2009. április 30., 11:052009. április 30., 11:05
A Temesvár és Arad környékiek is gyakran vendégeskednek Kiskunmajsán, mivel a viszonylag közel fekvő kisváros többféle kulturális, wellness- és sportigényt is ki tud elégíteni. A helyiek komplex túratervekkel várják az oda látogatókat. Sokan kerékpárral, esetleg lóháton fedezik fel a környéket. Az érdeklődők a dél-alföldi pusztán lovasbemutatókat, hagyományőrző kézművestanyákat, termál- és élményfürdőt is találnak.
Kiskunmajsa Magyarország középső részén, a Duna-–Tisza közén Kecskeméttől délre 60 km, Szegedtől északra 45 km távolságra helyezkedik el. „Mivel városunk az M5-ös autópályától csupán 22 kilométerre van, viszonylag könnyen megközelíthető a nyugatról érkező vendégek számára is. Vannak, akik a környéken nyaralót tartanak fenn, és kora tavasztól késő őszig is itt tartózkodnak. Mások csak pár napra vagy hétre bérelnek ingatlant, esetleg lakókocsival látogatnak el hozzánk” – számolt be Terbe Zoltán, a település polgármestere.
A kisvárostól pár kilométerre fekvő termál üdülőfalu magánszálláshelyeinek nagy része holland, német és osztrák tulajdonban van. A külföldiek egy része panziót is működtet a termálstrand melletti üdülőövezetben. „Az év minden szakában vannak vendégeink, akiket a fürdő mellett a térség egyéb turisztikai látványosságai is érdekelnek. Látogatóink a panzió- és apartmanszerű szálláshelyeket egyaránt kedvelik” – részletezte lapunknak Sissy Oberdanner osztrák panziótulajdonos.
Az egykori, 1984-ben alapított Téesz-strandot az idők folyamán gyógy- és élményfürdővé alakították át. „Az idén 25 éves fürdőkomplexum fő tevékenysége az úgynevezett fizikai közérzetet javító szolgáltatások biztosítása, ezen belül kiemelkedőek a gyógyvizünkre alapozott gyógyászati szolgáltatásaink, valamint a »3 generációs fürdő« víziójának megfelelő, szórakozást, kikapcsolódást és felüdülést szolgáló lehetőségek színes palettája. Az egyes szakfeladatokat képzett szakemberek segítségével látjuk el” – fogalmazott Benke Zsolt, a fürdő vezetője.
A különböző felfedezőtúrákról megtért vendégek többszintes komplexumban moshatják le magukról a pusztapúdernek nevezett helyi specialitást, amely nem más, mint a talajból felszálló homok- és porszemek finom egyvelege. A fürdőzők a gyógy- és mártózómedencék mellett a modern élménymedencéket is szívesen használják, amelyek közül egyik 80 centiméteres hullámokkal idézi meg a tenger hangulatát.
A strandolás mellett szauna és masszázsszolgáltatásokat is igénybe vehetnek a gyógyulni, lazulni vágyók, valamint izmaikat sókamrában és pezsgőfürdőben pihentethetik. Akik a mártózás mellett egyéb kikapcsolódást is szeretnének, azoknak kiváló lehetőséget biztosítanak a medencék melletti sportpályák és a strand közelében lévő horgásztó, ahol a megszokott tenyészhalak mellett akár afrikai harcsa is botvégre akadhat.
„Tapasztalataink szerint a vendégek egyhetes programjuk alatt 2-3 napot töltenek a termálstrandon, és idejük fennmaradó részében a kistérség látványosságait, nevezetességeit keresik fel” – nyilatkozta lapunk kérdésére Vadkerti Rita, a város turisztikai irodájának vezetője.
A Kiskunmajsai Helytörténeti Múzeum betekintést nyújt a jászsági eredetű kisváros múltjába. A tárgyi és szellemi hagyatékot felvonultató állandó kiállítás mellett időszakos tárlatokat is szerveznek. Idén tavasszal egy korondi fazekascsalád munkái láthatóak, amelyek mindegyike hagyományos technikával készült porcelán. A történeti tárlat mellett a városnak tájháza is van, amelyben a korabeli alföldi tanyasi élet jellegzetességei tekinthetők meg. Ez a ház évente több rendezvénynek is otthont ad. Ilyenek például a nyaranta megrendezett kézműves-foglalkozások is, amelyek kifejezetten gyerekeknek szólnak.
„Az ilyen napközis tevékenységek során a kicsik megismerhetik a már kihalt vagy eltűnőben lévő népi mesterségeket. Többek között kenyeret gyúrnak, amelyet aztán meg is sütnek a tájház udvarán található kemencében, vagy hímeznek, faragnak. A nyári vakációban hasznos és érdekes időtöltésnek számítanak az így eltöltött napok, és ilyenkor a szülőknek is van kire hagyniuk a gyerekeiket” – mutatta be a tájházat Tapodi Zsuzsanna turisztikai szakember.
