„Telenovellákkal” tele ország Románia

Mint elhangzott, mivel a filmvásárlást nem darabszámra és egyetlen sugárzásra, hanem csomagban és egy bizonyos időtávra bonyolítják, az amerikai stúdiók kínálatának csak egy részével ismerkedhetnek meg a beszerzői munkát végző tévések. Jobbára ezzel magyarázható, hogy gyengébb produkciók is műsorra kerülnek. A tengerentúli produkciók árát az eladott mozijegyek utáni bevételek alapján állapítják meg. Minél nagyobb sikert aratott egy film a vásznon, annál többe kerül a televíziós társaságoknak.

Nagyságrendben egy játékfilm ára kezdődhet 10 ezer dollárnál, és elérheti a 200 ezret is. A volt szocialista országok a 90-es évek második felében, a kereskedelmi csatornák megjelenésekor számítottak nagyfilmes Kánaánoknak. Magyarországon például az Indiana Jones-filmek 60 százalékos nézettséget hoztak a tévéadók konyhájára. Míg az anyaországi és határokon túli magyarság még mindig a nagyjátékfilmeket részesíti előnyben, az amerikai nézőket elsősorban a sorozatok szögezik a képernyő elé.

A sorozatok kockázata: start előtti bukás

Bár hihetetlennek tűnik, számos sorozatfilm még az első rész leforgatása előtt megbukik. Annak ellenére, hogy megszületett az ötlet, kikerült a költségvetés, összejött a stáb, és elkészült egy angolul pilotnak nevezett be- vagy felvezető rész, sok esetben megesik, hogy még az első epizód képkockára kerülése előtt legördül a függöny. „Miután elkészült a felvezető rész, azt megmutatják a reklámpiac főszereplőinek. Ha nem nyeri el a potenciális reklámozók tetszését, a stúdiók lemondanak a forgatásról. Ha túljut a szűrőn, akkor a producerek meghívják a lehetséges vásárlókat, azaz a tévéadókat.

Ha a film sikert arat, akkor a stúdió rendel 13 részt. Ha a negyedév után is tetszik a nézőknek, még leforgatnak kilenc epizódot” – magyarázta az RTL Klub programigazgatója, aki afféle „árubeszerzőként” minden évben végigjárja a hollywoodi stúdiókat. Ritka az olyan amerikai sorozat, mely megérné a második évadot. A Los Angeles melletti stúdiókban évente száz-kétszáz sorozat indul, de ezek közül alig négyet-ötöt folytatnak a következő évben. Felvásárlásukban a nézők ízlésvilágának különbsége is nehezíti az európai tévék dolgát. Míg a Született feleségek és a Grace klinika az államokban óriási nézősikert aratott, Európában csak a jó közepes kategóriába került be.

„Telenovellákkal” tele ország Románia
Míg a magyarok közül aránylag kevesen néznek szappanoperákat, a statisztikák szerint a románok „telenovellákkal telített” népnek számítanak. Ugyanebbe a tévés nyelven mediterrán kategóriába tartoznak a spanyolok, olaszok és franciák is. Ezzel szemben a közép-kelet-európai, germán típusú nézők alig rajonganak a végeérhetetlen telenovellákért, az angolszász és skandináv népek pedig egyszerűen nem is ismerik a műfajt.

„A szappanoperák jelentős részét Dél-Amerikában iskolai színjátszásra is alig alkalmas szereplőkkel forgatják. Mindenikük ármányról és szerelemről szól, és annyira hasonlítanak egymáshoz, hogy szinte lehetetlen megkülönböztetni őket” – jellemezte a romániai tévéadók kínálatából kimaradhatatlan délutáni sorozatokat Kolosi Péter.