
Fotó: Agerpres
2010. január 15., 09:482010. január 15., 09:48
Franciaország a képtolvajok egyik kedvelt vadászterületének számít. Az ilyen ügyekre szakosodott nyomozók energiájának javát ezekben a napokban az egyik leghíresebb aukciósház, a Drouot falain belül kitört botrány köti le. A nyomozást Stéphane Gauffeny csendőrezredes, a kulturális javak illegális kereskedelme ellen küzdő központi hivatal (OCBC) vezetője irányítja; szerinte is olyan ügyről van szó, amely rendkívül ritka a maga nemében.
Gustave Courbet Tengeri táj viharos ég alatt (Paysage marin sous un ciel d’orage) című, 800 ezer euróra becsült festményét 2004-ben lopták el Párizs környékén, és december elején találták meg újra. Kiderült, hogy a lopást az aukciós házban – főleg az eladási termékek karbantartásával foglalkozó beosztottak között – található cinkostársak tették lehetővé. A nyomozás során előkerült Marc Chagall egyik vízfestménye is. Gauffeny a Le Parisien című lapnak nyilatkozva elmondta, hogy az év végi ünnepek során két jelentős lopás is gyarapította a kinyomozandó ügyek számát.
December 31-én tűnt el Edgar Degas Les choristes (Kóristalányok) című munkája, amelyet a marseille-i Cantini Múzeumnak adott kölcsön az impresszionista gyűjteményéről híres párizsi Orsay. Három nappal később, január 2-án mintegy 30 mesterművet – köztük Picasso és Henri („vámos”) Rousseau alkotásait – raboltak el Franciaország délkeleti részén egy villából. A zsákmány értéke elérheti az egymillió eurót. 2009 júniusában különösen vakmerő lopás történt a párizsi Picasso Múzeumban: egy 1917–1924-ből datált, a művész 33 aláírt ceruzarajzát tartalmazó, 3 millió euró értékre becsült albumot vittek el a bűnözők.
Az Interpol szerint Olaszország mellett Franciaországban fosztogatják leginkább a művészeti és régészeti gyűjteményeket. Gauffeny ezredes közölte, hogy 2008-ban mintegy kétezer ilyen lopás történt – bár az is igaz, hogy az utóbbi évtizedben a bűncselekmények száma összességében csökkent, elsősorban azért, mert szigorodtak a kiszabott büntetések. Aline Le Visage, az Art Loss Register nevű, a hasonló bűncselekményeket számon tartó magáncég képviselője elmondta, hogy miközben általánosságban véve kevesebb műalkotást lopnak el, az is tapasztalható, hogy a magánszemélyektől és a galériákból több képet zsákmányolnak a tolvajok.
Didier Rykner, a La Tribune de l’Art című művészeti folyóirat főszerkesztője megjegyezte, hogy a leginkább rosszul őrzött helyek képezik az alvilág célpontjait, például a nem egyszer igazi kincseket rejtő templomok. A rendőrség szerint a fontosabb eltulajdonított műveket általában külföldön, gyakran szomszédos országokban, néha az Egyesült Államokban vagy Japánban adják el, ahol ritkán akadnak rájuk. A kevésbé értékes lopott műalkotások jobbára Franciaországban maradnak, ezeket a bűnözők rendszerint néhány évvel később próbálják értékesíteni.
A lengyel rendőrség egyébként a napokban találta meg Claude Monet Pourville-i tengerpart című festményét, amelyet kilenc évvel ezelőtt loptak el Poznanban, és őrizetbe vette az impresszionizmus e remekművének feltételezett tolvaját. A kép jó állapotban maradt, nem szenvedett látható károsodást. A lengyel közgyűjteményekben kiállított egyetlen Monet-művet 2000. szeptember 19-én lopták el a poznani Nemzeti Múzeumból. Az 1882-ben festett, 60×73 centiméteres képet a tolvaj kivágta keretéből, és egy másolatot tett a helyébe.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Az alma talán az egyetlen gyümölcs, amely minden kultúrában fontos szimbólumként jelenik meg – és közben mindennapi, elérhető, mégis elképesztően sokoldalú alapanyag.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Gyertyafényes karácsonyfák, ehető díszek, bazárok és jótékonyság: így ünnepelték a karácsonyt Kolozsváron másfél évszázaddal ezelőtt. Újvári Dorottya művészettörténésszel utaztunk vissza az időben.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Padlón az IQ-nk: Románia európai utolsó az általános intelligenciahányadost tekintve a World Poulation Review nemzetközi adatgyűjtő portál IQ-teszteket összesítő rangsorában.
Nyolcszáz hátrányos helyzetű magyarországi és határon túli gyereket látott vendégül Budapesten, a Parlamentben az Országgyűlés Hivatala és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) szombaton.
Életét vesztette egy román alpinista egy expedíció során a chilei Ojos del Salado tűzhányón, amely a világ legmagasabb aktív vulkánja. A chilei csendőrség speciális egységei rendkívül nehezen megközelíthető helyről próbálják meg kiemelni a holttestet.