
A lekvárfőzés egész napos munka: a mosás és a magvalás után általában 5–8 órát kell az üstben főzni, kavargatni a szilvát
Fotó: Szilágysági Gazdák Egyesülete
Többek között a kihalófélben lévő lekvárfőzés „tudományának” újjáélesztése szándékával rendezte meg a Szilágysági Gazdák Egyesülete az immár hagyományosnak számító szilvaünnepet a szilágysági Kémerben.
2019. szeptember 03., 17:082019. szeptember 03., 17:08
2019. szeptember 03., 17:132019. szeptember 03., 17:13
A Bihar és Szilágy megye határán fekvő, közel 1800 lelkes, többségében magyarok lakta község művelődési házának udvarán már szombaton reggel nagy volt a nyüzsgés, hisz a lekvárfőzéshez mindig nagy ceremóniával kezdenek a szilágyságiak. Ezúttal tizenhárom üstben rotyogott a besztercei szilvából készülő lekvár, a csapatok tagjai pedig váltották egymást a kavargatásban, szilvamagvalásban és a tűzrakásban.
A Szilágysági Gazdák Egyesülete által negyedik alkalommal szervezett, magyar kormánytámogatásban is részesült vetélkedőre idén Kémerről, Egrespatakról, Szilágyperecsenből és a bihari Berettyószéplakról nevezett be a lekvárfőzők színe-java. A szervezők délelőtt jóféle kisüstire és villásreggelire várták a csapatokat és a látogatókat egyaránt a művelődési házba. Egyébként a lekvárfőzés egész napos munka: a mosás és a magvalás után általában 5–8 órát kell az üstben főzni, kavargatni a szilvát, attól függően, hogy ledarálják-e a gyümölcsöt vagy sem. A lekvár tudorai szerint e nemes főzet akkor van készen, amikor nem folyik ki a merítőkanálból, ha megfordítják azt. Cukor hozzáadása fel se merül a hagyományos lekvár készítésekor.
A benevezett pálinkákat – szám szerint nyolcat – ebéd után bírálta el a zsűri. A legjobb tüzes víznek kijáró oklevelet a kémeri Szőcs Attila kapta, a második díj a szintén kémeri Szabó Lászlót illette, a harmadik legjobb szilvóriumnak a perecseni Darabont Attila főzete bizonyult. Szilvásgombóc-főzésre egyetlen vállalkozó akadt, nevezetesen Bándi Enikő Zsuzsanna, ám az ítészeknek annál nagyobb dolguk akadt a lekvárok elbírálásában, ugyanis idén a tizenhárom üstnyi lekvárból nem lehetett eldönteni, melyik sikerült a legfinomabbra, így valamennyi versenyző csapat kapott egy-egy oklevelet.
Fotó: Szilágysági Gazdák Egyesülete
„A lekvárfőzés kihalófélben levő tudománynak számít a Szilágyságban, azonban azt szeretnénk, ha mégsem veszne ki egészen e hagyomány, ezért szervezzük immár negyedik esztendeje a Kémeri Szilvafesztivált” – jelentette ki Kui Attila Zsolt főszervező, a Szilágysági Gazdák Egyesületének ügyvezetője, aki szerint a kémeri szilvaünnepen mintegy 250 ember fordult meg. Egyébként az elkészült lekvárt a vetélkedő résztvevői hazavihették, a házigazdák mindössze üstönként egy-egy kilót tartottak vissza, melyet jótékony célra ajánlanak majd fel.
Te is kívülről fújod a legnagyobb slágereket? Otthon vagy a zene világában, vagy csak egyszerűen imádod a fesztiválhangulatot? Akkor itt a te időd! Itt a Krónika legújabb nyereményjátéka!
A következő napokban várható hőhullám miatt ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a hatóságok a lakosság számára.
Egyre erősödik a forróság és kiterjed egész Romániára – figyelmeztetnek a meteorológusok, akik narancssárga és sárga hőségriasztásokat adtak ki, amelyek csütörtök reggeltől péntek 21 óráig érvényesek.
Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
A felmelegedő tengerek kedvező feltételeket teremtenek a Vibrio vulnificus nevű kórokozó terjedéséhez.
Mi lehet a jól sikerült, ízes, megfelelően sós, ropogós kovászos uborka titka? Mostanra úgy tűnik, az volt a kulcsmondat, amit a Székelyföldön hallottunk valamikor régen: ez a bevált módszer egyik nyitja.
Sokan nyugdíjba vonulás után végleg maguk mögött hagyják a munka világát, a 82 éves kolozsvári Török László azonban még ma is minden hétvégén az After Eight klubba indul. A sokak által ismert és kedvelt Laci bácsival beszélgettünk.
Két szibériai tigris látta meg a napvilágot nemrég a nagyváradi állatkertben – a cukiságbombák már várják is a „babalátogatókat”. Igaz, még csak egy üvegfalon át lehet megtekinteni a két kistigrist.
Továbbra is erdélyi városok dominálnak abban a toplistában, amelynek készítői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mely romániai városban élnének a legszívesebben az ország lakói.
Az UV-sugárzás kockázatairól sok szó esik, de vajon mennyi napfényre van szüksége a szervezetnek? Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal a napfény szerepéről, az UV-terhelés veszélyeiről és a bőrrák megelőzéséről beszélgettünk.
szóljon hozzá!