A város, ahol érték a többnyelvűség

A dél-alföldi város elképesztő programkínálattal igyekszik odacsábítani a turistákat. Nagyon finom, díjnyertes pálinkákat főznek itt, az inkább már likőrnek számító Mézes Zölddiót nyugodt szívvel ajánljuk kóstolásra az idelátogatóknak.

Kocsis János idegenvezetőtől többek közt megtudtuk, a város egyik látványosságát, a gyulai téglavárat 1405-ben kezdték el építeni, és a ma láthatónál nagyobb volt, negyven évig tartott, amíg befejezték, viszont a központi vármag 1445-ben is nagyjából ugyanígy nézett ki. A város másik büszkesége a Százéves cukrászda, amely valójában már 175 éves, hiszen 1840-ben alapították. Látnivalók és események egész sora várja a látogatót, többek közt a gyulai várszínház és a múzeumok is gazdagítják a kulturális kínálatot.

Természetesen fürödni is lehet, a várfürdő gyógyvize igencsak alkalmas a stresszoldásra. A tehetősebbek pedig megszállhatnak a négycsillagos Erkel Szállodában, ahonnan egy szál fürdőköpenyben is át lehet sétálni a várfürdőbe. A bőséges étkezést kedvelőknek pedig minden reggel elképesztően gazdag és finom ételeket kínál a hotel svédasztala.

Sok romániai vendég érkezik Gyulára

Keszeli Hajnalka, a várfürdő értékesítési igazgatója elmondta, Gyulára számottevő romániai vendég érkezik, ezért küldőterületként nagyon fontos számukra az ország. Mint részletezte, a várfürdő statisztikái szerint a Romániából érkező vendégek aránya a téli és őszi időszakban az odalátogatók mintegy 15 százalékát teszi ki, azonban nyáron eléri a 60 százalékot is. Hozzáfűzte, 2014-ben összesen 571 ezer látogatója volt a várfürdőnek, ebből mintegy 100–150 ezren érkeztek Erdélyből és Románia más régióiból.

„A külföldről érkezőket illetően Románia áll az első helyen, második Szerbia, azonban csak a vendégek mintegy 5 százaléka érkezik tőlük. Ebből is látszik, hogy a romániai vendégek nagyon szeretik Gyulát, érdeklődnek iránta, és számunkra fontos, hogy még jobban kiszolgáljuk őket, még többen jöjjenek\" – fogalmazott az igazgató. Mint mondta, ez volt az oka annak, hogy nemrég Kolozsváron tartottak bemutató előadásokat Gyuláról, majd meghívták látogatóba a helyi média és az utazási irodák képviselőit. Hozzáfűzte, azért választották éppen a kincses várost, mert az adatok alapján erről a környékről látogatnak a legtöbben Gyulára.

Összefogással épült fürdőhely

Gyulán 1959-ben fúrták az első termálvízkutat, 2500 méter mélyről 72 fokos víz tört fel, ekkor jött létre a várfürdő, akkor még egyetlen medencével. Ezt a vizet 1971-ben minősítették hivatalosan gyógyvíznek, a gyulai fürdő pedig 1985-ben nyerte el a gyógyhelyminősítést. Az üdülőhely története ugyanakkor az 1940-es évekig nyúlik vissza.

„Hajdúszoboszlón akkor már komoly hagyománya volt a gyógyfürdőzésnek, és ezért a gyulaiak is úgy érezték, hogy a határ menti településnek is szüksége van turisztikai vonzerőre, ezért elkezdtek kutakat ásni. A Gyulai Várfürdőről tudni kell, hogy a helyi közösség összefogásának köszönhetően épült meg, ugyanis a lakosság téglajegyeket vett azért, hogy ez megtörténhessen, így az egész város a magáénak érzi az üdülőkomplexumot\" – magyarázta Keszeli Hajnalka. Újságírói kérdésre hozzáfűzte, a gyulai önkormányzat monopóliumot gyakorol a termálvizek fölött, csak az ő engedélyével lehet termálvízkutat fúrni, egyébként is minisztériumi engedély szükséges hozzá.

Fontos, hogy a turista jól érezze magát

Jellemző Gyulára, hogy nagyon odafigyelnek a turisták igényeire. Miközben Kolozsváron mindennapos és nehézkes küzdelmet folytat a magyar közösség a többnyelvűségért, addig a mintegy 30 ezer lelket számláló dél-alföldi üdülővárosban magától értetődő természetességgel írnak ki mindent négy nyelven, magyarul, románul, angolul és németül. „Azt vettük észre, illetve a statisztikáink is azt mutatják, hogy amióta négy nyelven tájékoztatjuk a vendégeket, azóta sokkal kellemesebben érzik magukat nálunk és visszatérnek\" – mutatott rá a többnyelvűség készpénzre váltható előnyeire Keszeli Hajnalka.

Mint részletezte, a visszajelzések is azt mutatják, hogy emiatt szívesebben jönnek a vendégek, például a várfürdő hangosbemondója is több nyelven közli a legfontosabb információkat. Egyébként annak ellenére, hogy önkormányzati tulajdonban van, a várfürdő piaci alapon működik és önfenntartó. Komoróczky Aliz, a Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezetője elmondta, a dél-alföldi régió legjelentősebb turisztikai központjaként 4800 minőségi férőhellyel rendelkezik a város. Ezeknek mintegy harmada kereskedelmi szálláshely. Ebben benne vannak a három- és négycsillagos szállodák és a frissen épült apartmanok egyaránt.

Hozzáfűzte, Gyulán a vendégéjszakák száma folyamatosan növekszik. Tavaly például 16 százalékos növekedést könyvelhettek el, ekkor 430 ezer éjszakát töltöttek a városban a turisták.