
Széles spektrumú fényvédő terméket ajánlott használni
Fotó: Pixabay
Megfelelően használva a jó minőségű fényvédők nyújtják a legjobb védelmet az UV-sugárzással szemben, ugyanakkor bőrünk egészségének, fiatalságának megőrzése érdekében több szempontra kell figyelnünk – vallja dr. Gáspár Réka. A marosvásárhelyi bőrgyógyász a Krónika megkeresésére a fényvédelemről, az UV-sugárzás, valamint a szoláriumhasználat káros hatásairól, a bőrrák, illetve a rákmegelőző bőrelváltozások jeleinek felismeréséről beszélt.
2025. április 22., 18:472025. április 22., 18:47
– A tavasz beköszöntével egyre többet süt a nap, kellemesen meleg az időjárás, így a szabadban is több időt töltünk. Már ebben az időszakban is ajánlott lenne fényvédőt használni, illetve ez reggeltől estig megvédi bőrünket az UV-sugárzás ellen?
– A fényvédő használata folyamatosan ajánlott, viszont a napsugárzás erősödésével ennek szükségessége egyre közvetlenebbül tapasztalható: a bőr kezd egyre könnyebben pirulni, illetve az erre hajlamosaknál a szeplők és más pigmentfoltok is feltűnhetnek. A jó minőségű fényvédők az elérhető legjobb védelmet nyújtják az UV-sugárzással szemben, ha megfelelően vannak használva: megfelelő gyakorisággal, megfelelő mennyiségben és megfelelő időben.
Olyan fényvédő terméket ajánlott választani, ami széles spektrumú, vagyis véd úgy az UVB- (SPF-faktor jelöli), mint az UVA-sugárzással (PPD faktor jelöli) szemben. Az SPF-faktort illetően legalább az SPF 30-as, vagy ennél nagyobb faktorszámú termékek ajánlottak. Minél nagyobb az SPF-faktorszám, annál hatékonyabban képes kiszűrni a fényvédő a káros UVB-sugárzást.
Dr. Gáspár Réka szerint a bőrrák kockázati tényezőit tekintve az UV-sugárzás a legkiemelkedőbb
Fotó: Facebook/Bőrgyógyássat/Dr. Gáspár Réka
– Sokat olvashatunk arról, hogy az elmúlt években, évtizedekben folyamatosan vékonyodik az ózonréteg, ezáltal az UV-sugárzás is károsabbá válik. Milyen hatással van ez a bőrünkre, hogyan óvhatnánk leginkább?
– A földfelszínt elérő UV-sugárzásnak két típusa különböztethető meg: UVA-, illetve az UVB-sugárzás. Az UVB-sugárzás leégést okoz, illetve kiemelten bőrrákkeltő hatású. Az UVA-sugarak – amelyek egyébként áthatolnak a felhőkön és az üvegen is – felelősek a bőr barnulásáért, ugyanakkor a bőr gyorsabb öregedéséért is, mert károsítják a bőr rugalmas és kollagén rostjait, illetve az UVA-sugaraknak is van rákkeltő hatásuk, sőt a szemlencsét is képesek károsítani. A bőrrák kockázati tényezőit tekintve az UV-sugárzás a legkiemelkedőbb, a legjelentősebb.
Ezzel a kumulatív hatással magyarázható, hogy a korábbi leégések, napozások, illetve szoláriumozások általában később bosszulják meg magukat. Ez jelenti a különféle rosszindulatú bőrdaganatok és rákmegelőző bőrelváltozások későbbi kialakulását, illetve a gyorsabb bőröregedést és inesztétikus bőrelváltozások (pigmentfoltok, májfoltok, érdes foltok, keratózisok, hajszálértágulatok, stb.) megjelenését.
Hogyan védhetjük a bőrt? Minél nagyobb felületen fedik ruhák bőrünket, annál védettebbek vagyunk a napsütéssel szemben. Ajánlott ugyanakkor az UV-szűrős napszemüveg, és a széles karimájú kalap viselése is, a napsütésnek közvetlenül kitett bőrre pedig kenjünk fényvédőt – ez utóbbi a legfontosabb. Ha tehetjük, a 11 és 16 óra közti időszakban kerüljük a direkt napsütést.
A többszöri leégések, napozások általában később bosszulják meg magukat
Fotó: Pixabay
– Tavasszal, a nyári strandszezont megelőző néhány hónapban sokan a szoláriumot választják, hogy ne legyenek „tejfehérek” a tengerparton, üdülőtelepeken. Mennyire káros ez a bőrünkre, főként ha gyakran és huzamosabb ideig barnítjuk így magunkat?
– Nagyon káros. A sokat hallott előszoláriumozás is csupán mítosz, ugyanis tudományosan alátámasztott tény, hogy ez az előbarnaság, ami a szoláriumozással elérhető, egy SPF 5-ös fényvédő hatékonyságának felel meg. A szoláriumok a napsugárzásnál körülbelül négyszer intenzívebb UV-sugárzással „bombázzák” a bőrt, UVA- és UVB-sugarakkal egyaránt. Ezek fényében nem meglepő, hogy a szoláriumozás károsabb a napozásnál.
