Hirdetés

Annie Ernaux francia írónak ítélték az irodalmi Nobel-díjat

•  Fotó: Facebook/ Nobel Prize

Fotó: Facebook/ Nobel Prize

Annie Ernaux francia írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.

MTI

2022. október 06., 15:142022. október 06., 15:14

2022. október 06., 18:002022. október 06., 18:00

Az indoklás szerint az elismerést azért a bátorságért és klinikai éleslátásért ítélték neki, amellyel felfedi az egyéni emlékezet gyökereit, elidegenedését és kollektív korlátait.

Annie Ernaux állhatatosan és különböző nézőpontokból vizsgálja a nemek, nyelvek és társadalmi osztályok szempontjából erős egyenlőtlenségek jellemezte életet – hangsúlyozta a szerzőt bemutatva Anders Olsson, a Nobel-bizottság elnöke.

Hirdetés

Annie Ernaux-t, aki az első francia nő az irodalmi Nobel-díjasok sorában, a hivatalos bejelentésig nem sikerült telefonon utolérni.

Később a svéd SVT televíziónak azt mondta, hogy nagyon meglepte a díj, sosem gondolta volna, hogy megkapja. Az őt elérő újságírótól egyenesen azt kérdezte: „biztos benne?”.

Mint hozzátette, nagy megtiszteltetés a díj, ugyanakkor nagy felelősség is pontosan és igazsággal tanúskodni a világgal kapcsolatban.

Az írás politikai tett, amely felnyitja a szemünket a társadalmi igazságtalanságokra – idézte a Reuters hírügynökség egy korábbi nyilatkozatát.

Klasszikus, jellegzetes stílusa ellenére Annie Ernaux inkább „önmaga etnográfusának” tartja magát, mint regényírónak.

Gyakran hivatkozik Marcel Proust Az eltűnt idő nyomában című művére, de sokat elárul róla, hogy szociológusok, köztük Pierre Bourdieu is nagy hatással voltak rá – írta a Svéd Akadémia.

Annie Ernaux első regénye 1974-ben jelent meg Les armoires vides címmel, a nemzetközi elismerést a 2008-as Évek (Les années) című művével szerezte meg.

„Ez a legambiciózusabb projektje, amely nemzetközi hírnevet, rengeteg követőt és irodalmi tanítványt szerzett neki” – írta az akadémia a könyvről, amelyet az első kollektív önéletrajznak nevezett, Durs Grünbein német költő pedig a kortárs nyugati világ úttörő szociológiai eposzaként méltatta.

Szigorú rövidségével csodálatos tisztelgés egy erős nő, Ernaux édesanyja előtt az 1987-ben megjelent Egy asszony (Une femme): az anya gyakran nehéz körülmények között, még apjánál is erősebben tudta megőrizni méltóságát.

A L'événement című, 2000-ben megjelent regényéből készült filmadaptáció a 2021-es velencei filmfesztiválon Arany Oroszlán-díjat nyert.

A regény – amelyet a Svéd Akadémia az író egyik mesterműveként jellemez – egy abortusz története. Ernaux 23 évesen esett át abortuszon, amely az 1960-as évek Franciaországában még illegális volt. „Kegyetlenül őszinte szöveg, zárójelek között életbevágóan tiszta hangú reflexiókkal, amelyek önmagához és az olvasóhoz ugyanazzal a sodrással szólnak” – írja az akadémia.

A L'occupation című, 2002-ben megjelent regényében a romantikus szerelem társadalmi mítoszát szedi ízekre.

Idézet
„Olyan író, aki a hideg, elemzői hangú önéletrajzírást állította pályája középpontjába”

– írta róla a Twitteren Roselyne Bachelot korábbi francia kulturális miniszter.

Annie Ernaux 1940. szeptember 1-én született a normandiai Lillebonne-ban. A rouen-i, majd a bordeaux-i egyetemen tanult, 1971-ben modern irodalomból is szerzett diplomát. A hetvenes évek vége óta a Párizs környéki Cergyben él. Tanárként kezdte pályafutását.

Első regénye, a Les armoires vides önéletrajzi elemeket tartalmazó regény egy abortuszon átesett, Normandiában felnőtt bölcsészhallgatóról szól.

Többi regénye is önéletrajzi ihletésű: a válásáról ír a La femme gelée című könyvében, egy kelet-európai férfivel való afférjáról Passion simple című kötetében.

Árulás című regényében, amelyért elnyerte a Renauld-díjat, édesapjával való viszonyát, felnőtté válását és szülei életét mutatja be. A kisregény magyarul az Egy asszony című írásával együtt jelent meg.

A 2008-ban kiadott Évek a második világháborútól a 2000-es évekig tartó időszakot, hat évtized személyes és kollektív történelmét öleli fel, és 2019-ben Booker-díjra is jelölték.

