2009. január 12., 10:252009. január 12., 10:25
Főként embereket fotózott, és 2004-ben is egy amazonasi indián törzs ünnepségére igyekezett, amikor repülőgépe viharba keveredett. „A fák fölött 15–20 méterre repültünk, amikor nem tudtuk kiemelni a gépet, és becsapódtunk a fák közé, majd tíz napig nem tudtunk kapcsolatot teremteni, mert a rádiónk eltört” – mesélte Lóránt Attila. A kaland vége az lett, hogy a fotográfus egy finn biológus barátjával elment a Galápagos-szigetekre, és csaknem két hetet töltött ott. Ez idő alatt mintegy 200–300 fotót készített, amelyek közül 30 látható a Fővárosi Állat- és Növénykert Barlangtermében.
A Galápagos-szigetek Ecuador partjaitól csaknem ezer kilométerre eső, Egyenlítő menti, vulkanikus eredetű szigetcsoport, amely 13 nagyobb és 9 kisebb szigetből áll. Területének nagy részét az ecuadori kormány nemzeti parkká nyilvánította, ugyanis a szigeteken számos olyan faj él, amely sehol másutt a világon nem fordul elő. Lóránt Attila felvételeinek segítségével a legjellemzőbb, legérdekesebb galápagosi fajokkal – a leguánokkal, a kéklábú szulával, a fregattmadárral és a szigetcsoportnak nevet adó galápagosi óriásteknőssel – ismerkedhetnek meg az állatkert látogatói.
„Galápagos arról híres, hogy az állatok nem félnek az emberektől, mert nem nagyon találkoznak velük. Van olyan fotóm, amelyet úgy készítettem, hogy lehasaltam a földre, és szembe jött velem a másfél méteres iguána. Úgy egy méterről készítettem róla a felvételt” – mondta Lóránt Attila. A tárlat megnyitóján Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója elmondta: nem véletlen a kiállítás időzítése, hiszen az kapcsolódik Charles Darwin születésének 200., illetve korszakalkotó műve, A fajok eredete megjelenésének 150. évfordulója alkalmából meghirdetett Nemzetközi Darwin Év programjaihoz. Charles Darwinban a galápagosi élővilág, elsősorban az ott honos földipintyek (Darwin-pintyek) tanulmányozása közben fogalmazódott meg az evolúciós gondolat. A barlangteremben kiállított természetfotókat az állatházak szokásos nyitvatartási idejében tekinthetik meg a látogatók január 29-éig.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Élettársa veje gyilkolt meg egy román állampolgárságú férfit a magyarországi Tiszakécskén. Az elkövető egy erdőben elásta a székelyudvarhelyi származású áldozat holttestét.
Az Európai Unió tagállamai közül 2024-ben Bulgáriában és Romániában volt a születéskor várható legalacsonyabb élettartam, 75,9, illetve 76,6 év, míg az uniós átlag 81,7 év, 0,3 évvel magasabb, mint 2023-ban – derül ki az Eurostat adataiból.
Szeptember végéig látogatható a Kolozsvári tengerek kincsei című időszaki tárlat, amely az egyetem őslénytani gyűjteményeit és Kolozs megye természeti örökségét mutatja be beltéri és kültéri installációkon keresztül.
A kolozsvári városrendezési bizottság jóváhagyta a város első kisállattemetőjének létrehozását.
Bár sok helyen felhő borította az eget, Erdély-szerte meg lehetett csodálni vasárnap este a teljes holdfogyatkozást. Néhány felvételen mutatjuk, miként festett – hiszen sok esetben valóban festői volt – az égi jelenség.
Egy véletlenül rögzített beszélgetésen Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök a halhatatlanság lehetőségéről elmélkedtek.
A ChatGPT-t üzemeltető amerikai OpenAI bejelentette, hogy szülői felügyeleti mechanizmust vezet be a platformon, miután augusztus végén amerikai szülők azzal vádolták meg a chatbotot, hogy öngyilkosságra buzdította gyermeküket.
Tavaly az Európai Unió lakosságának 8,5 százaléka nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst, halat vagy ezzel egyenértékű vegetáriánus ételt fogyasszon; ez az arány 1 százalékponttal kisebb a 2023-ban jegyzettnél.
A kutatások szerint a filozófia nyitottabbá és tudatosabbá formálja a gondolkodást, Romániában azonban egyre inkább háttérbe szorul az oktatásban.
Augusztus 26-án tartják világszerte a nemzetközi kutyanapot. Erdélyben is állatvédő eseményekkel hívják fel a figyelmet civil szervezetek az ember hűséges barátjára, az ebre.
Látogatottsági adatok