnes Csíkmadaras helyneveiről szóló meséinek gyűjteménye látott napvilágot Tankóné Péter Mária Terézia szerkesztésében, a kiadványt kedden este mutatták be a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban.
2014. június 11., 20:032014. június 11., 20:03
Péter Mária csíkmadarasi nyugalmazott tanítónőnek már három kötete jelent meg, amelyek a szülőfalujáról gyűjtött néprajzi és helytörténeti adatokat, hagyományokat, szóbeli, írott és képi dokumentumokat tartalmaznak. Legutóbbiban, amely 2010-ben látott napvilágot, már szerepelt a néhai Fazakas Ágnes két meséje.
Mint Péter Mária megjegyezte, már akkoriban fontolgatta, hogy új kötetben ki kellene adni az ízes székely nyelven írt meséket, de nem talált támogatókra. Aztán barátnője, a Svédországban élő Gyarmati Rozália vállalta a mesék illusztrálását, egyik volt tanítványa, aki az Egyesült Államokban él, jelezte, hogy támogatja a kötet nyomdai költségeit. Mint Péter Mária mondta, Fazakas Ágnes mesemondó nyelvezete némiképp emlékezteti a Tamási Áronéra.
A mesemondó tízgyermekes család ötödik gyermekeként született 1918-ban Madarason. Sorsa a korabeli lányokéhoz hasonlóan alakult, fiatalon cselédlányként szolgált Brassóban és Bukarestben, de nemcsak a hét osztályt, hanem a nővérképzőt is elvégezte. Egészségügyi ápolóként először a román fővárosban, majd Gyergyószentmiklóson dolgozott, nyugdíjazása után azonban hazaköltözött – ekkor írta meséinek zömét.
Amint a kötet szerkesztője kijelentette, Ágnes néni édesapjától örökölte tehetségét, és a meséket is, amelyek mintegy kiteljesedtek benne. Műmeséknek tekinthetők, mivel többnyire kortárs történeteket dolgoznak fel.
„Az elbeszélések fonalát olykor a természetfeletti, a csoda irányítja. Legtöbbjük a falu hagyományos helyneveinek eredetére emlékeztető, tényleges történelmi adatokat is tartalmazó esemény, ami időtlen idők óta ott él a helybeliek tudatában. Mindez Csíkmadaras valós történelméhez kapcsolódik, s felfedezhetjük benne a népi képzelet, a gazdag székely fantázia működésének jellegzetes jegyeit” – írja a kötet előszavában a szerkesztő.
Fazakas Ágnes halála előtt a madarasi plébános gondjára bízta az írógépen legépelt meséit, ezekre talált rá Péter Mária, és állította össze a jelenlegi kötetet, amelyből néhányat a helyi könyvtárnak adományozott.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szilveszteri asztal összetétele sosem pusztán gasztronómiai megközelítésű kérdés: az év utolsó napján elfogyasztott ételekhez a legtöbb kultúrában jósló jelentést társítanak: amit eszünk (vagy nem eszünk), hatással lehet a következő év bőségére.
Könnygázt vetett be a csendőrség szerdán reggel a Iași megyei Ruginoasa községben, hogy megakadályozza a falusiak csoportjait a bunkósbotokkal vívott hagyományos szilveszteri harc elindításában.
A házi kedvencek védelmére hívják fel a figyelmet a szilveszteri tűzijátékok és petárdázások idején az állatvédők.
Ami kinevethető, az már nem teljesen félelmetes – a tréfálkozás azért is „kötelező” az év végén, szilveszterkor, mert a közösség ezzel jelzi: nem visszük át változatlanul a régi terheket az új évbe.
A látogatók által az állatok ketrecébe bedobott műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében – számolt be kedden a News.ro román hírportál.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!