A felkelő nap háza Marosvásárhelyen

A budó (japánul azt jelenti: a harcos útja) a tradicionális japán kultúra része, a mai ember életritmusához igazodva a szellemi és fizikai fejlődést szolgálja. Több tradicionális harcművészeti ágat foglal magába, történelme és hagyománya a középkorig vagy még távolabbi időkre vezethető viszsza. Ezzel a módszerrel nevelték, edzették egykor a szamurájokat, Japánban a budót ma a Dai Nippon Butoku Kai (DNBK), vagyis a Nagy Japán Harci Erények Társasága irányítja és fogja össze. A társaságnak, amelyet a japán császári család hozott létre és tart fenn, romániai képviselője a marosvásárhelyi Veres Cioantă Zoltán, a Nemzetközi Harcművészeti Szövetség, az IMAF tagja.

Marosvásárhelytől Kiotóig

„Gyermekkoromban cselgáncsoztam, sokoldalú testedzést, felkészítést kaptam. Többször jártam Japánban, 1998-ban a kiotói harcművészeti egyetemen szereztem budóoktatói képesítést. Ez négyéves távoktatást jelent, de a vizsgákra rendszeresen Japánban kerül sor. Korábban közgazdaságtant tanultam, menedzsment szakon végeztem, Budapesten és az Oxfordi Egyetemen mesterire jártam” – meséli Veres Cioantă Zoltán, a „sensei renshi” (a sensei japánul az oktató megnevezése, a renshi pedig Zoltán titulusa, erre a fokozatra jutott el). „Dodzsóját” (az a hely, ahol a japán harcművészetet tanítják), 2008-ban akkreditálta mestere, Kitano Takao. A felkelő nap házának nevezett belvárosi teremben (Sun Rise House-ban) esténként mintegy 70 felnőtt és 140 gyerek edz.

A japán kultúra terjesztése

„Elmentem minden olyan szemináriumra, felkészítőre, amit a DNBK Európában szervezett. Az európai szemináriumokon felfigyeltek rám, aztán egy mester befogadott a dodzsójába. A kiotói egyetemre pedig csakis meghívásos módszerrel lehet bejutni” – meséli Zoltán, akit japán mesterei támogatják abban, hogy marosvásárhelyi dodzsóját működtesse – a japánok nagy hangsúlyt fektetnek kultúrájuk, tradícióik,  művészetük terjesztésére. „Ha Romániából valaki kapcsolatba akar lépni a DNBK-val, most már könnyebb dolga lesz, mert ezt rajtam keresztül megteheti. Ha pedig kimegyek Japánba – tavaly is két szemináriumon vettem részt – mást is magammal vihetek” – mondta Zoltán, aki Vásárhelyen már 27 oktatót képezett ki.

Vásárhelyi gyerekek sikere

A DNBK nemzetközi szemináriumokat szervez, 2007-ben az Amerikai Egyesült Államokban gyerekek számára is megrendezték az első világtalálkozót. „Egy ilyen találkozón nincsenek győztesek, vesztesek. Sajátos felmérési módszer alapján viselkedésből, a szellemi, technikai tudásból vizsgáznak a résztvevők” – meséli Zoltán. A résztvevők megfigyelése már akkor elkezdődik, amikor megérkeznek a repülőtérre: a felnőttek és a gyerekek közlekedését, étkezését, viselkedését is megfigyelik. A nemzetközi szemináriumok alkalmával ötcsillagos szállodákban szállásolják el a résztvevőket – hiszen a császári ház tartja fenn ezt az iskolát. „Tavaly csapatszinten a második helyet nyertük meg a 16 tagú marosvásárhelyi csapatommal” – büszkélkedik Veres. 2008-ban már Japánban tartották a gyerekek számára a világtalálkozót, amelyen az ő tanítványai csárdást mutattak be a más országokból érkezett gyerekeknek. „Mintegy hatszáz résztevő perdült velük együtt táncra, és alig tudták abbahagyni” – emlékezik vissza a forró pillanatokra.

Bárki bármikor elkezdheti

Veres Cioantă Zoltán szerint bármilyen korban el lehet kezdeni a budót. Japánban a DNBK-nak több központja létezik, a vásárhelyi dodzsó a kiotóihoz tartozik, amelynek a vezetője tavaly, 98 éves korában adta át a stafétabotot a fiának – a tisztséget ugyanis csak örökölni lehet. A budóra járó gyerekeket fizikailag és lelkileg is fejleszti az edzés, ugyanakkor a japán harcművészet kiváló stresszoldó hatású. Veres Cioantă Zoltán most Segesváron épít kezelési budóközpontot, közben meg marosvásárhelyi dodzsóját is bővíti. Felesége szintén budóoktató, kislányuk az egyik legtehetségesebb tanítványuk. A felkelő nap házában Zoltán alternatív gyógymódokat is alkalmaz (masszázs, reiki, shiatsu, kuatsu, klasszikus japán medicina).