Állatvédők nyomására nem ölik le a Duna-deltában vadon élő lovakat

Hatalmas fegyvertényként könyvelik el hazai állatvédő szervezetek, hogy beavatkozásuk nyomán megmenekültek a levágástól az ország keleti felében teljesen szabadon élő lovak. A Duna-delta erdős területein hosszú ideje megtelepedtek a teljesen nomád körülmények közepette élő patás állatok, amelyek száma becslések szerint egy- és négyezer példány között mozog.

A lovakat Tulcea megyei lakosok sokáig félig szabadon tartották, és mezőgazdasági munkára használták, a vidék agráriumának hanyatlása és a takarmányozásra szánt források csökkenése miatt viszont később tenyésztésükre egyáltalán nem fordítottak gondot. Nemrég kapva kaptak egy vágóhíd ajánlatán, összetereltek hetven „deltai musztángot”, és fejenként száz lejért eladták a lovakat.

Állatvédő szervezetek azonban felfedezték, hogy a karámba zárt állatokat éheztették, kínozták, sőt a bezártság és a rivalizálás miatt a csődörök egymást vagy a védtelen csikókat sebesítették meg súlyosan. A civilek színre lépésének köszönhetően az állatvédelmi rendőrség visszafordította a teherautókkal a vágóhíd felé tartó szállítmányt – néhány ló el is pusztult a brutális körülmények miatt –, állatkínzás gyanújával eljárás indult, a négylábúakat pedig az állatvédők által bérelt farmon helyezték el.

Kuki Bărbuceanu, a Vier Pfoten Alapítvány vezetője szerint a lovak leölését az 1991-ben a világörökség részévé nyilvánított Duna-delta Bioszféra Rezervátum gondnoksága is szorgalmazta, mivel az állatok megdézsmálták a ritka növényeket és fákat. „Ezek a lovak már több évtizede a rezervátum természetes ökoszisztémájának részét képezik, Európában egyedülálló jelenségnek számítanak” – magyarázta az állatvédő szervezet illetékese.

Grigore Baboianu, a Duna-delta kormányzója szerint tévedés vadlovaknak nevezni a deltai négylábúakat, hiszen tulajdonképpen elvadult háziállatok, elismerte azonban, hogy a musztángok óriási idegenforgalmi potenciállal bírnak, éppen ezért elkerített területen kellene gondozni őket.