2010. március 22., 09:132010. március 22., 09:13
A sepsiszentgyörgyi múzeumban holnap nyíló kályhacsempetárlat célja elsősorban a Székelyföldön készült helybeli, valamint a térség csempeművészetére ható habán és szász csempekészítő központok népszerűsítése, ugyanakkor azon kompozíciós elvek és alapmotívumok bemutatása, amelyek alapvetően befolyásolták a székelyföldi csempekészítő központok munkásságát.
A hutteritáknak vagy hutteri testvéreknak, régi magyar nevükön habánoknak nevezik a protestantizmus egyik ágából, az anabaptizmusból keletkezett keresztény vallási csoportot. Tagjai szigorúan szabályozott közösségekben, teljes vagyonmegosztásban éltek – a 16–18. században Közép-Európában, így a Magyar Királyság és Erdély területén is. Az erdélyi tárgykultúrában a 15. században megjelent kályhacsempék – ezek váltották fel a korábban divatos sövényfonatú, agyagtapasztásos kályhákat és a korongolt kályhaszemeket – népszerűsítésében a habán fazekasoké az elsődleges érdem.
A Bethlen Gábor által 1622-ben Alvincre letelepített morvaországi anabaptista (habán) kolónia fazekasai a ragyogó ón- és ólommázzal bevont, újszerű díszítményű csempéikkel már a 17. század első felében meghódították az erdélyi nemesi réteget. A habán kályha fogalommá vált a Székelyföld területén is. A vidék agyagművességére a habánokén kívül a szászok művészi kivitelezésű csempéi hatottak leginkább, Nagyszebenben már a 14. században megalakult az egyesült szász fazekas céh, ennek szétbomlásából alakultak ki a szász városok saját céhei. A 17. századra a szász fazekas céhek tagjai erős konkurenciát jelentettek a habánoknak.
Brassó, Szeben, Homoróddaróc, Beszterce ragyogó mázú reneszánsz és barokk hatásokat kamatoztató csempeművészete Erdély egész területén csodált volt. A Székelyföld területén különösen a brassói fazekas céh termékei terjedtek el, igen erőteljesen befolyásolva a székely fazekasok tevékenységét és ízlésvilágát. A régióbeli „csempetermésből” a székelyudvarhelyi, székelykeresztúri, küsmödi, csíkmadarasi, makkfalvi, kézdivásárhelyi, magyarhermányi, kálnoki, pávai „iskolát” próbálja szemléltetni a Székely Nemzeti Múzeum kiállítása, amelynek legrégibb darabja egy 16. századi csempe. Az elmúlt időszak sikeres tárlatai után a Székely Nemzeti Múzeum most mindenkit arra invitál, hogy a 2010. június 15-éig nyitva tartó kiállításon fedezze fel az erdélyi csempekultúrát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Az alma talán az egyetlen gyümölcs, amely minden kultúrában fontos szimbólumként jelenik meg – és közben mindennapi, elérhető, mégis elképesztően sokoldalú alapanyag.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Gyertyafényes karácsonyfák, ehető díszek, bazárok és jótékonyság: így ünnepelték a karácsonyt Kolozsváron másfél évszázaddal ezelőtt. Újvári Dorottya művészettörténésszel utaztunk vissza az időben.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Padlón az IQ-nk: Románia európai utolsó az általános intelligenciahányadost tekintve a World Poulation Review nemzetközi adatgyűjtő portál IQ-teszteket összesítő rangsorában.
Nyolcszáz hátrányos helyzetű magyarországi és határon túli gyereket látott vendégül Budapesten, a Parlamentben az Országgyűlés Hivatala és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) szombaton.
Életét vesztette egy román alpinista egy expedíció során a chilei Ojos del Salado tűzhányón, amely a világ legmagasabb aktív vulkánja. A chilei csendőrség speciális egységei rendkívül nehezen megközelíthető helyről próbálják meg kiemelni a holttestet.
Látogatottsági adatok