A városban egy olyan múzeum is látogatható, amely az 1956-os forradalom emléke előtt tiszteleg. A magyar nyelvterületen egyedülálló gyűjteményt a szamosújvári származású Pongrátz Gergely, a Corvin köz egykori főparancsnoka hozta létre egy valamikori tanyasi iskolaépületben. Az alapítót a múzeummal átellenben lévő kápolnában helyezték végső nyugalomra.
A múzeumok mellett még két magángyűjtemény is megtekinthető. Az egyik egy helybéli gabonatározóból átalakított helyiségben kapott helyet, és gondozója Bárány Tiborné Vica néni, aki a világ számos részéről gyűjtött babákat. A tulajdonos szerint a népviseletbe öltözött és múlt századbeli játékbabáknak három lelkük van. „Az elsőt attól kapták, aki megalkotta őket, a másodikat attól, aki játszott velük, a harmadikat pedig az adja nekik, aki megőrzi őket az utókornak” – vallja a babagyűjtő. A játékok mellett söröskorsó- és -pohár-gyűjteményt is találunk Kiskunmajsán.
A több mint 600 darabot számláló, a világ 30 országából összegyűjtött kiállításnak a 400 éves ezüstkorsópár a legrégebbi darabja, de a volt iskolaépületben felállított tárlat tárgyai között két korondi porcelánkorsót is látni. „Jómagam sohasem fogyasztok alkoholt, de a szépen megmunkált söröskorsók mindig ámulatba ejtenek” – mesélte Kis Tibor, a korsók tulajdonosa, aki kiállításának minden egyes darabjához külön történetet tud fűzni.
A Kiskunmajsától 8 kilométerre fekvő Szank községnek több erdélyi kötődése is van. Felejthetetlen élményben részesül az, aki a Kecskemét–Bugac–Kiskunmajsa-útvonalon közlekedő keskeny nyomtávú nosztalgiavonaton érkezik ide. A falu központjában több faragott szobor áll, valamint a helyi napközi óvodába egy igényesen, jellegzetes erdélyi szimbolikával faragott székely kapun lehet bejutni. Ezek a fafaragások nagygalambfalvi mesterek munkái. „Már több évben is rendeztünk nyári faragótáborokat, amelyekben egyik testvértelepülésünk, Nagygalambfalva mesterei ismertették meg ezt a mesterséget az érdeklődőkkel” – közölte Patkós Zsolt szanki polgármester.
A falu egykori papja a 20. század közepén többször is vendégül látta Gy. Szabó Béla erdélyi grafikusművészt. „Jelenleg összesen 628 darab, a művésztől származó személyes tárgy és munka is megtekinthető az 1986-ban alapított képtárunk állandó tárlatán. Gy. Szabó főiskolai hallgatóként Szankon érett igazi művészé. A régi házak nádfedelének kihúzott szálaiból hegyezett «tollal» varázsolt szebbnél szebb tusrajzokat a homokvilágról” – mutatta be a szanki tárlatot Radvánszkyné Szabó-Mikor Éva múzeumvezető.
A kiskunmajsai kistérségben virágzik az Európában egyedülálló tartós szegfű. A Kiskunsági Nemzeti Park területén több száz szegfűtő található, amelyek élőhelyét nagy gonddal felügyelik. Ez a védett növény júniustól októberig virágzik a környék homokpusztagyepein. A tartós szegfű az egész világon csak a Pannon-medencében, a Duna–Tisza közén él. A Bodoglár határában kiépített tanösvény mentén tekinthetők meg a nemzeti park szegfűi. Ez a kiegészítő program különleges élményt nyújt az ide látogató turistáknak.
A Kiskunmajsától 12 kilométerre fekvő Csólyospálos község határában található földtani feltárás is természetvédelmi terület. Itt látogatható az a körülbelül egy hektáron fekvő feltárás, amely a réti vagy más néven tavi mészkő képződésének folyamatába enged betekintést. Ez a világon egyedülálló jelenség földtani különlegesség, ugyanis a mindenhol ismert mészkő és dolomit hosszú idő alatt, régmúlt tengerek mészvázas képződményeiből alakult ki, addig a kiskunsági szintén lassan, ám folyamatosan képződik megfelelő környezeti feltételek mellett.
A folyamat folytonosságát a talajban felfelé áramló víz biztosítja, amely a talaj sótartalmát a felső szintekre emeli. „A helyi lakosság építkezései során a réti mészkövet hosszú ideig termelte és formálta. Még ma is találhatóak olyan tanyasi épületek, amelyek alapjának építésekor ezt a fajta kőzetet használták. A helyi lakosság lyukacsos szerkezete miatt darázskőnek nevezi. A mostani feltárást egy valamikori bánya helyén létesítettük, amelynek környékén most is állnak tanyasi épületek. Ezeket az épületeket az önkormányzat nemsokára renoválni szeretné, hogy az ide látogatók betekintést nyerhessenek a tanyasi élet mindennapjaiba” – vázolta terveiket Á. Fúrús János, Csólyospálos első embere.
