Hirdetés

A külföldiek körében egyre népszerűbb Kiskunmajsa és környéke

A kiskunmajsai kistérség az osztrák, holland, német és román turisták körében a legnépszerűbb. Nemcsak pihenni és kikapcsolódni járnak ide, hanem telket és nyaralót is vásárolnak, esetleg panziót nyitnak. A dél-magyarországi település környéki üdülőkbe az év minden szakában érkeznek vendégek.

Végh Balázs

2009. április 30., 11:052009. április 30., 11:05

A Temesvár és Arad környékiek is gyakran vendégeskednek Kiskunmajsán, mivel a viszonylag közel fekvő kisváros többféle kulturális, wellness- és sportigényt is ki tud elégíteni. A helyiek komplex túratervekkel várják az oda látogatókat. Sokan kerékpárral, esetleg lóháton fedezik fel a környéket. Az érdeklődők a dél-alföldi pusztán lovasbemutatókat, hagyományőrző kézművestanyákat, termál- és élményfürdőt is találnak.

Több hónapos pihenő

Kiskunmajsa Magyarország középső részén, a Duna-–Tisza közén Kecskeméttől délre 60 km, Szegedtől északra 45 km távolságra helyezkedik el. „Mivel városunk az M5-ös autópályától csupán 22 kilométerre van, viszonylag könnyen megközelíthető a nyugatról érkező vendégek számára is. Vannak, akik a környéken nyaralót tartanak fenn, és kora tavasztól késő őszig is itt tartózkodnak. Mások csak pár napra vagy hétre bérelnek ingatlant, esetleg lakókocsival látogatnak el hozzánk” – számolt be Terbe Zoltán, a település polgármestere.

A kisvárostól pár kilométerre fekvő termál üdülőfalu magánszálláshelyeinek nagy része holland, német és osztrák tulajdonban van. A külföldiek egy része panziót is működtet a termálstrand melletti üdülőövezetben. „Az év minden szakában vannak vendégeink, akiket a fürdő mellett a térség egyéb turisztikai látványosságai is érdekelnek. Látogatóink a panzió- és apartmanszerű szálláshelyeket egyaránt kedvelik” – részletezte lapunknak Sissy Oberdanner osztrák panziótulajdonos.

Termálvizes egészségcentrum

Az egykori, 1984-ben alapított Téesz-strandot az idők folyamán gyógy- és élményfürdővé alakították át. „Az idén 25 éves fürdőkomplexum fő tevékenysége az úgynevezett fizikai közérzetet javító szolgáltatások biztosítása, ezen belül kiemelkedőek a gyógyvizünkre alapozott gyógyászati szolgáltatásaink, valamint a »3 generációs fürdő« víziójának megfelelő, szórakozást, kikapcsolódást és felüdülést szolgáló lehetőségek színes palettája. Az egyes szakfeladatokat képzett szakemberek segítségével látjuk el” – fogalmazott Benke Zsolt, a fürdő vezetője.

A különböző felfedezőtúrákról megtért vendégek többszintes komplexumban moshatják le magukról a pusztapúdernek nevezett helyi specialitást, amely nem más, mint a talajból felszálló homok- és porszemek finom egyvelege. A fürdőzők a gyógy- és mártózómedencék mellett a modern élménymedencéket is szívesen használják, amelyek közül egyik 80 centiméteres hullámokkal idézi meg a tenger hangulatát.

A strandolás mellett szauna és masszázsszolgáltatásokat is igénybe vehetnek a gyógyulni, lazulni vágyók, valamint izmaikat sókamrában és pezsgőfürdőben pihentethetik. Akik a mártózás mellett egyéb kikapcsolódást is szeretnének, azoknak kiváló lehetőséget biztosítanak a medencék melletti sportpályák és a strand közelében lévő horgásztó, ahol a megszokott tenyészhalak mellett akár afrikai harcsa is botvégre akadhat.

„Tapasztalataink szerint a vendégek egyhetes programjuk alatt 2-3 napot töltenek a termálstrandon, és idejük fennmaradó részében a kistérség látványosságait, nevezetességeit keresik fel” – nyilatkozta lapunk kérdésére Vadkerti Rita, a város turisztikai irodájának vezetője.