Franciaországban az Évek elnyerte a kritikusok Marguerite Duras- és François Mauriac-díját, a Télégramme olvasóinak díját, valamint a Lire című irodalmi magazin az év francia regényének választotta.

A 82 éves írónak több mint húsz könyve és számos publikációja jelent meg, 2014-ben tiszteletbeli doktori címet kapott a Cergy-Pontoise Egyetemen.

Az író a Nobel-díjjal 10 millió svéd koronát (4,6 millió lejnyi összeget) is kap. A díjat hagyományosan december 10-én, az elismerést alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján adják át.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 23., vasárnap

Hétfőn indul a megújult Kossuth Rádió

Kossuth Rádió – újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.

Hétfőn indul a megújult Kossuth Rádió
Hétfőn indul a megújult Kossuth Rádió
2026. augusztus 23., vasárnap

Hétfőn indul a megújult Kossuth Rádió

Hirdetés
2026. augusztus 23., vasárnap

„Benőtt a feje lágya” az RMDSZ szóvivőjének

Felhagyott az agglegényélettel az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője, megnősült Csoma Botond parlamenti képviselő. A kolozsvári politikus Deák-Sala Rebekát, Kós Károly dédunokáját vette el feleségül.

„Benőtt a feje lágya” az RMDSZ szóvivőjének
2026. augusztus 23., vasárnap

Nem minden válás kudarc: pszichoterapeuta arról, miért ér véget egyre több házasság

Egy hosszú éveken át tartó toxikus vagy bántalmazó kapcsolat lezárása akár „sikertörténet” is lehet, ezért Mészáros Andrea pszichoterapeuta szerint a növekvő válási számokat sem érdemes önmagukban értelmezni. Házasságról, válási okokról beszélgettünk.

Nem minden válás kudarc: pszichoterapeuta arról, miért ér véget egyre több házasság
2026. augusztus 19., szerda

Székelyföldi turisztikai célpontokról ír lelkendezve egy világjáró brit újságíró

Erdély a hátborzongató kastélyokon túl: családi kaland Románia hegyeiben – Felejtsd el a vámpírmeséket – a Keleti-Kárpátok drámai csúcsokat, barangoló medvéket és mély magányt kínálnak – ezzel a címmel, alcímmel közölt riportot a The Guardian.

Székelyföldi turisztikai célpontokról ír lelkendezve egy világjáró brit újságíró
Hirdetés
2026. augusztus 19., szerda

Fekete, fehér, igen, nem – A fantáziátlan színű autók a menők

A szürke maradt a legnépszerűbb autószín Romániában 2025-ben – erre a következtetésre jutott a Román Gépjármű-nyilvántartó Hivatal (RAR), miután összesítette a forgalmi engedélyekhez kapcsolódó adatokat mind az új, mind a használt autók esetében.

Fekete, fehér, igen, nem – A fantáziátlan színű autók a menők
2026. augusztus 19., szerda

Szicíliai szalagok, erdélyi hegedűszó – táncban találtak közös nyelvre Kolozsváron - videóval

Öt ország 14 együttese mutatta meg Kolozsváron: a tánchoz nem kell közös nyelv. Egymás lépéseit tanulták, barátságokat kötöttek, és már a következő találkozást tervezik.

Szicíliai szalagok, erdélyi hegedűszó – táncban találtak közös nyelvre Kolozsváron - videóval
2026. augusztus 17., hétfő

Fakultatív tantárgyként vezetik be a csillagászatot a középiskolákban

A Krónikának nyilatkozó Popa Armand informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat.

Fakultatív tantárgyként vezetik be a csillagászatot a középiskolákban
Hirdetés
2026. augusztus 16., vasárnap

Görögdinnye: most múlik pontosan a nyár „koronázatlan királynőjének” szezonja

Augusztus közepén járunk, túl vagyunk Lőrinc napján, amely a magyar néphagyományban a görögdinnye-fogyasztás hallgatólagos lezárását jelentette.

Görögdinnye: most múlik pontosan a nyár „koronázatlan királynőjének” szezonja
2026. augusztus 16., vasárnap

Szatmárnémeti lány a Miss Balaton 2026-os királynője

Antal Emőke lett a Miss Balaton királynője. A szatmárnémeti lány a koronát elődjétől, a 2024-ben győztes Bábel Virágtól vehette át.

Szatmárnémeti lány a Miss Balaton 2026-os királynője
2026. augusztus 15., szombat

Szomjazó madarak, apadó vízforrások: így segíthetünk a hőségben a vadon élő állatokon

A tartós kánikula és a vízhiány nemcsak az embereket viseli meg: a madarak és más vadon élő állatok számára is egyre nagyobb kihívást jelent. Osváth Gergely biológussal a különösen veszélyeztetett fajokról, emberi segítségnyújtásról beszélgettünk.

Szomjazó madarak, apadó vízforrások: így segíthetünk a hőségben a vadon élő állatokon
Hirdetés
Hirdetés