
Minden tavasszal bazsarózsamező illatozik a Maros megyei Mazőzáhon
Fotó: Zau de Câmpie/Facebook
Románia hivatalos nemzeti virágává nyilvánították a bazsarózsát, mely az erdélyi magyarok körében is közkedvelt növény. Kentelky Endre kertészmérnök, egyetemi oktató lapunknak elmondta, pozitív hozadékai is vannak a döntésnek, ráirányítja a figyelmet az őshonos dísznövényekre, és remélhetőleg több támogatást kapnak a jövőben a vadvirágos rezervátumok is.
2022. október 02., 17:362022. október 02., 17:36
2022. október 02., 17:422022. október 02., 17:42
Népszerűsíti a virágkultúrát, ráirányítja a figyelmet a hagyományos dísznövényeinkre, több pénzt és törődést kaphatnak a vadvirágos rezervátumok – sorolta lapunknak Kentelky Endre, a Sapientia EMTE Kertészmérnöki Tanszékének adjunktusa annak előnyeit, hogy Románia hivatalos nemzeti virágának nyilvánították a bazsarózsát.
A képviselőház a héten döntéshozó kamaraként szavazta meg a törvénytervezetet, miszerint Románia hivatalos nemzeti virágának nyilvánítják a Poeonia családba tartozó bazsarózsát. A jogszabályban javaslatként rögzítik, hogy évente bazsarózsa-fesztivált lehet szervezni, tudományos szimpóziumokon mutathatják be a különböző bazsarózsafajokat, különösen a vadon élőket.
Támogatják továbbá, hogy helyi és megyei önkormányzatok bazsarózsakerteket, -parkokat ültessenek, és bazsarózsákkal díszítsék a települést. Kentelky Endre felidézte, évekkel ezelőtt a bukaresti Agrártudományi Egyetemen dísznövénytermesztést oktató Florin Toma professzor javasolta, hogy a bazsarózsa legyen az ország hivatalos virága, a többéves kezdeményezést most sikerült jogszabályban véglegesíti.
Fotó: Zau de Câmpie/Facebook
Az egyetemi oktató szerint a kezdeményezés örvendetes, hiszen az erdélyi magyaroknak is kedvelt virága a bazsarózsa. Rámutatott, Erdélyben sok helyen az illatos virágaival hódító, tavasszal nyíló növénnyel azonosítják a bazsarózsát, bár már a mi vidékünkön is megjelentek újabb fajták, például a holland bazsarózsa, melynek nem olyan élénk az illata.
Kentelky Endre elmondta, a sztyeppei bazsarózsa (Paeonia tenuifolia L) a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger környékén terjedt el, de megtalálható a Maros megyei Mezőzáh közelében 1932 óta a ritkaságként számontartott botanikai rezervátumban is.
A folklórban is visszaköszön, a magyar népdalokban, a bútorfestésben megjelenik motívumként, de a régi kazettás mennyezeteken is fellelhető – részletezte a kertészmérnök. Hozzátette, a most elfogadott törvény pozitív hozadéka, hogy népszerűsíti a virágkultúrát, középpontba helyezi a virágot általában.
A szakember bízik abban, hogy ezt követően több pénzt különítenek el a rezervátumok, a botanikus kertek gondozására, és várhatóan a dísznövény-gyűjteményekben, a köztereken is hangsúlyosabban megjelenik a bazsarózsa.
Fotó: Zau de Câmpie/Facebook
Ha ismerjük a környezeti igényét, akkor a bazsarózsa szépen pompázik, gyönyörűen díszíti a kiskerteket – fejtette ki Kentelky Endre. Rámutatott, az utóbbi évek hektikus időjárását figyelembe véve, érdemes visszatérni a hagyományos paraszti virágoskertekben termesztett növényekhez, hiszen ezeknek Európa vagy a világ különböző részeiről behozott dísznövényektől eltérően nem nagy a víz- és tápanyagigényük.
A szakértő felhívta a figyelmet, éppen most van az ideje, hogy szert tegyünk egy tő bazsarózsára, kérjünk a szomszédtól, mert ebben az időszakban, amikor a levelei elhullanak, és a növény visszaszáradt, a négy-öt éves virágot tőosztással könnyen lehet szaporítani.

Döntő házként elfogadta kedden a képviselőház a bazsarózsát Románia hivatalos nemzeti virágának nyilvánító törvénytervezetet.
Először csendült fel a székely himnusz a kínai nagy falnál. A Csíkszentsimoni Ifjúsági Koncert Fúvószenekar előadásában elhangzott himnusz nemcsak különleges zenei pillanat volt, hanem a kulturális identitás, a kultúrák közötti párbeszéd jelképévé vált.
A tartós hőség nemcsak a sofőröket viseli meg, hanem az autók egyik legfontosabb biztonsági elemét, a gumiabroncsokat is. A kánikulában az aszfalt hőmérséklete jóval magasabb lehet a levegőénél, ami jelentősen növeli az autógumik terhelését.
Augusztus 20. a magyar államalapítás ünnepe, egy olyan kitüntetett pillanat, amikor mindannyian közelebb érezzük magunkat a gyökereinkhez. A Krónika ez alkalomból különleges játékot indít.
Az Untold előtt ismét fellángolt a vita Kolozsváron: míg a városháza a fesztivál gazdasági hasznát emeli ki, bírálói szerint a helyiek túl nagy árat fizetnek érte, ezért közvitát szerveznek.
A rendkívüli aszály már az energiatermelést is veszélyezteti. Az Eurostat adatai alapján bemutatjuk, mely háztartási gépek fogyasztják a legtöbb áramot, és hogyan takarékoskodhatunk a hőségben.
Hétfő este a 112-es segélyhívó számon értesítették a csendőröket, hogy egy majdnem egyméteres kígyót láttak az Arad megyei Vinga egy portáján.
Közel másfél évtizedes kutatás tárta fel, miért romlott látványosan a Szent Anna-tó ökológiai állapota. A szakemberek szerint a vízminőséget ma is egy olyan folyamat rontja, amelynek megállítása nélkül aligha fordítható vissza a kedvezőtlen tendencia.
Világzenei csemegék Kenyából, Mongóliából, Grúziából és Dél-Amerikából, balkán bulik, táncszínházi előadás, népzenei mesterkurzus, népdal- és néptánc oktatás, filmvetítések. Csak néhány kulcsszó, ami segít elképzelni a Méra Világzenei Csűrfesztivált.
Ha valaki hozzászokik ahhoz, hogy folyamatosan igazat adnak neki, torz képet alakíthat ki saját életéről.
A padlizsán, amit Erdélyben román hatásra „vinete” vagy „vineta” szóval illetnek, évezredes utat járt be Indiától a Kárpát-medencéig – ma a balkáni krémek, a görög moussaka és a török sültek nélkülözhetetlen alapanyaga.
szóljon hozzá!