
Tanfolyamot tart szeptember 12–14. között Gyergyóremetén a sepsiszentgyörgyi László Kálmán Gombászegyesület azok számára, akik alaposabban szeretnék megismerni a gombákat. Az egyesület elnökével, Zsigmond Győző gombaszakértővel beszélgettünk.
2016. szeptember 08., 13:092016. szeptember 08., 13:09
– Úgy képzelnénk, hogy Gyergyóban minden családban van legalább egyvalaki, aki ismeri a gombákat, vagy gyakran fellapozza a gombaismertető könyvet. Hogy sokan jelentkeznek az önök által meghirdetett tanfolyamra, azt bizonyíthatja, hogy mégis foghíjas a gombaismeret mifelénk. A László Kálmán Gombászegyesület tapasztalatai szerint mennyire ismerjük a környezetünkben fellelhető gombákat?
– Gyergyóban minden családban akadhat legalább egy ember, aki jobbacskán, legalábbis a vidék átlagos gombaismeretének megfelelően ismeri a gombákat. Ez nem kevés, hiszen a vidék a jobb gombaismerő tájegységeink közé tartozik a Kárpát-medencében. Hogy jelentkeznek tanfolyamunkra, inkább azt jelenti, hogy szeretnének alaposabban megismerkedni a gombák világával, amely sok jót tud nyújtani a hozzáértőknek, s kellemetlenséget elsősorban annak okoz, ki alig vagy keveset tud róluk. A legjobb gombász is csak hiányos ismeretekkel rendelkezhet a gombákat illetően, de ez inkább lelkesítő kéne legyen, mint lesújtó.
A gombászat (mikológia) oly rendkívüli módon fejlődő tudomány, mint például az informatika, sok még a felfedezni való, az ismeretlen elem. Sepsiszentgyörgyön, ahol egyesületünk székhelye is van, azt tapasztaljuk, amikor gombavizsgálatot tartunk, hogy azokkal van a legtöbb a gond, akik azt képzelik, hogy minden gombát ismernek. Holott ez lehetetlen, közel milliónyi fajt különböztet meg jelenleg a szakma. És azokkal is gond van, akik nem elég óvatosak a gombaszedéskor, s hasonló, mérgező fajjal tévesztik össze az ehetőt. Világszerte és nálunk is változó, hogy hol mennyire ismerik a gombákat: nem csupán a földrajzi környezettől, de kulturális beállítódástól, örökségtől is függ. Bennünket, magyarokat a jobb gombaismerők között tartanak számon a nagyvilágban.
– Vannak-e olyan gombák, amelyektől annak ellenére ódzkodunk, hogy könnyen azonosíthatók és ehetők?
– Vannak. Általában legkevésbé félünk a termeszthető gombáktól – de ezek kevésbé értékesek étkezés és gyógyhatás szempontjából. Indokolt tartani a nem ismert, bár könnyen azonosítható fajoktól is, ugyanis nemegyszer olyan gombákat tévesztenek össze egyesek, amelyeket mások nem is tartanak hasonlóknak.
– Milyen gyakori kérdések, esetleg tévhitek hangzanak el tanfolyamaikon?
– Sepsiszentgyörgyön és Marosvásárhelyen is sokan érdeklődtek tanfolyamaink és a gombák iránt, gyakori kérdések közé tartoznak a tévhitekkel összefüggők. Sokan hiszik, hogy ha a csiga megrágja, vagy ha jól megfőzik, minden gomba ehető. Nem így van, a legsúlyosabb mérgezést okozó gyilkos galóca gyakran csigarágott, s hő hatására a mérge nem bomlik le, mint a csak nyersen mérgezőek esetében. S az sem igaz, hogy egyik napról a másikra az ehetőből mérgező lesz mutáció révén, vagy a méreg egyik gombáról a másikra átkerülhet.
– Mi az a három legfontosabb dolog, amit minden gombászónak tudnia kell?
– Csak biztosra szabad menni gombaszedéskor, csak megbízhatóan azonosított gombát együnk, tartsuk meg tisztán a gomba környezetét. Nem utolsósorban törekedjünk elsajátítani a legbiztosabb módját a gombamérgezések elkerülésének, azaz próbáljunk megtudni minél többet színes, változatos világukról. Kár lenne kihagyni az étrendből, hiszen rengeteg a finom ízű gomba, fogyasztásuk pedig egészséges.
Kolozsvár új kezdeményezéssel próbálja összekapcsolni a gasztronómiát és a kultúra támogatását: márciustól Kultúraadag néven olyan desszert kerül a város vendéglátóhelyeinek kínálatába, amelynek eladásából a kulturális szféra is részesül.
A meteorológusok szerint 2026 második felében ismét kialakulhat az El Niño-jelenség, ami újabb globális hőmérsékleti rekordokat hozhat.
Sehol nincs teljes nemi egyenlőség a világon a munkaerőpiacon a Világbank kedden közzétett jelentése szerint, amelyben kiemelték azt is, hogy a nők alig négy százaléka él olyan országban, ahol a körülmények megközelítik az egyenlőséget.
A hagyma egész évben fontos része a gasztronómiánknak, legyen az épp soron következő, tavaszi, friss zöldhagyma vagy a fehér, valamint vöröshagyma.
A mesterséges intelligencia az elmúlt időszakban a zeneipar egyik legvitatottabb szereplőjévé vált: egyszerre kínál hatékony eszközt a mindennapi munkához és vet fel súlyos jogi, etikai kérdéseket. Halmen József DJ-vel, koncertszervezővel beszéltünk.
Ingyenes belépéssel és gazdag programkínálattal várja az érdeklődőket a hétvégén a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Állattani Múzeuma, ahol február 28. és március 1. között rendezik meg a Márciuskák az állatokért elnevezésű esemény ötödik kiadását.
Partnerséget kötött a romániai Rendőrök Országos Testülete (CNP) és a MOL Románia a közlekedési rendőrök felszereléseinek további bővítésére, az együttműködés célja az A7-es autópálya közlekedésbiztonságának növelése.
A kanadai hatóságok szerint az OpenAI mesterségesintelligencia-fejlesztő vállalatnak módjában állt volna megakadályozni a közelmúltban Brit Columbia tartományban történt, nyolc ember életét kioltó lövöldözést.
Első alkalommal, több mint négyszáz év távlatából sikerült rekonstruálni annak a férfinak az arcát Horvátországban, akit saját korában vámpírnak tartottak.
Hétköznapi, de megkerülhetetlen étek az erdélyi „murok”, a Partium sok részén és Magyarországon sárgarépának, hétköznapi rövidítéssel egyszerűen csak répának nevezett gyökérzöldség.
szóljon hozzá!