
Fotó: Mediafax
2009. március 06., 11:292009. március 06., 11:29
A szebbik nemről sokféleképpen vélekednek, de az tagadhatatlan, hogy költőket, festőket, zeneszerzőket ihletnek a művészet megszületése óta. Bár nem örömteli alkalom szülte a hölgyek ünnepnapját, ma már kevesen tudják, honnan ered. A nemzetközi nőnap gondolata egy német származású baloldali politikus, Clara Zetkin fejéből pattant ki, ő emelt szót érte először az 1910 augusztusában, Koppenhágában tartott nemzetközi szocialista nőkonferencián.
Zetkin javaslatára határozták el, hogy nemzetközi nőnapot ünnepelnek minden év márciusában annak emlékére, hogy 1857-ben ezen a napon New Yorkban 40 ezer textil- és konfekcióipari munkásnő sztrájkolt béregyenlőségért és munkaidő-csökkentésért. A baloldali politikus adta ki a jelszót, hogy e napon emlékezzenek meg a nők legfőbb célkitűzéseiről, a választójog megszerzéséért, az azonos bérezésért, s általánosságban az egyenjogúságért vívott harcukról.
Az első nőnapot 1911. március 19-én tartották Németországban, továbbá Dániában, Svájcban és az akkori Osztrák–Magyar Monarchiában. Rendszeressé azonban csak 1921-ben vált az ünneplés, s azóta tartják meg minden évben – ha nem is mindenütt – a nemzetközi nőnapot, amelyet az ENSZ is a világnapok közt tart számon. Romániában az 1946-os kommunista hatalomátvételt követően – miként a közép-kelet-európai szocialista államokban – a nőnap ünneplése kötelezővé vált.
Az eredetileg különböző időpontokban rendezett nőnap 1948-tól szovjet mintára március 8-ára esik. Bár elég egy szál tulipán is, hogy aki akarja, köszöntse a hölgyeket nőnapon, az elegánsabb virágboltok ma már egyre inkább trendkövető csokrokat kötnek. Nőnap táján természetesen a tavaszi virágok a legkedveltebbek és legaktuálisabbak. Tulipánból divat a kis tömött fejű, fehér-zöld árnyalatú, a halvány rózsaszín és a fodros szirmú egyaránt. Főleg fiatal hölgyeknek szoktak csak fehérre vagy csak rózsaszínre hangolni egy-egy csokrot, ami különféle zöldekkel, tavaszi rügyező ágakkal gyönyörű összhatást képez.
Van egy gyümölcs, amelynek illata-íze nagyon jellemzi az erdélyi őszt: a rézüstben rotyogó lekvár, a pálinkafőző kályha füstje, a fáról frissen leszedett, kékesfényű termés íze.
Kossuth Rádió – újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.
Felhagyott az agglegényélettel az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője, megnősült Csoma Botond parlamenti képviselő. A kolozsvári politikus Deák-Sala Rebekát, Kós Károly dédunokáját vette el feleségül.
Egy hosszú éveken át tartó toxikus vagy bántalmazó kapcsolat lezárása akár „sikertörténet” is lehet, ezért Mészáros Andrea pszichoterapeuta szerint a növekvő válási számokat sem érdemes önmagukban értelmezni. Házasságról, válási okokról beszélgettünk.
Erdély a hátborzongató kastélyokon túl: családi kaland Románia hegyeiben – Felejtsd el a vámpírmeséket – a Keleti-Kárpátok drámai csúcsokat, barangoló medvéket és mély magányt kínálnak – ezzel a címmel, alcímmel közölt riportot a The Guardian.
A szürke maradt a legnépszerűbb autószín Romániában 2025-ben – erre a következtetésre jutott a Román Gépjármű-nyilvántartó Hivatal (RAR), miután összesítette a forgalmi engedélyekhez kapcsolódó adatokat mind az új, mind a használt autók esetében.
Öt ország 14 együttese mutatta meg Kolozsváron: a tánchoz nem kell közös nyelv. Egymás lépéseit tanulták, barátságokat kötöttek, és már a következő találkozást tervezik.
A Krónikának nyilatkozó Popa Armand informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat.
Augusztus közepén járunk, túl vagyunk Lőrinc napján, amely a magyar néphagyományban a görögdinnye-fogyasztás hallgatólagos lezárását jelentette.
Antal Emőke lett a Miss Balaton királynője. A szatmárnémeti lány a koronát elődjétől, a 2024-ben győztes Bábel Virágtól vehette át.