A szent király és az új kenyér

A budapesti ünnepi programsorozat már tegnap este megkezdődött: a Kossuth téren 21 órakor történelmi rockoperára várták a közönséget. A Szent István – Egy ország születése című előadás, amely látványos táncfantázia, énekesek, táncosok, tűzművészek és gólyalábasok szereplésével narratív módon idézte fel az ország alapítását a honfoglalástól kezdve 1083. augusztus 20-áig, István király Szent László uralkodása alatt történt szentté avatásáig. Csütörtökön a Magyar Köztársaság lobogójának felvonásával, katonai tiszteletadással kezdődik a program a Kossuth téren, majd történelmi játszóház, vitézi próbatételek várják a kisebbeket a téren felállított jurtákban.

A Kenyérfesztiválon a hagyományos kenyérsütés és látványpékség kipróbálása mellett az érdeklődők megtekinthetik és megkóstolhatják az Ország Tortáját. A tűzijáték a hagyományoknak megfelelően 21 órakor kezdődik: az idei kilövési pontok között szerepel az Erzsébet híd, a Citadella belső udvara és várfala, valamint a Lánchíd. Különleges elem lesz a Citadella falán elhelyezett „futó tűzvarázs”. Magyarországon még soha nem látott, egyedülálló megoldásként csaknem 650 méter hosszú vízi színpad készül az Erzsébet-híd és a Lánchíd között: a pontonhíd fölött színes virágok csokrai nyílnak, majd római gyertyák üstökösei egymást keresztezve szelik át az eget. A szétrobbanó sziporkajáték után speciális cilinderbombák sorozata következik.

Az államalapító szentté avatása

Augusztus 20-a jelentése folyamatosan változott – a mára nyári tűzijátékokkal kísért, repülőparádévá „nemesedett” nap történetével kapcsolatban több tévhit is él a köztudatban. Pédául az, hogy Istvánnak a pogány Koppány feletti győzelmét ünnepeljük. Ez nem igaz: bár István 997-ben Veszprém mellett német lovagok támogatását élvezve legyőzte Koppányt, a csata okai a jó-rossz, a keresztény-pogány küzdelménél jóval összetettebbek voltak. Géza uralma alatt ugyanis – bár hívott római katolikus hittérítőket, és az ő felügyelete mellett alapították Pannonhalmát is – egyszerre élt és maradt fenn a párhuzamosan terjeszkedő bizánci egyház és a korábbi pogányság szokásvilága is. Bár Koppány helye ismeretlen a dinasztikus családfán, az összecsapás okát a változó öröklési rendben, az elsőszülöttség nemzetségi jog felett aratott győzelmében keresik. Augusztus 20-án tehát az államalapító uralkodót, és annak 1083-as szentté avatását ünneplik.

A Szent Jobb nem is Szent István keze?

A kérdést egyértelműen nem lehet megválaszolni. Hartvik győri püspök 1116 körüli időkből származó legendagyűjteménye szerint a királyt – végakaratának megfelelően – a székesfehérvári bazilikában temették el. István király halála után zavaros évek következtek, ezért a fehérvári káptalan, féltve a bebalzsamozott holttestet a megszentségtelenítéstől, kiemelte a bazilika közepén álló márványszarkofágból, és a bazilika alatt lévő sírkamrában rejtette el. Ekkor történt, hogy az épségben megmaradt jobb kezet leválasztották, mivel csodás erőt tulajdonítottak neki, és a bazilika kincstárába vitték. A történelem viharai után a Szent Jobbot 1988-ban és 1999-ben alapos anatómiai vizsgálatnak vetették alá. Mindkét esetben megállapították: egy 900-1000 éves, mumifikálódott, erős szorítású férfikézfej található az ereklyetartóban. A testrész természetes módon mumifikálódott, mindenféle emberi beavatkozás nélkül, és igen jó állapotban van. Azt azonban tudományosan nem igazolhatták ők sem, hogy ténylegesen ez lehet-e Szent István keze.

A hagyományos tűzijáték és az új kenyér ünnepe

A feljegyzések szerint Magyarországon először Mátyás király és Beatrix házasságkötésekor rendeztek tűzijátékot. A felvilágosodás korára mindez bevett gyakorlattá vált: a 18. század végén már magánszemélyek is rendezhettek tűzijátékot. Magyarországon a századfordulón szerveződött külön iparággá a tűzijátékgyártás, ebben vezető szerepe volt Emmerling Adolfnak, aki – a már töredékeiben 19. század óta élő, folyamatosan 1927 óta meglévő hagyományt átvéve – 1938-tól Szent István-napi tűzijátékokat rendezett a Gellért-szobor körül. A világháború alatt ezek a tűzijátékok szüneteltek. 1956 után tíz évig tiltották a tűzijátékot, majd 1966-tól újra bevezették: ekkor lett hagyomány az augusztus 20-i rendezvény, a mai helyén a mai formájában.

Az új kenyér ünnepe eredetileg nem augusztus 20-án volt. A kenyér- és gabonaünnepként ismert Szent István-napi esemény (amikor nemzetiszínű szalaggal átkötött kenyérrel köszöntik a vendéget) valójában Darányi Ignác nevéhez köthető. Az egykori földművelésügyi miniszter ugyanis a 19. század végén kirobbant aratósztrájkok megfékezése érdekében országszerte aratóünnepeket szervezett. Az új kenyér napját egyébként a középkori Magyarországon július 15-én, az apostolok oszlása ünnepén tartották: ekkor vitték be a kenyeret a templomba, ahol megáldották, megszentelték. Az első magyar kenyérünnepet 1937-ben Szegeden, Péter–Pál napján rendezték meg. 1945 után pedig a politikai pártok mindegyike megpróbálta a rítust saját ideológiájának szolgálatába állítani, és ez a leginkább a kommunista pártnak sikerült.