2009. július 10., 10:552009. július 10., 10:55
A Politikatörténeti Intézet felmérést kerít arról, kik és miért lettek a kommunizmus rabjai. A politikatörténeti Intézet kéri mindazok jelentkezését, akiknek tudomásuk van arról, hogy valamely családtagjuk az első világháború idején orosz hadifogságba került (onnan hazatért vagy Oroszországban elhunyt), illetve a két világháború között a Szovjetunióban élt rövidebb vagy hosszabb ideig és erről bármilyen írásos emléket, dokumentumot őriznek, például levél, igazolvány, halotti anyakönyvi kivonat, napló, feljegyzés, fénykép.
Az első világháborúban az Osztrák–Magyar Monarchia összesen 9 millió embert állított fegyverbe, közülük 3,4 milliót Magyarország és Horvátország területéről. Ez azt jelenti, hogy hosszabb vagy rövidebb ideig a 18 és 53 év közötti férfilakosság túlnyomó többsége teljesített katonai szolgálatot. A 9 millióból 1,1 millió esett el, csaknem 3,6 millió sebesült meg, s több mint 2 millió került hadifogságba. A halottakból mintegy 530 ezer, a sebesültekből 1,4 millió és a foglyokból 833 ezer esett a Lajtán inneni államra.
A kezdeményezés azért is számít újdonságnak, mert a II. világháborúban elesett katonákat évtizedekig említeni sem volt szabad, emiatt sokáig valós adatokkal számoló veszteségkutatás sem folyt. Ez az állapot az elmúlt néhány évben gyökeresen megváltozott. 1998 tavaszától kezdődően a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeumának Központi Irattárában megindulhatott a már-már feledésbe merült veszteségi dokumentumok kutatása, feldolgozása, mely még árnyaltabb képet ad a fronton elesettekről.
A legtöbb magyar ember azonban nem a fronton halt meg, hanem az oroszországi hadifogoly- és munkatáborokban. Több mint hétszázezer magyar járta meg a táborok poklát, s közülük háromszázezren soha sem térhettek haza. Az odaveszettek adatai azonban egyáltalán nem voltak hozzáférhetők, a hivatalos politika hivatalosan „feledkezett meg” róluk. A legtöbb magyar család várt valakit a frontról vagy a hadifogságból, s életüket mindvégig nyomasztotta a bizonytalanság.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Élettársa veje gyilkolt meg egy román állampolgárságú férfit a magyarországi Tiszakécskén. Az elkövető egy erdőben elásta a székelyudvarhelyi származású áldozat holttestét.
Az Európai Unió tagállamai közül 2024-ben Bulgáriában és Romániában volt a születéskor várható legalacsonyabb élettartam, 75,9, illetve 76,6 év, míg az uniós átlag 81,7 év, 0,3 évvel magasabb, mint 2023-ban – derül ki az Eurostat adataiból.
Szeptember végéig látogatható a Kolozsvári tengerek kincsei című időszaki tárlat, amely az egyetem őslénytani gyűjteményeit és Kolozs megye természeti örökségét mutatja be beltéri és kültéri installációkon keresztül.
A kolozsvári városrendezési bizottság jóváhagyta a város első kisállattemetőjének létrehozását.
Bár sok helyen felhő borította az eget, Erdély-szerte meg lehetett csodálni vasárnap este a teljes holdfogyatkozást. Néhány felvételen mutatjuk, miként festett – hiszen sok esetben valóban festői volt – az égi jelenség.
Egy véletlenül rögzített beszélgetésen Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök a halhatatlanság lehetőségéről elmélkedtek.
A ChatGPT-t üzemeltető amerikai OpenAI bejelentette, hogy szülői felügyeleti mechanizmust vezet be a platformon, miután augusztus végén amerikai szülők azzal vádolták meg a chatbotot, hogy öngyilkosságra buzdította gyermeküket.
Tavaly az Európai Unió lakosságának 8,5 százaléka nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst, halat vagy ezzel egyenértékű vegetáriánus ételt fogyasszon; ez az arány 1 százalékponttal kisebb a 2023-ban jegyzettnél.
A kutatások szerint a filozófia nyitottabbá és tudatosabbá formálja a gondolkodást, Romániában azonban egyre inkább háttérbe szorul az oktatásban.
Augusztus 26-án tartják világszerte a nemzetközi kutyanapot. Erdélyben is állatvédő eseményekkel hívják fel a figyelmet civil szervezetek az ember hűséges barátjára, az ebre.
Látogatottsági adatok