HIRDETÉS

„Hegyetrengető” fesztivál: tízezreknek vált ideiglenes otthonává Torockó

Kiss Judit , Gyergyai Csaba , Tamás Attila 2017. július 02., 15:07

Impozáns helyszínéül szolgált a másodízben szervezett Double Rise fesztiválnak az Erdély legszebb településének is tartott Fehér megyei Torockó, amely kiemelkedő nemzeti érték és hungarikum. A rendezvénysorozat több mint száz programmal, különféle stílusú koncertekkel várta az érdeklődőket a hétvégén.

Fotó: Tamás Attila

Belakta a Székelykő lábánál fekvő gyönyörű települést és környékét hétvégén a négynapos Double Rise összművészeti fesztivál, amelyre nemcsak szerte Erdélyből, hanem Magyarországról is szép számmal érkeztek résztvevők.

Az Europa Nostra-díjas Torockón különféle muzsikáktól, népzenétől, bluestól, világzenétől, alternatív zenétől, reggaetől, rocktól, alternatív poptól, pszichedelikus rocktól, technótól voltak a hangosak a színpadok és persze a környékük.

HIRDETÉS

A lélegzetelállítóan impozáns Székelykő nemcsak háttérdíszlete volt a másodízben szervezett fesztiválnak, mozdulatlanságában lenyűgöző látványa legalább annyira vonzotta a tekintetet, mint a színpadokon a mozgás és az előttük zajló pörgős buli. Ahogy Kollár-Klemencz László, a Kistehén zenekar frontembere fogalmazott a hatalmas szikla lábánál felállított nagyszínpadon: „ha a helyetekben lennék, inkább a hegyet nézném, és nem a színpadot”.

Fotó: Tamás Attila

A különböző fesztiválhelyszíneken más-más stílusú dallamok csendültek fel:

a Folkudvarban a népzenéé és a néptáncé volt a főszerep, míg a Napozóban dj-k pörgették a lemezeket

a beerpongozó, tóparton hűsölő fiataloknak. A fesztivál sokszínűségét mi sem bizonyította jobban, hogy lehetőség volt szervezett formában jógázni, de helyet kapott az irodalom és színház is, sőt, az unitárius templomban komolyzenei koncerteket is tartottak, valamint Berecz András mesemondó történetein is lehetett derülni.

Fotó: Tamás Attila

Emellett előadások is színesítették a kínálatot: a visegrádi négyek európai szerepéről, a szórvány helyzetéről, a migrációról,

a Kárpát-medencei támogatási rendszerekről és a Szent László-év apropóján a lovagkirályt övező kultuszról is tartottak bemutatót. Nem hiányoztak a kézművesek és a kézműves-foglalkozások sem a rendezvénysorozatról, valamint tavalyhoz képest kibővített food courttal várták a résztvevőket, illetve idén már párhuzamos „valutarendszer” működött: pénzzel vagy fesztivál-tokennel lehetett vásárolni.

Összművészeti kavalkád

A csütörtöktől vasárnapig tartó fesztivál mindenki számára tartalmas kikapcsolódási lehetőséget nyújtott. Már pénteken óriási tömeg gyűlt össze a kétszeri napfelkeltéjéről híres Torockón. A kisszínpad, nagyszínpad előtt, folkudvarban, napozóban vagy a falu utcáin sem lehetett volna megsaccolni a résztvevők átlagéletkorát, hiszen a másfél éves totyogóktól a nyugdíjasokig mindenik kategória képviselői tiszteletüket tették a fesztiválon.

Fotó: Tamás Attila

Sajnálhatja, aki a Double Rise péntek délutáni koncertkínálatából nem a Ferenczi György és a Rackajam fellépését választotta a főtéri iskolaudvaron. Elképesztő energiák, gátlástalan szárnyalás műfajok közt, őrült tempó és rengeteg mosoly – nagyjából így foglalható össze a fesztivál egyik legjobb koncertje.

Ha jövőre is meghívják a világhírű szájharmonikást Torockóra, akkor mindenképp a nagyszínpadon a helye:

az elmúlt évtizedek egyik legfontosabb magyar zenészét azoknak is látniuk, hallaniuk kellene, akiknek még nem volt szerencséjük találkozni a Rackákkal.

Fotó: Tamás Attila

Ripoff Raskolnikov, eredeti nevén Ludwig Knoglinger osztrák énekes-dalszerző, gitáros, „tiszteletbeli magyar" blueszenész szombaton délután koncertezett a kisszínpadon, és bár nem vonzott annyi résztvevőt, mint egy nappal korábban Ferenczy György és a Rackajam, vagy pár órával korábban a nyugis reggaet játszó Ladánybene 27, azokat, akik hallgatták, minden bizonnyal magával ragadott egyedi előadásmódja, gitárjátéka és hangja.

Szombaton estefelé csak úgy izzott a folkudvarban a hangulat, hogy egy tűt sem lehetett volna leejteni Pál István Szalonna és bandája vérpezsdítő koncertjén.

A Liszt Ferenc-díjas magyar népzenész, a Magyar Állami Népi Együttes Művészeti vezetője és zenésztársai fergeteges koncertet tartottak, és bebizonyosodott: jövőre talán nagyobb teret érdemelne a folkzene a Double Rise-on.

Annál is inkább, mert a Szalonnáék után fellépő

a Parno Graszt fellépésére már jóval többen voltak kíváncsiak, mint amennyien befértek az udvarba.

A hiteles cigányzenét játszó, Erdélyben is rendkívül népszerű és már az idén nem először fellépő banda koncertje annak ellenére is fergeteges volt, hogy technikai malőrök zavarták egy ideig a hangzást, majd el-eleredt az eső. Ennek ellenére szinte egy emberként bulizott a közönség Oláh Viktorék muzsikájára, az együttes az autentikus cigány muzsikába AC/DC- és Quimby-dallamokat is belopott, és éjszakába nyúló fergeteges hangulatot teremtett a folkudvarban.

Fotó: Tamás Attila

A nagyszínpadon fellépő koncertek is népszerűnek bizonyultak, a Quimby, a Margaret Island, a Kistehén, a Hiperkarma, Lajkó Félix meghívása is egyértelmű sikernek könyvelhető el, valamint a zárónapon fellépő Csík Zenekar, Ocho Macho és Boban Markovic Orchestar is fergeteges fesztiválhangulatot teremtett.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS