Csillagászoké a fizikai Nobel-díj

A bizottság indoklása szerint a három tudós „a világegyetem gyorsuló ütemben való tágulásának távoli szupernóvák megfigyelésével történt felfedezéséért” érdemelte ki a díjat. Az elismeréssel összesen 10 millió svéd korona is jár, ennek felét Perlmutter, másik felét Schmidt és Riess kapja. 1998-ban a csillagászatot alapjaiban rengette meg két kutatócsoport akkor közzétett eredménye. A Perlmutter által vezetett csoport 1988-ban kezdte munkáját, míg Schmidt csapata – amelyben kulcsszerepe volt Riessnek – 1994-ben látott neki a feladatnak.

Mindkét kutatócsoport a világegyetem feltérképezését tervezte a legtávolabbi szupernóvák azonosításával. Az egyre összetettebb földi és űrbéli távcsövek, az egyre nagyobb teljesítményű számítógépek, valamint az új, digitális CCD képalkotás együttesen tették lehetővé, hogy az 1990-es években újabb részletekkel gazdagodjon kozmológiai tudásunk. A kutatócsoportok az Ia típusba sorolt szupernóvákkal dolgoztak. Ennél a típusnál kettős rendszerben lévő fehér törpecsillag termonukleáris robbanásáról van szó, miután a tömege anyagátáramlás vagy összeolvadás miatt meghalad egy kritikus értéket.

Egyetlen ilyen szupernóva annyi fényt tud kibocsátani, mint egy egész galaxis. Összesen ötvennél több olyan távoli szupernóvát talált a két csapat, amelyek fénye gyengébb volt az elvártnál, ami annak jele, hogy a világegyetem tágulása gyorsul. Ez a felfedezés azt jelentheti, hogy az univerzum egyszer a jövőben megfagy. A feltételezések szerint ezt a gyorsulást az úgynevezett sötét energia hajtja, az azonban még rejtély, hogy mi is ez a sötét energia. Eddig annyit tudunk róla, hogy a világegyetem háromnegyedét sötét energia alkotja. A 2011-es fizikai Nobel-díjasok eredményei tehát egy olyan univerzum feltárását segítették, amely nagymértékben ismeretlen a tudomány számára – olvasható a Nobel-díj hivatalos honlapján .

Saul Perlmutter asztrofizikus 1959-ben született az Egyesült Államokban, 1986-ban doktorált Berkeley-ben, a Kaliforniai Egyetemen. Jelenleg is az egyetem, valamint a Lawrence Berkeley Nemzeti Laboratórium (LBNL) munkatársa. Brian P. Schmidt amerikai és ausztrál kettős állampolgár, 1967-ben született az Egyesült Államokban, 1993-ban doktorált a Harvard Egyetemen. Jelenleg az Ausztrál Nemzeti Egyetem professzora Weston Creekben. Adam G. Riess 1969-ben született az Egyesült Államokban, 1996-ban doktorált a Harvard Egyetemen, jelenleg a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem és a Hubble-űrtávcső tudományos irányítását végző intézet (STScI) munkatársa.