Képünk illusztráció
Fotó: MTI/Bíró István
Magyar-horvát nemzetközi kutatásban, a Magyarságkutató Intézet vezetésével archeogenomikai vizsgálatokkal határozták meg a Hunyadi-leszármazottak genetikai származását – közölte a Magyarságkutató Intézet pénteken az MTI-vel.
2022. november 19., 09:122022. november 19., 09:12
2022. november 19., 09:172022. november 19., 09:17
A közleményben emlékeztettek, hogy a magyar történelmi uralkodóházak vizsgálatait 2014-ben Kásler Miklós indította el munkatársaival, majd azokat a Magyarságkutató Intézet folytatta.
A Hunyadi-ház archeogenetikai vizsgálatát 2020-ban kezdeményezték, majd egyeztettek a varasdi püspökkel, és
A Magyarságkutató Intézet munkatársai az extrém körülmények között végrehajtott mintavétel során sikeres DNS-izolálást hajtottak végre, az elvégzett radiokarbon kormeghatározás pedig megerősítette a régészeti és történeti adatokat – írták.
Újgenerációs szekvenálással meghatározták a sírban fekvők maradványainak teljes genomszekvenciáját, amely mindkettőjüknél széles eurázsiai elterjedtséget mutatott. Jelezték: az apa-fiú genetikai kapcsolatot klasszikus módszerekkel és teljes genomadatokkal is megerősítették. Hangsúlyozták: a vizsgálatok rámutattak arra, hogy
Arra is kitértek, hogy mindkettőjük anyai vonalának genetikai eredete összeegyeztethető az édesanyák történeti adatokból ismert származásával. A kutatásban a Magyarságkutató Intézet, a Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Magyar Igazságügyi Kutatóintézet, a horvát Kulturális és Médiaügyi Minisztérium és az atlantai Praxis Genomics LLC szakemberei vettek részt, az eredményeket a Heliyon nemzetközi szakfolyóiratban közölték – áll a közleményben.
A székesfehérvári osszáriumból vett mintákból két Árpád-házi személyt azonosítottak a Magyarságkutató Intézet kutatói, akik Corvin János és családja csontjaiból meghatározták a Hunyadi család származását is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
A felmelegedő tengerek kedvező feltételeket teremtenek a Vibrio vulnificus nevű kórokozó terjedéséhez.
Mi lehet a jól sikerült, ízes, megfelelően sós, ropogós kovászos uborka titka? Mostanra úgy tűnik, az volt a kulcsmondat, amit a Székelyföldön hallottunk valamikor régen: ez a bevált módszer egyik nyitja.
Sokan nyugdíjba vonulás után végleg maguk mögött hagyják a munka világát, a 82 éves kolozsvári Török László azonban még ma is minden hétvégén az After Eight klubba indul. A sokak által ismert és kedvelt Laci bácsival beszélgettünk.
Két szibériai tigris látta meg a napvilágot nemrég a nagyváradi állatkertben – a cukiságbombák már várják is a „babalátogatókat”. Igaz, még csak egy üvegfalon át lehet megtekinteni a két kistigrist.
Továbbra is erdélyi városok dominálnak abban a toplistában, amelynek készítői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mely romániai városban élnének a legszívesebben az ország lakói.
Az UV-sugárzás kockázatairól sok szó esik, de vajon mennyi napfényre van szüksége a szervezetnek? Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal a napfény szerepéről, az UV-terhelés veszélyeiről és a bőrrák megelőzéséről beszélgettünk.
Az Európai Unió tagállamai megállapodásra jutottak a légi utasok jogait érintő több módosításról, többéves tárgyalássorozatot és vitát követően, amelyben a hatóságok, a légitársaságok és a fogyasztóvédelmi szervezetek is részt vettek.
A hidegebb tavasz miatt többhetes késéssel ugyan, de már virágzik székelyföldi élőhelyein Európa leglátványosabb vadon élő orchideája, a fokozottan védett boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus).
Júniusban az erdélyi piacok, udvarok illatvilágát sok helyen meghatározza a bodzavirág. Sokaknak a frissen készített bodzapezsgő jut eszébe azonnal, mások télire tesznek el vízzel hígítandó bodzaszörpöt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!