Az élet nyomait kutatja: leszállt a Marson a Curiosity

Sikeresen leszállt a Mars felszínére hétfőn a Curiosity (Kíváncsiság) marsjáró – jelentette be az amerikai űrhivatal.

A kaliforniai Pasadenában, a NASA bolygókutató részlegében, megerősítették, hogy a robot greenwichi idő (Greenwich Mean Time) szerint 5 óra 31 perckor – romániai idő szerint 8 óra 31 perckor – landolt. A robot leszállóhelye – a Gale-kráter – közvetlen környezetében azt vizsgálja majd, hogy létezhettek-e a Marson mikrobiális életformák kifejlődését lehetővé tévő feltételek.

A Curiosity a tervek szerint két évig kutat majd az élet nyomai után a Marson. Ez a legdrágább és műszakilag a legkifinomultabb vállalkozás, amelyet a Mars kutatására elterveztek. A NASA szakértői szerint az egész műveletet nagy pontossággal hajtották végre. A Curiosity már elküldte a Földre az első képeket, ezen látható volt a marsjáró árnyéka a vörös bolygón, továbbá kerekei is. Az irányítóközpont munkatársai egymást ölelgették a sikeres landolás után.

A marsjáró 2011. november 26-án startolt a Földről. Ez volt az amerikai űrhivatal által végrehajtott hetedik sikeres landolás a Marson, számos korábbi amerikai próbálkozás, illetve más ország leszállási kísérlete nem volt eredményes.

A NASA-nál igen látványos, és mint kiderült, sikeres eljárást dolgoztak ki a landolásra. A tervezett leszállás előtt hét perccel a fedélzeti számítógépek bekapcsolták a fékezőrakétákat, és az űreszköz sebességét az óránkénti 20 ezer kilométerről óránkénti 3,6 kilométerre csökkentették.

Ezt követően a fékezőrakétákkal ellátott platform, illetve egy „égi daru” fokozatosan közelített a felszín felé. A művelet alatt a marsjáró kábeleken lógott, majd ezek is kioldódtak, mihelyt az űreszköz talajt ért. Ezután a platform távolabbra repült, majd becsapódott a talajba. A Curiosity „életre kelt”, és elkezdett képeket készíteni a környezetéről.

Barack Obama amerikai elnök a Tweeter közösségi oldalon azt írta: „Gratulálok és köszönet a NASA-nál dolgozó összes férfinak és nőnek, akik ezt a remek teljesítményt nyújtották. Amerika történelmet írt.”
John Grunsfeld, a NASA tudományos programjának helyettes vezetője arra mutatott rá, hogy a Curiosity az amerikai űrügynökség eddigi legbonyolultabb robotküldetése.

A NASA 1970-es években indított és mikrobák gyűjtésére kitalált Viking-missziójával szemben az új szerkezet – hivatalos nevén a Mars Science Laboratory – olyan pontok után kutat majd a bolygón, amelyek egykor alkalmasak lehettek az életre és megőrizték ennek nyomát.

Tudósok feltételezése szerint Gale-kráter 3,5-3,8 milliárd évvel ezelőtt jött létre, amikor a Mars, a Föld és a Naprendszer többi bolygója rendszeres „meteortámadásoknak” volt kitéve. A Gale-kráter legnagyobb érdekessége nem a képződmény 154 kilométeres gödre, hanem az az öt kilométeres törmelékhegy, amely a kráter talajából emelkedik ki. Szakértők úgy vélik, a törmelék a krátert egykor megtöltő üledékből van. Remények szerint ennek vizsgálatával a Curiosity segít felfejteni a Mars geológiai történetét.

Korábbi küldetések révén a tudósok feltételezik, hogy a bolygó egykor melegebb és nedvesebb volt a ma hideg és száraz sivatagos égitestnél. A Marson szolgáló felfedező járművek – ma már csak a Spirit – találtak olyan ásványokat, amelyek a Földön csak víz révén képződhetnek.