Kulturális vonzerő

A Kiskunmajsai Helytörténeti Múzeum betekintést nyújt a jászsági eredetű kisváros múltjába. A tárgyi és szellemi hagyatékot felvonultató állandó kiállítás mellett időszakos tárlatokat is szerveznek. Idén tavasszal egy korondi fazekascsalád munkái láthatóak, amelyek mindegyike hagyományos technikával készült porcelán. A történeti tárlat mellett a városnak tájháza is van, amelyben a korabeli alföldi tanyasi élet jellegzetességei tekinthetők meg. Ez a ház évente több rendezvénynek is otthont ad. Ilyenek például a nyaranta megrendezett kézműves-foglalkozások is, amelyek kifejezetten gyerekeknek szólnak.

„Az ilyen napközis tevékenységek során a kicsik megismerhetik a már kihalt vagy eltűnőben lévő népi mesterségeket. Többek között kenyeret gyúrnak, amelyet aztán meg is sütnek a tájház udvarán található kemencében, vagy hímeznek, faragnak. A nyári vakációban hasznos és érdekes időtöltésnek számítanak az így eltöltött napok, és ilyenkor a szülőknek is van kire hagyniuk a gyerekeiket” – mutatta be a tájházat Tapodi Zsuzsanna turisztikai szakember.

A városban egy olyan múzeum is látogatható, amely az 1956-os forradalom emléke előtt tiszteleg. A magyar nyelvterületen egyedülálló gyűjteményt a szamosújvári származású Pongrátz Gergely, a Corvin köz egykori főparancsnoka hozta létre egy valamikori tanyasi iskolaépületben. Az alapítót a múzeummal átellenben lévő kápolnában helyezték végső nyugalomra.

A múzeumok mellett még két magángyűjtemény is megtekinthető. Az egyik egy helybéli gabonatározóból átalakított helyiségben kapott helyet, és gondozója Bárány Tiborné Vica néni, aki a világ számos részéről gyűjtött babákat. A tulajdonos szerint a népviseletbe öltözött és múlt századbeli játékbabáknak három lelkük van. „Az elsőt attól kapták, aki megalkotta őket, a másodikat attól, aki játszott velük, a harmadikat pedig az adja nekik, aki megőrzi őket az utókornak” – vallja a babagyűjtő. A játékok mellett söröskorsó- és -pohár-gyűjteményt is találunk Kiskunmajsán.

A több mint 600 darabot számláló, a világ 30 országából összegyűjtött kiállításnak a 400 éves ezüstkorsópár a legrégebbi darabja, de a volt iskolaépületben felállított tárlat tárgyai között két korondi porcelánkorsót is látni. „Jómagam sohasem fogyasztok alkoholt, de a szépen megmunkált söröskorsók mindig ámulatba ejtenek” – mesélte Kis Tibor, a korsók tulajdonosa, aki kiállításának minden egyes darabjához külön történetet tud fűzni.

Erdélyi emlékek Szankon

A Kiskunmajsától 8 kilométerre fekvő Szank községnek több erdélyi kötődése is van. Felejthetetlen élményben részesül az, aki a Kecskemét–Bugac–Kiskunmajsa-útvonalon közlekedő keskeny nyomtávú nosztalgiavonaton érkezik ide. A falu központjában több faragott szobor áll, valamint a helyi napközi óvodába egy igényesen, jellegzetes erdélyi szimbolikával faragott székely kapun lehet bejutni. Ezek a fafaragások nagygalambfalvi mesterek munkái. „Már több évben is rendeztünk nyári faragótáborokat, amelyekben egyik testvértelepülésünk, Nagygalambfalva mesterei ismertették meg ezt a mesterséget az érdeklődőkkel” – közölte Patkós Zsolt szanki polgármester.

A falu egykori papja a 20. század közepén többször is vendégül látta Gy. Szabó Béla erdélyi grafikusművészt. „Jelenleg összesen 628 darab, a művésztől származó személyes tárgy és munka is megtekinthető az 1986-ban alapított képtárunk állandó tárlatán. Gy. Szabó főiskolai hallgatóként Szankon érett igazi művészé. A régi házak nádfedelének kihúzott szálaiból hegyezett «tollal» varázsolt szebbnél szebb tusrajzokat a homokvilágról” – mutatta be a szanki tárlatot Radvánszkyné Szabó-Mikor Éva múzeumvezető.

