
A Charlie és a csokoládégyár című, 2005-ös film szereplőgárdája. A nagysikerű történetet Roald Dahl írta
Fotó: Warner Bros. Entertainment
Nagy port kavart, hogy átírják Nagy-Britanniában a Charlie és a csokigyárat és Roald Dahl többi gyermekkönyvét, hogy azok „elfogadóbbak” legyenek, kigyomlálják belőle azokat a megnevezéseket, amelyek sértőek lehetnek azért, mert rasszisták, egyes nemzetiségekre, nemre, testsúlyra, kinézetre, elmeállapotra, erőszakra és más aspetusokra utalnak.
2023. február 22., 17:022023. február 22., 17:02
2023. február 22., 17:412023. február 22., 17:41
A norvég származású, Walesben született, angol nyelven író novellista, regény- és forgatókönyvíró, Roald Dahl (1916 – 1990) könyveit azért módosítják, hogy „a könyvek ma is mindenki számára élvezhetők legyenek”.
A szerző több olyan nagy sikerű gyermekkönyv szerzője, amelyből később sikerfilm is készült, többek között a Matilda, a James és az óriásbarack és a Charlie és a csokoládégyár. A kiadó megváltoztatta egyes szereplők fizikai megjelenésének számos leírását, eltávolította az egyes karakterek kövérségére vonatkozó utalásokat, és a szükséges részeket nemsemlegesre változtatta. Augustus Gloop, a Charlie és a csokoládégyár pufók szereplője mostantól hatalmas, míg Mrs. Twit, a „Twits” egyik szereplője csúnya és állatias helyett csak állatias – írta a hirado.hu. Amint az Agerpres idézte,
a változtatásokra felháborodottan reagált többek közt Salman Rushdie indiai születésű, világhírű brit író a Twitteren.
A James és az óriásbarackban Sponge néni karakterét már nem úgy írják le, hogy a kövér, Pókica feje már nem fekete, és Giligili lemondott a szép rózsaszín bőréről a szép sima bőre lett helyette.
A Matilda című, 1996-ban készült ifjúsági fantasy-film nemzedékek szívébe lopta be magát
Fotó: Mathilda movie/Facebook
Dahl A boszorkányok című, először 1983-ban megjelent művében van egy bekezdés, amely megjegyzi, hogy a boszorkányok a parókájuk alatt kopaszok, egy új sort tartalmaz, amely így szól: „Rengeteg más oka is van annak, hogy a nők parókát viseljenek, és ezzel természetesen semmi baj nincs.”
A Matildában Trunchbull asszony nagy lófejű arcának leírása egyszerűen arcra változott, és a nyolc dilis kis idióta most nyolc dilis kisfiú. A változtatások eredményeképpen a nemsemleges nyelvezet is bekerült a szövegbe. A Charlie és a csokoládégyár című könyvben szereplő umpa-lumpákat Dahl korábban kis férfiakként írta le, de az átírt könyvekben már kisemberekként szerepelnek. Hasonlóképpen, a James és az óriásbarack című könyvben a Cloud-Men most már Cloud-People.
Roald Dahl regényéből készült a Matilda című ifjúsági film, amelyet 2012-ben a Netflix is feldolgozott
Fotó: Netflix
A Dahl legutóbbi írott kiadásainak szerzői jogi oldalának alján található feljegyzés így szól: „Roald Dahl csodálatos szavai különböző világokba repítenek, és a legcsodálatosabb karakterekkel ismertetnek meg. Ez a könyv sok évvel ezelőtt íródott, ezért rendszeresen felülvizsgáljuk a nyelvezetet, hogy ma is mindenki számára élvezhető legyen.” Dahl eredeti szövegein többször változtattak, de a Roald Dahl Story Company megvédte a döntést, és arra a következtetésre jutott, hogy nem szokatlan a nyelvezet felülvizsgálata, amelyet a múltbeli művekben használtak, és hogy a változtatások aprók és gondosan átgondoltak voltak.
„A használt nyelvezet felülvizsgálatának részeként együttműködtünk az Inclusive Minds csapatával, amely olyan emberek kollektívája, akiknek szenvedélye a befogadás és az akadálymentesítés a gyermekirodalomban” – tette hozzá a szóvivő. A jelenlegi felülvizsgálat 2020-ban kezdődött, mielőtt a Netflix felvásárolta volna a kiadót. A Puffin és a Roald Dahl Story Company közösen vezette a munkálatokat.
Az 1990-ben elhunyt Dahl az elmúlt években a halála előtt tett állítólagos antiszemita megjegyzései miatt került a figyelem középpontjába. 2020 decemberében, három évtizeddel a halála után Dahl családja közleményt adott ki, amelyben bocsánatot kért a könyvei által okozott sérelmekért.

Visszatér a tévéképernyőkre 44 év után John Cleese kultikus sorozata, a mindössze két évadot megért Fawlty Towers, amelyet Waczak szállóként ismer a magyar közönség – közölte a filmtett.ro.

Egy medvefejes címeren keresztül találta meg az erdélyi magyar közösséget napjaink szélsőséges woke – azaz magyarul „felébredt” -, a hagyományos értékeket nem csupán tagadó, de azok minden formáját megsemmisíteni akaró eszmeisége.
A modern otthonokban egyre több internetre kapcsolt eszköz jelenik meg: robotporszívók, okostelevíziók, hangszórók vagy más „okos” háztartási készülékek. Bár ezek kényelmesebbé teszik a mindennapokat, biztonsági szempontból gyakran háttérbe szorulnak.
Egy friss felmérés eredményei szerint a fiatal román állampolgárok több mint 90%-a úgy véli, hogy karrierjük előrehaladásához a mesterséges intelligenciára (AI) vonatkozó ismeretekre van szükségük.
Kvízesttel és táncházzal idézi meg Kallós Zoltán örökségét a kolozsvári Népzenész Klub márciusi különkiadása. A rendezvény a Kallós 100 emlékév programsorozathoz kapcsolódva várja a csapatokat és a népzene, néptánc iránt érdeklődőket.
A nemzetközi nőnap alkalmából a közösségi oldalán köszöntötte a nőket Nicușor Dan államfő.
Böjt idején természetesen előtérbe kerül, a falusi kamrákban pedig évszázadokon át alapélelmiszer volt a lencse. Vörös és zöld változata is gazdag tápanyagokban.
Több mint négy évtizedes zenei tevékenységéért Pro Civitas-díjjal tüntették ki a nagyszalontai Dioptrió együttest. A városi elismerést azok kapják, akik hosszú időn át szolgálják a közösséget – gyakran csendben, reflektorfény nélkül.
Új lakókkal bővül a Marosvásárhelyi Állatkert állatállománya: nőstény puma, négy guanakó és három kubai amazon érkezett a Szegedi Vadasparkból. A látogatók hamarosan találkozhatnak az új állatokkal.
Kolozsvár új kezdeményezéssel próbálja összekapcsolni a gasztronómiát és a kultúra támogatását: márciustól Kultúraadag néven olyan desszert kerül a város vendéglátóhelyeinek kínálatába, amelynek eladásából a kulturális szféra is részesül.
A meteorológusok szerint 2026 második felében ismét kialakulhat az El Niño-jelenség, ami újabb globális hőmérsékleti rekordokat hozhat.
Sehol nincs teljes nemi egyenlőség a világon a munkaerőpiacon a Világbank kedden közzétett jelentése szerint, amelyben kiemelték azt is, hogy a nők alig négy százaléka él olyan országban, ahol a körülmények megközelítik az egyenlőséget.
szóljon hozzá!