2009. július 10., 10:552009. július 10., 10:55
A Politikatörténeti Intézet felmérést kerít arról, kik és miért lettek a kommunizmus rabjai. A politikatörténeti Intézet kéri mindazok jelentkezését, akiknek tudomásuk van arról, hogy valamely családtagjuk az első világháború idején orosz hadifogságba került (onnan hazatért vagy Oroszországban elhunyt), illetve a két világháború között a Szovjetunióban élt rövidebb vagy hosszabb ideig és erről bármilyen írásos emléket, dokumentumot őriznek, például levél, igazolvány, halotti anyakönyvi kivonat, napló, feljegyzés, fénykép.
Az első világháborúban az Osztrák–Magyar Monarchia összesen 9 millió embert állított fegyverbe, közülük 3,4 milliót Magyarország és Horvátország területéről. Ez azt jelenti, hogy hosszabb vagy rövidebb ideig a 18 és 53 év közötti férfilakosság túlnyomó többsége teljesített katonai szolgálatot. A 9 millióból 1,1 millió esett el, csaknem 3,6 millió sebesült meg, s több mint 2 millió került hadifogságba. A halottakból mintegy 530 ezer, a sebesültekből 1,4 millió és a foglyokból 833 ezer esett a Lajtán inneni államra.
A kezdeményezés azért is számít újdonságnak, mert a II. világháborúban elesett katonákat évtizedekig említeni sem volt szabad, emiatt sokáig valós adatokkal számoló veszteségkutatás sem folyt. Ez az állapot az elmúlt néhány évben gyökeresen megváltozott. 1998 tavaszától kezdődően a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeumának Központi Irattárában megindulhatott a már-már feledésbe merült veszteségi dokumentumok kutatása, feldolgozása, mely még árnyaltabb képet ad a fronton elesettekről.
A legtöbb magyar ember azonban nem a fronton halt meg, hanem az oroszországi hadifogoly- és munkatáborokban. Több mint hétszázezer magyar járta meg a táborok poklát, s közülük háromszázezren soha sem térhettek haza. Az odaveszettek adatai azonban egyáltalán nem voltak hozzáférhetők, a hivatalos politika hivatalosan „feledkezett meg” róluk. A legtöbb magyar család várt valakit a frontról vagy a hadifogságból, s életüket mindvégig nyomasztotta a bizonytalanság.
A május 1-jei hosszú hétvége különösen hideg időjárással érkezik, amilyet az elmúlt években már nemigen tapasztaltunk.
Már csak pár óra választ el minket a május elsejei hosszú hétvégétől, amikor sokan útra kelnek. A hegyekbe készülőknek üzennek a hegyimentők, akik amúgy a szokásosnál nagyobb létszámban állnak készenlétben, hogy ott legyenek, ha baj történik.
Szabályozott keretek közé terelné a gazdátlan macskák ellátását Kolozsvár önkormányzata: a lakótársulások beleegyezésével kihelyezett menedékházakkal, kijelölt felelősökkel és szigorú higiéniai előírásokkal indul kísérleti program a város 80 helyszínén.
Az észak-amerikai mozikasszáknál 97 millió dolláros, világszerte pedig összesen 217 millió dolláros bevételt könyvelhetett el a hétvégén a „pop királyáról” szóló, Michael című film, ami rekord az életrajzi alkotások mezőnyében.
Egyik legszelídebb karakterű, valóban zöld tavaszi zöldségünk a fejes saláta, amelynek többféle változata illeszthető be az étrendünkbe.
Bepillantottunk a világhírű Cirque de Soleil Kolozsváron egymás után öt alkalommal is előadott, Ovo című előadásának kulisszái mögé.
Varga Csaba nagyváradi hegymászó ismét csúcsra tör, jelenleg már Nepálban van, az alaptáborban: célja a Föld 5. legmagasabb hegycsúcsa, a 8462 méter magas Makalu központi csúcsának az elérése pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók segítsége nélkül.
A tavasz kezdetével látványosan megugrott a takarítási szolgáltatások iránti igény Romániában: márciusban 57 százalékkal több megrendelést regisztráltak, mint a téli hónapok átlagában – derül ki a HomeRun szolgáltatásközvetítő platform elemzéséből.
Balkáni és latin-amerikai ritmusok, grúz többszólamúság, mongol torokének, valamint cigány, magyar és erdélyi zene várja a közönséget július 30. és augusztus 2. között a Méra Világzenei Csűrfesztiválon, Kalotaszegen.
Az idei évben az égbolt kivételes csillagászati látványosságot kínál: egy teljes napfogyatkozást, ritka eseményt, amely világszerte felkelti a csillagászat iránt rajongók érdeklődését.