Egyedülálló természeti kincsek

A kiskunmajsai kistérségben virágzik az Európában egyedülálló tartós szegfű. A Kiskunsági Nemzeti Park területén több száz szegfűtő található, amelyek élőhelyét nagy gonddal felügyelik. Ez a védett növény júniustól októberig virágzik a környék homokpusztagyepein. A tartós szegfű az egész világon csak a Pannon-medencében, a Duna–Tisza közén él. A Bodoglár határában kiépített tanösvény mentén tekinthetők meg a nemzeti park szegfűi. Ez a kiegészítő program különleges élményt nyújt az ide látogató turistáknak.

A Kiskunmajsától 12 kilométerre fekvő Csólyospálos község határában található földtani feltárás is természetvédelmi terület. Itt látogatható az a körülbelül egy hektáron fekvő feltárás, amely a réti vagy más néven tavi mészkő képződésének folyamatába enged betekintést. Ez a világon egyedülálló jelenség földtani különlegesség, ugyanis a mindenhol ismert mészkő és dolomit hosszú idő alatt, régmúlt tengerek mészvázas képződményeiből alakult ki, addig a kiskunsági szintén lassan, ám folyamatosan képződik megfelelő környezeti feltételek mellett.

A folyamat folytonosságát a talajban felfelé áramló víz biztosítja, amely a talaj sótartalmát a felső szintekre emeli. „A helyi lakosság építkezései során a réti mészkövet hosszú ideig termelte és formálta. Még ma is találhatóak olyan tanyasi épületek, amelyek alapjának építésekor ezt a fajta kőzetet használták. A helyi lakosság lyukacsos szerkezete miatt darázskőnek nevezi. A mostani feltárást egy valamikori bánya helyén létesítettük, amelynek környékén most is állnak tanyasi épületek. Ezeket az épületeket az önkormányzat nemsokára renoválni szeretné, hogy az ide látogatók betekintést nyerhessenek a tanyasi élet mindennapjaiba” – vázolta terveiket Á. Fúrús János, Csólyospálos első embere.

Ló és kerékpár

A kiskunsági térség főbb útvonalai mentén kerékpárutak épültek, amelyeket napjainkban is folyamatosan bővítenek. „Azt tapasztaltuk, hogy az ide látogatók nagy része előszeretettel indul el a környék felfedezésére. Vannak, akik biciklivel mennek például Bugacra, majd a kisvasúton jönnek vissza, mert azon kerékpárt is lehet szállítani. Mások a kistérség főbb látványosságai mentén kerekeznek végig. Segíteni szoktuk őket a túraútvonalak tervezésében” – fűzte hozzá Vadkerti Rita, a helyi turisztikai információs iroda munkatársa.
A sportolás mellett többféle lovasprogramot is ajánlanak a helybéliek.

A fürdő szomszédságában lévő lovastanyán lovassportok gyakorlására és lovaglóoktatásra is lehetőséget biztosítanak. Mindemellett még nyári napközis lovastáborokat is szerveznek gyerekek számára, és vannak egészségmegőrző lovasprogramjaik is. A környékre látogatók többféle lovastúrán és lovaskocsis kiránduláson is részt vehetnek, valamint megismerkedhetnek a Nyargaló Hagyományőrző Lovasegyesület különböző történelmi témájú programjával. Ők török–magyar életképeket, lovas-zenés bemutatókat, valamint fegyverzet- és viseletbemutatókat tartanak a Jászszentlászlón található kézművestanyán.

Aki Kiskunmajsára látogat, felejthetetlen élményekkel távozhat. A városban készül a hungaricumként számon tartott konyakmeggy, amelynek mindegyik darabját kézzel állítják elő, és amelyből egy dolgozó 6600 darabot készít naponta. A közelben lévő Kiskunhalason pedig a szintén hungaricumnak számító híres, hajszálvékony halasi csipkét szövik. A kiránduló kedvűek a környéket bejárva meglátogathatják még a Feszty-körképet kiállító ópusztaszeri múzeumot, és részt vehetnek a bugacpusztai szabadtéri programokban is.

