
A székelyföldi Csomád-vulkán utolsó kitöréseiről mutatják be legfrissebb eredményeiket december 9-én a Magyar Tudományos Akadémián magyar és külföldi kutatók.
2015. december 07., 17:192015. december 07., 17:19
2015. december 07., 17:382015. december 07., 17:38
„A jelenlegi egy több szálon futó kutatás és most ennek részeredményeit hozzuk nyilvánosságra számos fórumon” – mondta el a kutatások egy részét vezető Karátson Dávid vulkanológus az MTI-nek.
A kutató kifejtette, hogy a tűzhányó működésének jellege az utolsó ötvenezer évben megváltozott, ezért a vizsgálatok leginkább arra irányultak, hogy ez hogyan történt, mi volt az oka, illetve mik lehetnek a következményei.
„Újabb adataink alapján mintegy 29 ezer éve szunnyad a vulkán. Szigorúan tudományosan nézve azt kell mondani, hogy még lehet némi esély újabb kitörésre, hiszen lehetséges, hogy nem szilárdult meg alatta a magma, azonban ennek a közeljövőben elég kicsi a valószínűsége, mivel korábban néhány ezer évenként volt működés, és jelenleg semmi nem utal magmás nyugtalanságra” – fejtette ki a vulkanológus. Hozzátette, hogy a terület igen gazdag olyan utóvulkáni jelenségekben, mint amilyenek a borvizek vagy a kénes kigőzölgések miatt „büdösbarlangoknak” nevezett hasadékok, üregek, ám ezek szunnyadó tűzhányókon is megfigyelhetők.
A vulkanológus elmondta, hogy nagyjából ötvenezer évvel ezelőttől kezdve heves robbanások játszódtak le. Ezeknek köszönheti a létét a vulkán két krátere is, a jóval régebbi, ma már láppal kitöltött Mohos és a legutolsó robbanás színtere, a Szent Anna-tó. Mint mondta, a felnyomuló magmának az aljzat mésztartalmú kőzetanyagával való érintkezése heves robbanásokhoz vezetett. Ez a működési típus a korai kitöréseket, de a Csomád legvégső aktivitását is jellemezte.
Az ötvenezer év körüli heves robbanásoknak a Mohos egykori krátere lehetett a központja. Ekkor jött létre a két krátert északról övező magas hegyperem is, a Nagy-Csomád. Mintegy 40 ezer évvel ezelőtt a vulkán elcsitult, csak kisebb lávaömlésekre került sor, majd feltehetően egy új magmaadag érkezése nagyjából 31 ezer éve az úgynevezett kézdivásárhelyi kitöréssorozathoz vezetett. Ennek – a környező medencékben élő kőkori ember számára rendkívül látványos, de igen veszélyes – lényegi része az akkori Szent Anna-kráterben a csendes szakaszban megnövekedett lávadóm felrobbanása volt.
Bár névrokona a krumplinak, a nálunk is egyre több helyen kapható, Dél-Amerikából származó, de szerte a világon közkedvelt és elterjedt édesburgonya ízbeli, tápértékbeli és kulturális szempontból is nagyban különbözik a „pityókától”.
Adrian Ahrițculesei román hegymászó január 9-én sikeresen eljutott a Déli-sarkra – közölte szombaton a sportoló menedzsere. Néhány nappal korábban megmászta az Antarktisz legmagasabb csúcsát, a 4892 méteres méteres Vinson-csúcsot is.
A videojátékok és képernyők uralta korban meglepő módon évek óta egy hagyományos, fa ügyességi játék hódít a gyerekek, kamaszok körében.
Látványos közúti baleset történt csütörtökön Predealon: egy autó sofőrje elveszítette uralmát a jármű felett, a kocsi megcsúszott, áttörte az út szélén lévő korlátot, majd egy panzió tetején akadt fenn.
Szabadidős, közösségi rendezvényei révén több mint 5100 résztvevő számára biztosított életre szóló élményeket 2025-ben az Erdélyi Kárpát-Egyesület kolozsvári tagszervezete. Kismihály Boglárka irodavezető a sikeres túrákról, a 2026-os tervekről beszélt.
A Tokos zenekar hagyományos újévi koncertje idén több szempontból is ünnepibb lesz a megszokottnál: a kolozsvári népzenei együttes 15. születésnapját ünnepli, valamint Kallós Zoltán születésének 100. évfordulójáról is megemlékezik.
Január, az évkezdet sokak számára az újrakezdések hónapja: vannak, akik ekkor döntik el, hogy lefogynak, abbahagyják a szenvedélyüket, megváltoztatják viselkedésük egyes szegmenseit vagy éppen az életvitelüket.
A narancs, a sokak által kedvelt napsárga citrus sokkal gazdagabb kulturális múlttal és sokkal változatosabb gasztronómiai szereppel bír annál, mint amit a modern háztartások többsége megenged neki.
Madárral ütközött, emiatt megszakította útját a Lufthansa Münchenből Kolozsvárra tartó járata Budapesten vasárnap kora délután – közölte a Budapest Airport vállalati kommunikációs és kormányzati kapcsolatok vezérigazgató-helyettese az MTI-vel.
Az élményalapú utazások kerülnek előtérbe a 2026-os turisztikai trendek szerint: a hagyományos nyaralások helyett egyre többen a természetjárást, az agroturizmust, a városok éjszakai felfedezését és a személyre szabott programokat választják.
szóljon hozzá!