A kiskunsági térség főbb útvonalai mentén kerékpárutak épültek, amelyeket napjainkban is folyamatosan bővítenek. „Azt tapasztaltuk, hogy az ide látogatók nagy része előszeretettel indul el a környék felfedezésére. Vannak, akik biciklivel mennek például Bugacra, majd a kisvasúton jönnek vissza, mert azon kerékpárt is lehet szállítani. Mások a kistérség főbb látványosságai mentén kerekeznek végig. Segíteni szoktuk őket a túraútvonalak tervezésében” – fűzte hozzá Vadkerti Rita, a helyi turisztikai információs iroda munkatársa.
A sportolás mellett többféle lovasprogramot is ajánlanak a helybéliek.
A fürdő szomszédságában lévő lovastanyán lovassportok gyakorlására és lovaglóoktatásra is lehetőséget biztosítanak. Mindemellett még nyári napközis lovastáborokat is szerveznek gyerekek számára, és vannak egészségmegőrző lovasprogramjaik is. A környékre látogatók többféle lovastúrán és lovaskocsis kiránduláson is részt vehetnek, valamint megismerkedhetnek a Nyargaló Hagyományőrző Lovasegyesület különböző történelmi témájú programjával. Ők török–magyar életképeket, lovas-zenés bemutatókat, valamint fegyverzet- és viseletbemutatókat tartanak a Jászszentlászlón található kézművestanyán.
Aki Kiskunmajsára látogat, felejthetetlen élményekkel távozhat. A városban készül a hungaricumként számon tartott konyakmeggy, amelynek mindegyik darabját kézzel állítják elő, és amelyből egy dolgozó 6600 darabot készít naponta. A közelben lévő Kiskunhalason pedig a szintén hungaricumnak számító híres, hajszálvékony halasi csipkét szövik. A kiránduló kedvűek a környéket bejárva meglátogathatják még a Feszty-körképet kiállító ópusztaszeri múzeumot, és részt vehetnek a bugacpusztai szabadtéri programokban is.
A Magyar Turizmus Rt. támogatásával
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A május 1-jei hosszú hétvége különösen hideg időjárással érkezik, amilyet az elmúlt években már nemigen tapasztaltunk.
Már csak pár óra választ el minket a május elsejei hosszú hétvégétől, amikor sokan útra kelnek. A hegyekbe készülőknek üzennek a hegyimentők, akik amúgy a szokásosnál nagyobb létszámban állnak készenlétben, hogy ott legyenek, ha baj történik.
Szabályozott keretek közé terelné a gazdátlan macskák ellátását Kolozsvár önkormányzata: a lakótársulások beleegyezésével kihelyezett menedékházakkal, kijelölt felelősökkel és szigorú higiéniai előírásokkal indul kísérleti program a város 80 helyszínén.
Az észak-amerikai mozikasszáknál 97 millió dolláros, világszerte pedig összesen 217 millió dolláros bevételt könyvelhetett el a hétvégén a „pop királyáról” szóló, Michael című film, ami rekord az életrajzi alkotások mezőnyében.
Egyik legszelídebb karakterű, valóban zöld tavaszi zöldségünk a fejes saláta, amelynek többféle változata illeszthető be az étrendünkbe.
Bepillantottunk a világhírű Cirque de Soleil Kolozsváron egymás után öt alkalommal is előadott, Ovo című előadásának kulisszái mögé.
Varga Csaba nagyváradi hegymászó ismét csúcsra tör, jelenleg már Nepálban van, az alaptáborban: célja a Föld 5. legmagasabb hegycsúcsa, a 8462 méter magas Makalu központi csúcsának az elérése pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók segítsége nélkül.
A tavasz kezdetével látványosan megugrott a takarítási szolgáltatások iránti igény Romániában: márciusban 57 százalékkal több megrendelést regisztráltak, mint a téli hónapok átlagában – derül ki a HomeRun szolgáltatásközvetítő platform elemzéséből.
Balkáni és latin-amerikai ritmusok, grúz többszólamúság, mongol torokének, valamint cigány, magyar és erdélyi zene várja a közönséget július 30. és augusztus 2. között a Méra Világzenei Csűrfesztiválon, Kalotaszegen.
Az idei évben az égbolt kivételes csillagászati látványosságot kínál: egy teljes napfogyatkozást, ritka eseményt, amely világszerte felkelti a csillagászat iránt rajongók érdeklődését.
Látogatottsági adatok