2011. május 24., 10:242011. május 24., 10:24
Hatalmas fegyvertényként könyvelik el hazai állatvédő szervezetek, hogy beavatkozásuk nyomán megmenekültek a levágástól az ország keleti felében teljesen szabadon élő lovak. A Duna-delta erdős területein hosszú ideje megtelepedtek a teljesen nomád körülmények közepette élő patás állatok, amelyek száma becslések szerint egy- és négyezer példány között mozog.
A lovakat Tulcea megyei lakosok sokáig félig szabadon tartották, és mezőgazdasági munkára használták, a vidék agráriumának hanyatlása és a takarmányozásra szánt források csökkenése miatt viszont később tenyésztésükre egyáltalán nem fordítottak gondot. Nemrég kapva kaptak egy vágóhíd ajánlatán, összetereltek hetven „deltai musztángot”, és fejenként száz lejért eladták a lovakat.
Állatvédő szervezetek azonban felfedezték, hogy a karámba zárt állatokat éheztették, kínozták, sőt a bezártság és a rivalizálás miatt a csődörök egymást vagy a védtelen csikókat sebesítették meg súlyosan. A civilek színre lépésének köszönhetően az állatvédelmi rendőrség visszafordította a teherautókkal a vágóhíd felé tartó szállítmányt – néhány ló el is pusztult a brutális körülmények miatt –, állatkínzás gyanújával eljárás indult, a négylábúakat pedig az állatvédők által bérelt farmon helyezték el.
Kuki Bărbuceanu, a Vier Pfoten Alapítvány vezetője szerint a lovak leölését az 1991-ben a világörökség részévé nyilvánított Duna-delta Bioszféra Rezervátum gondnoksága is szorgalmazta, mivel az állatok megdézsmálták a ritka növényeket és fákat. „Ezek a lovak már több évtizede a rezervátum természetes ökoszisztémájának részét képezik, Európában egyedülálló jelenségnek számítanak” – magyarázta az állatvédő szervezet illetékese.
Grigore Baboianu, a Duna-delta kormányzója szerint tévedés vadlovaknak nevezni a deltai négylábúakat, hiszen tulajdonképpen elvadult háziállatok, elismerte azonban, hogy a musztángok óriási idegenforgalmi potenciállal bírnak, éppen ezért elkerített területen kellene gondozni őket.
A szilveszteri asztal összetétele sosem pusztán gasztronómiai megközelítésű kérdés: az év utolsó napján elfogyasztott ételekhez a legtöbb kultúrában jósló jelentést társítanak: amit eszünk (vagy nem eszünk), hatással lehet a következő év bőségére.
Könnygázt vetett be a csendőrség szerdán reggel a Iași megyei Ruginoasa községben, hogy megakadályozza a falusiak csoportjait a bunkósbotokkal vívott hagyományos szilveszteri harc elindításában.
A házi kedvencek védelmére hívják fel a figyelmet a szilveszteri tűzijátékok és petárdázások idején az állatvédők.
Ami kinevethető, az már nem teljesen félelmetes – a tréfálkozás azért is „kötelező” az év végén, szilveszterkor, mert a közösség ezzel jelzi: nem visszük át változatlanul a régi terheket az új évbe.
A látogatók által az állatok ketrecébe bedobott műanyagcsomagolás okozta egy fehér tigriskölyök halálát a dél-romániai Craiova állatkertjében – számolt be kedden a News.ro román hírportál.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
szóljon hozzá!