A természet apostolának hagyatéka

Gazdag programmal várják Gyergyószentmiklósra az örmény kultúra iránt érdeklődőket szeptember első hétvégéjére. Az esemény vendége lesz Hamlet Gasparian, Örményország romániai nagykövete, számos művész, a búcsús szentmisét pedig Szakács Endre örmény katolikus általános helynök celebrálja.

A fesztivál szervezői a Gyergyószentmiklósi Örmény Katolikus Egyesület, az Erdélyi Magyar örmények Szövetsége, a Gyergyószentmiklósi Örmény Katolikus Plébánia, a Tarisznyás Márton Múzeum. A rendezvénysorozat pénteken kiállítás-megnyitókkal veszi kezdetét az Örmény Közösségi Házban.

Az érdeklődők megismerhetik többek között a fán és kerámián használt örmény magyar motívumokat, de az európai hírű, a 19. század végéről és a 20. század elejéről származó örmény szőnyegek közül is megtekinthetnek párat a szamosújvári Örmény Múzeum Egyesület jóvoltából. Szombaton történészkonferenciára, illetve barokk koncertre is sor kerül, de az érdeklődők az örmény nagykövettel is találkozhatnak süteménykóstolás keretében. Vasárnap Pál Emese tart előadást a 280 éves gyergyói örmény templomról, búcsús szentmisére kerül sor, de gasztronómiai programokban sem lesz hiány.

Czárán Gyula hagyatéka

Az Örmény Közösségi Házban bemutatásra kerülnek többek között az egyik első magyar turisztikai szakember, útépítő, barlangkutató és szakíró, az 1906-ban elhunyt Czárán Gyula személyes tárgyai, a róla készült fényképek. „A magyar turizmus atyja”, illetve „a természet apostola” néven is emlegetett Czárán személyes tárgyait felvonultató anyag a gyergyószentmiklósi származású ifj. Nyisztor Miklós gyűjteményéből származik.

A jelenleg Debrecenben élő gyűjtő maga is nagy természetjáró, amint lapunknak felidézte, a nyolcvanas évek végén kezdte el érdekelni, hogy kik voltak a nagy turista elődeink. A kilencvenes évek elején az aradi Stefanov Titusz beszélt neki először Seprősi Czárán Gyuláról, hiszen Stefanov az egykori természetjáró nagy kutatója, nála voltak a korábban az aradi EKE tulajdonában lévő Czárán-kincsek.

A Czárán-család is gyergyószentmiklósi kötődésű: az 1750-es években telepednek le Gyergyóban és Remetén. Az első Czárán, aki már Gyergyószentmiklóson hunyt el Czárán Izsák volt 1754-ben. Czárán nagyszülei Gyergyóból költöztek később Arad mellé, Seprősre, ahol nemesi rangot vásároltak és egy 10 ezer holdas birtokot. Iskolát és egy kis templomot is építenek a közösségnek.

Czárán Gyula 1880-tól 1905-ig a Bihar-hegységben több száz kilométer jelzett turistautat épített ki, hidakat, kilátókat készített. Számtalan barlangot ő fedezett fel, és tárt a nagyközönség elé. Olyanokat, mint például a Meziádi-, a Porcika-, a Révi-barlang. Mindezt a saját költségén tette, és amikor megalakult az Erdélyi Kárpát-Egyesület, egész munkásságát az egyesületnek ajánlotta fel.

Példaértékű életmű

Nyisztor Miklós gyűjteményében megtalálható valamennyi Czárán által írt turistakalauz, könyvek, fűzetek. Ezekből több Czárán legkedvesebb túratársainak dedikált példányai. Megtekinthető Czárán iránytűje és néma zongorája, melyet mindig magával vitt a hegyekbe, hiszen kora tavasztól késő őszig kutatta a Bihar-hegység tájait, de kiválóan zongorázott is, és nem akart kiesni a gyakorlásból. Megtalálható a gyűjteményben számos fotó, és általa készített térkép is.

„Czárán alakja nekem példaértékű. Az a szorgalom, a tudásvágy, amely egész életét meghatározta, a munka, amit örökségül a turista társadalomra hagyott páratlan. 45 évesen például beiratkozott Selmecbányán a Bányászati Egyetemre csak, hogy többet tudjon meg a hegyek életéről. Méltán nevezik az erdélyi turizmus apostolának” – fogalmazott a gyűjtő.