Fotó: Máthé Éva
2009. február 12., 00:332009. február 12., 00:33
A budó (japánul azt jelenti: a harcos útja) a tradicionális japán kultúra része, a mai ember életritmusához igazodva a szellemi és fizikai fejlődést szolgálja. Több tradicionális harcművészeti ágat foglal magába, történelme és hagyománya a középkorig vagy még távolabbi időkre vezethető viszsza. Ezzel a módszerrel nevelték, edzették egykor a szamurájokat, Japánban a budót ma a Dai Nippon Butoku Kai (DNBK), vagyis a Nagy Japán Harci Erények Társasága irányítja és fogja össze. A társaságnak, amelyet a japán császári család hozott létre és tart fenn, romániai képviselője a marosvásárhelyi Veres Cioantă Zoltán, a Nemzetközi Harcművészeti Szövetség, az IMAF tagja.
„Gyermekkoromban cselgáncsoztam, sokoldalú testedzést, felkészítést kaptam. Többször jártam Japánban, 1998-ban a kiotói harcművészeti egyetemen szereztem budóoktatói képesítést. Ez négyéves távoktatást jelent, de a vizsgákra rendszeresen Japánban kerül sor. Korábban közgazdaságtant tanultam, menedzsment szakon végeztem, Budapesten és az Oxfordi Egyetemen mesterire jártam” – meséli Veres Cioantă Zoltán, a „sensei renshi” (a sensei japánul az oktató megnevezése, a renshi pedig Zoltán titulusa, erre a fokozatra jutott el). „Dodzsóját” (az a hely, ahol a japán harcművészetet tanítják), 2008-ban akkreditálta mestere, Kitano Takao. A felkelő nap házának nevezett belvárosi teremben (Sun Rise House-ban) esténként mintegy 70 felnőtt és 140 gyerek edz.
„Elmentem minden olyan szemináriumra, felkészítőre, amit a DNBK Európában szervezett. Az európai szemináriumokon felfigyeltek rám, aztán egy mester befogadott a dodzsójába. A kiotói egyetemre pedig csakis meghívásos módszerrel lehet bejutni” – meséli Zoltán, akit japán mesterei támogatják abban, hogy marosvásárhelyi dodzsóját működtesse – a japánok nagy hangsúlyt fektetnek kultúrájuk, tradícióik, művészetük terjesztésére. „Ha Romániából valaki kapcsolatba akar lépni a DNBK-val, most már könnyebb dolga lesz, mert ezt rajtam keresztül megteheti. Ha pedig kimegyek Japánba – tavaly is két szemináriumon vettem részt – mást is magammal vihetek” – mondta Zoltán, aki Vásárhelyen már 27 oktatót képezett ki.
A DNBK nemzetközi szemináriumokat szervez, 2007-ben az Amerikai Egyesült Államokban gyerekek számára is megrendezték az első világtalálkozót. „Egy ilyen találkozón nincsenek győztesek, vesztesek. Sajátos felmérési módszer alapján viselkedésből, a szellemi, technikai tudásból vizsgáznak a résztvevők” – meséli Zoltán. A résztvevők megfigyelése már akkor elkezdődik, amikor megérkeznek a repülőtérre: a felnőttek és a gyerekek közlekedését, étkezését, viselkedését is megfigyelik. A nemzetközi szemináriumok alkalmával ötcsillagos szállodákban szállásolják el a résztvevőket – hiszen a császári ház tartja fenn ezt az iskolát. „Tavaly csapatszinten a második helyet nyertük meg a 16 tagú marosvásárhelyi csapatommal” – büszkélkedik Veres. 2008-ban már Japánban tartották a gyerekek számára a világtalálkozót, amelyen az ő tanítványai csárdást mutattak be a más országokból érkezett gyerekeknek. „Mintegy hatszáz résztevő perdült velük együtt táncra, és alig tudták abbahagyni” – emlékezik vissza a forró pillanatokra.
Veres Cioantă Zoltán szerint bármilyen korban el lehet kezdeni a budót. Japánban a DNBK-nak több központja létezik, a vásárhelyi dodzsó a kiotóihoz tartozik, amelynek a vezetője tavaly, 98 éves korában adta át a stafétabotot a fiának – a tisztséget ugyanis csak örökölni lehet. A budóra járó gyerekeket fizikailag és lelkileg is fejleszti az edzés, ugyanakkor a japán harcművészet kiváló stresszoldó hatású. Veres Cioantă Zoltán most Segesváron épít kezelési budóközpontot, közben meg marosvásárhelyi dodzsóját is bővíti. Felesége szintén budóoktató, kislányuk az egyik legtehetségesebb tanítványuk. A felkelő nap házában Zoltán alternatív gyógymódokat is alkalmaz (masszázs, reiki, shiatsu, kuatsu, klasszikus japán medicina).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A május 1-jei hosszú hétvége különösen hideg időjárással érkezik, amilyet az elmúlt években már nemigen tapasztaltunk.
Már csak pár óra választ el minket a május elsejei hosszú hétvégétől, amikor sokan útra kelnek. A hegyekbe készülőknek üzennek a hegyimentők, akik amúgy a szokásosnál nagyobb létszámban állnak készenlétben, hogy ott legyenek, ha baj történik.
Szabályozott keretek közé terelné a gazdátlan macskák ellátását Kolozsvár önkormányzata: a lakótársulások beleegyezésével kihelyezett menedékházakkal, kijelölt felelősökkel és szigorú higiéniai előírásokkal indul kísérleti program a város 80 helyszínén.
Az észak-amerikai mozikasszáknál 97 millió dolláros, világszerte pedig összesen 217 millió dolláros bevételt könyvelhetett el a hétvégén a „pop királyáról” szóló, Michael című film, ami rekord az életrajzi alkotások mezőnyében.
Egyik legszelídebb karakterű, valóban zöld tavaszi zöldségünk a fejes saláta, amelynek többféle változata illeszthető be az étrendünkbe.
Bepillantottunk a világhírű Cirque de Soleil Kolozsváron egymás után öt alkalommal is előadott, Ovo című előadásának kulisszái mögé.
Varga Csaba nagyváradi hegymászó ismét csúcsra tör, jelenleg már Nepálban van, az alaptáborban: célja a Föld 5. legmagasabb hegycsúcsa, a 8462 méter magas Makalu központi csúcsának az elérése pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók segítsége nélkül.
A tavasz kezdetével látványosan megugrott a takarítási szolgáltatások iránti igény Romániában: márciusban 57 százalékkal több megrendelést regisztráltak, mint a téli hónapok átlagában – derül ki a HomeRun szolgáltatásközvetítő platform elemzéséből.
Balkáni és latin-amerikai ritmusok, grúz többszólamúság, mongol torokének, valamint cigány, magyar és erdélyi zene várja a közönséget július 30. és augusztus 2. között a Méra Világzenei Csűrfesztiválon, Kalotaszegen.
Az idei évben az égbolt kivételes csillagászati látványosságot kínál: egy teljes napfogyatkozást, ritka eseményt, amely világszerte felkelti a csillagászat iránt rajongók érdeklődését.
Látogatottsági adatok