A Magyar Turizmus Rt. támogatásával

Hirdetés

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 27., szombat

Az alma dicsérete. Nemcsak édességek, hanem saláták, sós étkek összetevője, sőt ennél is több

Az alma talán az egyetlen gyümölcs, amely minden kultúrában fontos szimbólumként jelenik meg – és közben mindennapi, elérhető, mégis elképesztően sokoldalú alapanyag.

Az alma dicsérete. Nemcsak édességek, hanem saláták, sós étkek összetevője, sőt ennél is több
Hirdetés
2025. december 26., péntek

A halálos medvetámadások hatására egyre kelendőbb a medvehús a japán éttermekben

Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.

A halálos medvetámadások hatására egyre kelendőbb a medvehús a japán éttermekben
2025. december 25., csütörtök

Ünnepi bőség – öröm vagy csapdahelyzet? Ne együk-igyuk magunkat betegre

Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.

Ünnepi bőség – öröm vagy csapdahelyzet? Ne együk-igyuk magunkat betegre
2025. december 25., csütörtök

Rugón mozgó paradicsommadarak, szultánkenyér, jótékonysági bazárok: ilyen volt a karácsony Kolozsváron százötven éve

Gyertyafényes karácsonyfák, ehető díszek, bazárok és jótékonyság: így ünnepelték a karácsonyt Kolozsváron másfél évszázaddal ezelőtt. Újvári Dorottya művészettörténésszel utaztunk vissza az időben.

Rugón mozgó paradicsommadarak, szultánkenyér, jótékonysági bazárok: ilyen volt a karácsony Kolozsváron százötven éve
Hirdetés
2025. december 24., szerda

„Azon az estén valami történik a szívünkben, én mindig azt érzem, egyszerűen megváltozom”. Udvarhelyszéki kisdiákok karácsonyi kívánságai

Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.

„Azon az estén valami történik a szívünkben, én mindig azt érzem, egyszerűen megváltozom”. Udvarhelyszéki kisdiákok karácsonyi kívánságai
2025. december 23., kedd

Újévi „zenei párbaj” a 100 Tagú Cigányzenekarral Kolozsváron

Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.

Újévi „zenei párbaj” a 100 Tagú Cigányzenekarral Kolozsváron
2025. december 22., hétfő

Románia európai utolsó az intelligenciaszint terén is, kipróbálható az IQ-teszt

Padlón az IQ-nk: Románia európai utolsó az általános intelligenciahányadost tekintve a World Poulation Review nemzetközi adatgyűjtő portál IQ-teszteket összesítő rangsorában.

Románia európai utolsó az intelligenciaszint terén is, kipróbálható az IQ-teszt
Hirdetés
2025. december 20., szombat

Országházi Gyermekkarácsony: erdélyi apróságok is megcsodálták a Parlamentet

Nyolcszáz hátrányos helyzetű magyarországi és határon túli gyereket látott vendégül Budapesten, a Parlamentben az Országgyűlés Hivatala és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) szombaton.

Országházi Gyermekkarácsony: erdélyi apróságok is megcsodálták a Parlamentet
2025. december 20., szombat

Szörnyethalt egy román hegymászó a világ legmagasabb vulkánján

Életét vesztette egy román alpinista egy expedíció során a chilei Ojos del Salado tűzhányón, amely a világ legmagasabb aktív vulkánja. A chilei csendőrség speciális egységei rendkívül nehezen megközelíthető helyről próbálják meg kiemelni a holttestet.

Szörnyethalt egy román hegymászó a világ legmagasabb vulkánján
2025. december 20., szombat

Fizetőssé válik az olasz főváros több turistacélpontja

Két eurós jegyet kell fizetni a Trevi-kúthoz látogató olasz és külföldi turistáknak február elsejétől – jelentette be Roberto Gualtieri római főpolgármester pénteken.

Fizetőssé válik az olasz főváros több turistacélpontja
Hirdetés
Hirdetés