2009. június 17., 10:472009. június 17., 10:47
Az HBO dokumentumdrámája lenyűgöző portrét fest Szaddám Huszeinről, a diktátor családi kapcsolatairól, illetve a családi kötelékek és a politikai rendszer összefonódásáról. A Szaddám-klán rávilágít a modern kori Irak hírhedt diktátorának kevésbé ismert történetére: Szaddám hatalomra jutása és csaknem 25 éves uralma a legapróbb részletekig megelevenedik. A minisorozat feltárja a diktátor hatalom iránti már-már kéjes vágyát – ennek minden véres eszközével együtt –, amihez az iraki felszabadítási hadművelet végső csapása idején, a 2003-as foglyul ejtése pillanatában is betegesen ragaszkodott.
A történelmi hűséget mindvégig szem előtt tartó, számos szakértő és bennfentes bevonásával kifogástalanul felépített film megjeleníti a brutalitás, a megtorlás és a megtévesztés titkos világát, ahol Szaddám a nap, ami körül minden és mindenki kering. A minisorozat lebilincselő, feszültséggel teli dráma, amely a terror pszichológiáját tanulmányozva felfedi azt az erkölcstelenséget és korrupciót, amit a korlátlan és mindenekfeletti hatalom képes táplálni, és mindeközben az ebben a világban nélkülözhetetlen rugalmasság és ravaszság jelentőségét is hangsúlyozza.
„Irak történelmében és a diktátor világában a részleteket gyakran elhomályosítja a politika, a propaganda és a puszta önérdek” – magyarázza Alex Holmes, a minisorozat társrendezője és egyik vezető producere. „Határozott szándékunk volt, hogy a lehető legtöbb olyan emberrel beszéljünk, akik első kézből ismerték Szaddámot, és így rakosgassuk össze részletről részletre azt a képet, amely megmutatja, milyen volt Szaddám folyton zsugorodó „belső körébe” tartozni. Beszéltünk a szövetségeseivel és az ellenfeleivel: politikusokkal, száműzöttekkel, palotája lakóival, szakácsaival, szolgáival, a Huszein család barátaival és kormányminiszterekkel. Irakon belül és kívül is meginterjúvoltunk embereket” – nyilatkozta a film társrendezője.
A film készítői az interjúkat összeszerkesztették a Huszein család által hátrahagyott képekkel és felvételekkel, amelyek közül néhány pusztán propagandacélokat szolgált, de találtak kevésbé elfogult felvételeket is, amiket a rezsim lerombolt palotáiból mentettek meg. Hozzáfértek a titkolózó és megszállottan bürokratikus rezsim összeomlása után felbukkant dokumentumok egy töredékéhez. Maga a kutatási folyamat három évig tartott, egy háromtagú, arab nyelvű tudóscsapat részvételével. „A munka eredményeként pedig egy egyedi és független kép alakult ki a diktátorról és hatalmi centrumáról” – fejtette ki Alex Holmes.
Maga a történet 1979-ben kezdődik, amikor Szaddám egy véres puccs során magához ragadja az irányítást Irakban. A minisorozat részletesen bemutatja a férfi politikai ambícióinak és saját történelmi fontosságába vetett hitének hatását legbizalmasabb tanácsadóira, legközelebbi barátaira és családtagjaira – valamint magára Szaddámra. A diktátor hatalmának gyakorlásával hivalkodó palotáinak falain belül és Irak utcáin egyaránt tisztelettel és szeretettel vegyes félelmet váltott ki. A növekvő belföldi és nemzetközi nyomás dacára csaknem 25 éven át fenntartotta hatalmát, bizonyítva a túlélésre való hihetetlen képességét. Végül azonban a birodalom omladozni kezd, ura egyre inkább elszigetelődik a nemzetközi közösségtől és a hozzá közel állóktól, a hatalom és a realitás feletti kontroll pedig kicsúszni látszik a kezéből.
A Szaddám-klán merőben új nézőpontból mutatja be a diktátort, annak zárt ajtók mögött zajló kapcsolatait, cselekedeteit, az eseményeket testközelből, azaz a rezsim közvetlen központjából elmesélve. És hogy Holmes várakozásai szerint a nézők mit kaphatnak a minisorozattól? „Mindenekelőtt azt szeretném, hogy a nézők azonosulni tudjanak a karakterekkel, és megértsék, hogy történetünk és Irak tragédiája ezen karakterek és a történelem erői által befolyásolt sajátos hibáik egyedülálló kombinációjának köszönhető” – magyarázza. „Sok film fog születni Irakról, és számos iraki filmkészítő meséli majd el az ország szenvedéseit Szaddám uralma idején. A Szaddám-klánnal mást szeretnénk elérni. Úgy éreztük, hogy el tudunk magyarázni valamit a nézőközönségnek abból, hogy mi motiválta Szaddámot, illetve milyen volt élni és túlélni a diktátor legbelső körében.”
A Iaşi megyei rendőrség állatkínzás miatt eljárást indított egy 54 éves nő ellen, aki a gyanú szerint elkapott egy galambot és megette. A nő „nem megfelelő” viselkedése miatt a Socola Intézetbe szállították kezelésre.
Erdélyből Moldván át Dobrudzsába utazva páratlan élmény ellátogatni a világ legnemzetközibb folyója, a Duna romániai deltájába, amely a világörökség részeként eleve egyedi látványosság. A nyaralás élvezetét csak fokozza, ha a tengerpartra látogatunk.
Egy ember meghalt, négy pedig megsérült és kórházba került egy szombaton Craiova egyik sugárútján történt konfliktus nyomán – közölte a Dolj megyei rendőrség. Sajtóértesülések szerint három embert őrizetbe vettek.
Élettársa veje gyilkolt meg egy román állampolgárságú férfit a magyarországi Tiszakécskén. Az elkövető egy erdőben elásta a székelyudvarhelyi származású áldozat holttestét.
Az Európai Unió tagállamai közül 2024-ben Bulgáriában és Romániában volt a születéskor várható legalacsonyabb élettartam, 75,9, illetve 76,6 év, míg az uniós átlag 81,7 év, 0,3 évvel magasabb, mint 2023-ban – derül ki az Eurostat adataiból.
Szeptember végéig látogatható a Kolozsvári tengerek kincsei című időszaki tárlat, amely az egyetem őslénytani gyűjteményeit és Kolozs megye természeti örökségét mutatja be beltéri és kültéri installációkon keresztül.
A kolozsvári városrendezési bizottság jóváhagyta a város első kisállattemetőjének létrehozását.
Bár sok helyen felhő borította az eget, Erdély-szerte meg lehetett csodálni vasárnap este a teljes holdfogyatkozást. Néhány felvételen mutatjuk, miként festett – hiszen sok esetben valóban festői volt – az égi jelenség.
Egy véletlenül rögzített beszélgetésen Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök a halhatatlanság lehetőségéről elmélkedtek.
A ChatGPT-t üzemeltető amerikai OpenAI bejelentette, hogy szülői felügyeleti mechanizmust vezet be a platformon, miután augusztus végén amerikai szülők azzal vádolták meg a chatbotot, hogy öngyilkosságra buzdította gyermeküket.