Az utóbbi évtizedekben a huszas és harmincas éveikben járó nőknél a szoláriumhasználat miatt emelkedett többszörösére a melanóma (a bőr pigmenttermelő sejtjeiből kiinduló rosszindulatú daganat – szerk. megj.) előfordulási gyakorisága. A fiatal, melanómával diagnosztizált nők túlnyomó többsége szoláriumhasználó. A 30 évesnél fiatalabb szoláriumhasználóknál hatszor nagyobb valószínűséggel alakul ki melanóma. Ezek nagyon beszédes statisztikai adatok.
A szoláriumok a napsugárzásnál körülbelül négyszer intenzívebb UV-sugárzással károsítják a bőrt
Fotó: Pixabay
– A káros hatásoknál maradva, főként mely területen és milyen jelek alapján fedezhetjük fel az esetleges elváltozásokat, amelyek akár bőrrákra is utalhatnak?
– A bőrrák különféle formái (melanóma, bazocelluláris karcinóma, laphámrák), illetve rákmegelőző bőrelváltozások jóval gyakrabban jelentkeznek a napnak rendszeresen kitett bőrfelületeken. Figyelmet kell fordítani minden újonnan kialakult, növekedést mutató bőrelváltozásra, bőrnövedékre, illetve az új, vagy a korábbiakhoz képest elváltozásokat mutató anyajegyekre is. Gyanúsnak akkor számít egy anyajegy, ha a következő ötből egy vagy több tulajdonság jellemző rá (ABCDE szabály):
Ezek utalhatnak egy esetleges rosszindulatú elváltozásra, ezért ilyen jeleknél minél hamarabb bőrgyógyászhoz kell fordulni. Ugyanakkor mindenki számára ajánlott évente egyszer a dermatoszkópos bőrrákszűrés (anyajegyszűrés) akkor is, ha a bőrön nem tapasztalhatóak gyanús vagy újnak számító elváltozások.
– Mi a teendő az elváltozások felfedezését követően, milyen kezelési, gyógyítási lehetőségek léteznek?
– A problémás bőrelváltozások időben történő sebészi eltávolítása rendkívül fontos, életet menthet. Különösen érvényes ez a gyanús anyajegyekre, illetve a melanómára. Ez utóbbi esetében a kialakulás nagyon korai stádiumában elegendő lehet a sebészi eltávolítás; előrehaladottabb esetekben viszont szükségesek a kiegészítő sebészeti kezelések, illetve az onkológiai kezelések különböző formái. Sajnos a kilátások annál rosszabbak, minél előrehaladottabb stádiumban fedezik fel a melanómát.
Adrian Ahrițculesei hegymászó hétfőn elindult Alaszkába, ahol az észak-amerikai kontinens legmagasabb csúcsát a 6194 méteres McKinley-hegyet (Denali) tervezi megmászni az úgynevezett Hét hegycsúcs kihívás keretében.
Ritkán hallani olyan kezdeményezésekről, amelyek egyszerűségük ellenére képesek változást hozni egy közösség életében. Borsaújfaluban egy ilyen példa hívta fel magára a figyelmet: a polgármester saját medencéjét bocsátotta a gyerekek rendelkezésére.
Május végén elárasztják az erdélyi piacokat a különböző cseresznyefajták, az igazi nyár közeledtét jelzik a fényes, bordó, piros vagy sárgás szemek.
Hatvan évvel első, mesekönyvben való megjelenése után kiállítással ünnepli Csipikét, Fodor Sándor legendás mesefiguráját a kolozsvári Quadro Galéria. A tárlat Rusz Lívia ikonikus, eredeti illusztrációit állítja középpontba.
Húszezer lejre bírságolták azt a bolgár turistát, akit szerdán megharapott egy medve a Transzfogarasi úton.
Különleges programmal készül gyermeknap alkalmából a Szent Anna-tó–Mohos tőzegláp Ökocentrum: június 1-jén nemcsak a legkisebbeket várják, hanem mindazokat is, akiket lenyűgöznek a vulkánok és a természet titkai.
Egyre több romániai, erdélyi orvos találkozik olyan tinédzserekkel, akik TikTokon látott „csodadiétákat” próbálnak ki. Az extrém fogyókúrás trendek azonban nemcsak egészségtelenek, hanem hosszú távon súlyos testi és mentális problémákat is okozhatnak.
Mihez kezd az egyszeri házaspár, ha tagjai szeretik a cigánypecsenyét, ezért eldöntik, hogy vasárnapi ebédre azt készítenek, de – bár szeretnek főzőcskézni, és amatőr szinten nem is művelik annyira rosszul – még sohasem készítettek ilyesmit?
A korai fejes káposzta a Kárpát-medence konyháiban mindig a tél végét és az új zöldségszezon igazi kezdetét jelentette.
A legnehezebb szakaszhoz értek a munkagépek a Transzfogarasi út (DN7C) hókotrása során: a lavinaveszélyes térségben a hó vastagsága meghaladja az öt métert – közölte kedden este a brassói székhelyű regionális út- és hídigazgatóság (DRDP).
szóljon hozzá!