A lekvárfőzés egész napos munka: a mosás és a magvalás után általában 5–8 órát kell az üstben főzni, kavargatni a szilvát
Fotó: Szilágysági Gazdák Egyesülete
Többek között a kihalófélben lévő lekvárfőzés „tudományának” újjáélesztése szándékával rendezte meg a Szilágysági Gazdák Egyesülete az immár hagyományosnak számító szilvaünnepet a szilágysági Kémerben.
2019. szeptember 03., 17:082019. szeptember 03., 17:08
2019. szeptember 03., 17:132019. szeptember 03., 17:13
A Bihar és Szilágy megye határán fekvő, közel 1800 lelkes, többségében magyarok lakta község művelődési házának udvarán már szombaton reggel nagy volt a nyüzsgés, hisz a lekvárfőzéshez mindig nagy ceremóniával kezdenek a szilágyságiak. Ezúttal tizenhárom üstben rotyogott a besztercei szilvából készülő lekvár, a csapatok tagjai pedig váltották egymást a kavargatásban, szilvamagvalásban és a tűzrakásban.
A Szilágysági Gazdák Egyesülete által negyedik alkalommal szervezett, magyar kormánytámogatásban is részesült vetélkedőre idén Kémerről, Egrespatakról, Szilágyperecsenből és a bihari Berettyószéplakról nevezett be a lekvárfőzők színe-java. A szervezők délelőtt jóféle kisüstire és villásreggelire várták a csapatokat és a látogatókat egyaránt a művelődési házba. Egyébként a lekvárfőzés egész napos munka: a mosás és a magvalás után általában 5–8 órát kell az üstben főzni, kavargatni a szilvát, attól függően, hogy ledarálják-e a gyümölcsöt vagy sem. A lekvár tudorai szerint e nemes főzet akkor van készen, amikor nem folyik ki a merítőkanálból, ha megfordítják azt. Cukor hozzáadása fel se merül a hagyományos lekvár készítésekor.
A benevezett pálinkákat – szám szerint nyolcat – ebéd után bírálta el a zsűri. A legjobb tüzes víznek kijáró oklevelet a kémeri Szőcs Attila kapta, a második díj a szintén kémeri Szabó Lászlót illette, a harmadik legjobb szilvóriumnak a perecseni Darabont Attila főzete bizonyult. Szilvásgombóc-főzésre egyetlen vállalkozó akadt, nevezetesen Bándi Enikő Zsuzsanna, ám az ítészeknek annál nagyobb dolguk akadt a lekvárok elbírálásában, ugyanis idén a tizenhárom üstnyi lekvárból nem lehetett eldönteni, melyik sikerült a legfinomabbra, így valamennyi versenyző csapat kapott egy-egy oklevelet.
Fotó: Szilágysági Gazdák Egyesülete
„A lekvárfőzés kihalófélben levő tudománynak számít a Szilágyságban, azonban azt szeretnénk, ha mégsem veszne ki egészen e hagyomány, ezért szervezzük immár negyedik esztendeje a Kémeri Szilvafesztivált” – jelentette ki Kui Attila Zsolt főszervező, a Szilágysági Gazdák Egyesületének ügyvezetője, aki szerint a kémeri szilvaünnepen mintegy 250 ember fordult meg. Egyébként az elkészült lekvárt a vetélkedő résztvevői hazavihették, a házigazdák mindössze üstönként egy-egy kilót tartottak vissza, melyet jótékony célra ajánlanak majd fel.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az alma talán az egyetlen gyümölcs, amely minden kultúrában fontos szimbólumként jelenik meg – és közben mindennapi, elérhető, mégis elképesztően sokoldalú alapanyag.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Gyertyafényes karácsonyfák, ehető díszek, bazárok és jótékonyság: így ünnepelték a karácsonyt Kolozsváron másfél évszázaddal ezelőtt. Újvári Dorottya művészettörténésszel utaztunk vissza az időben.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Padlón az IQ-nk: Románia európai utolsó az általános intelligenciahányadost tekintve a World Poulation Review nemzetközi adatgyűjtő portál IQ-teszteket összesítő rangsorában.
Nyolcszáz hátrányos helyzetű magyarországi és határon túli gyereket látott vendégül Budapesten, a Parlamentben az Országgyűlés Hivatala és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) szombaton.
Életét vesztette egy román alpinista egy expedíció során a chilei Ojos del Salado tűzhányón, amely a világ legmagasabb aktív vulkánja. A chilei csendőrség speciális egységei rendkívül nehezen megközelíthető helyről próbálják meg kiemelni a holttestet.
Két eurós jegyet kell fizetni a Trevi-kúthoz látogató olasz és külföldi turistáknak február elsejétől – jelentette be Roberto Gualtieri római főpolgármester pénteken.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!