A világon már csak a Fogarasi-havasokban, a Vâlsan folyóban él kölöntesügér
Fotó: Nagy András Attila
Az elmúlt években tapasztalt egyedszám-emelkedések sajnos nem tükrözik a kölöntesügér helyzetének javulását – hívta fel a figyelmet Nagy András Attila, aki többedmagával kutatja a világ egyik legritkább, már csak a Fogarasi-havasokban, a Vâlsan folyóban fellelhető halfaját. A Szilágy megyei biológus a pataksügér sikertelen szaporodásának valószínűsíthető okairól, a faj fennmaradása érdekében tervezett lépésekről beszélt a Krónikának.
2024. július 13., 18:442024. július 13., 18:44
2024. július 13., 19:082024. július 13., 19:08
A kölöntesügér (Romanichthys valsanicola) populációjának felmérése és megőrzése céljával indult június végén a Fogarasi-havasokba egy kilencfős, ichtiológusokból (haltudós, halkutató) álló csapat és több mint húsz kutató, természetvédő, biológus, környezetvédő.
A világ egyik legrégebbi természetvédelmi szervezetével, a Flora&Fauna International egyesülettel együttműködésben sikerült jelentős előrelépéseket elérni a pataksügér megőrzésében. 2021-ben 10 példányt találtak, míg 2023-ban már több mint 150 egyedet azonosítottak.
Kutatók, biológusok, környezetvédők végeztek felméréseket az elmúlt hetekben a Vâlsan folyóban
Fotó: Daniel Mârlea
Azonban a projektben résztvevő Nagy András Attila rámutatott, hogy az egyedszámok emelkedése sajnos nem tükrözi a kölöntesügér helyzetének javulását. Az előzményekre kitérve lapunknak elmagyarázta, az utóbbi 15 évben bürokratikus akadályok miatt senki sem mert foglalkozni ezzel a ritka fajjal, így különböző becslések szerint elterjedt a köztudatban, hogy a folyó egy-két kilométeres szakaszán 10-15 egyed él. „Amikor 2021-ben nagyobb energiabefektetéssel elkezdődtek a kutatások, több helyen, hosszabb szakaszon zajlottak a felmérések, így az azonosított egyedek száma is nőtt.
S bár tavaly sokkal több egyedet azonosítottunk, nem volt köztük egy fiatal sem” – részletezte a Krónikának a Szilágyságban élő biológus.
A felméréseket végző csapat egy része, köztük holland természetfilmesek, középen Nagy András Attila biológussal
Fotó: Nagy András Attila
Hozzátette, az idei felmérések adatait még nem véglegesítették, de mostanáig nem találtak fiatal egyedeket. Mint kifejtette, felkutatásuk érdekében – valószínűleg először Romániában – éjszakai felmérést végeztek, ugyanis a kölöntesügér főként éjszaka aktív faj, és azt feltételezték, hogy a fiatal egyedek elbújtak a kövek alá, ezért nem tudták őket az alkalmazott módszerrel azonosítani napközben.
Így most elsősorban a szaporodást megakadályozó okokról, illetve ezek megszüntetéséről kell beszélni” – részletezte a Milvus Csoport munkatársa.
Éjszakai felvétel is készült a kölöntesügérről természetes élőhelyén
Fotó: Nagy András Attila
Rámutatott, a különböző hatások nemcsak, hogy összeadódnak, hanem összeszorzódnak, és ennek következtében alakul át a halak természetes környezete. Az egyik ilyen ok lehet a Vâlsan-patakon található vízgyűjtő gátból évente többször kiürített hordalék, főként iszap, amely a Vâlsan folyóba jutva feketére színezi ennek vizét. „A helyiek elmondása szerint a halak ilyenkor kiugranak a vízből a folyó partjára, annyira zavaros a víz. Képzeljük csak el, hogy ez mennyire negatívan érinti a frissen kikelt ivadékot, amely nagyon sérülékeny.
Egy másik problémaként említette a folyó hozamának jelentős csökkentését, ugyanis a hozam egy jelentős részét a Vâlsan-patakon található víztározóból a Vidraru-víztározóba vezetik, így a Vâlsanban a természetes körülményekhez képest kevesebb víz marad, és a víz sodrása lassúbb lesz, pedig ez a faj a gyors folyású szakaszokat szereti. Ugyanakkor a vízben oldott oxigén mennyisége is csökkenhet, mivel ha kevesebb a víz a patakban, az sokkal hamarabb felmelegszik, és minél melegebb a víz, az oldott oxigéntartalma annál kisebb.
Fotó: Daniel Mârlea
Ezek a hatások együttes megfékezése, vagy legalább csökkentése érdekében
Ugyanakkor nemrég készített egy tanulmányt az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) arra vonatkozóan, hogy mekkorának kellene lennie a minimális vízhozamnak, amely még nem befolyásolja negatívan a vízi élővilágot.
„Sajnos az intézet tanulmányai nem veszik figyelembe a fajok igényeit, emiatt az általuk ajánlott, vagy megkövetelt minimális hozam messzemenően kisebb, mint amit az élővilág megkövetelne, és nemcsak a kölöntesügérre vonatkozóan, hanem a folyóban élő táplálékbázisára, más halfajokra, illetve gerinctelen szervezetekre is” – hívta fel a figyelmet a biológus.
A mederlépcsők eltávolításával a halak a folyó fentebbi szakaszára úszhatnak
Fotó: Nagy András Attila
Nagy András Attila szerint jelenleg arra kell összpontosítani, hogy a Vâlsani kölöntének is nevezett fajnak jelenleg életképes állománya van a folyóban, emiatt fontos lenne biztosítani a további megélhetési és szaporodási körülményeit. Ennek érdekében a szakemberek többek között
és ezáltal – például nyáron, a nagy melegben – több oxigénhez jussanak a magasabban található, hidegebb vízzel rendelkező szakaszokon.
A biológus ugyanakkor szerette volna eloszlatni azt a tévhitet, miszerint a kölöntesügér 65 millió évvel ezelőtt, a dinoszauruszokkal élt együtt. „Valóban ősi fajról van szó, de nincsenek erre vonatkozó kutatások, így
Fotó: Nagy András Attila
A kölöntesügér (Romanichthys valsanicola) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának, sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a sügérfélék (Percidae) családjába tartozik. A Romanichthys halnem egyetlen képviselője. Testhossza legfeljebb 11-12 centiméter. 58–67 középnagy, fésűs pikkelye van a teljes oldalvonal mentén. Feje két kis sziget kivételével pikkelyek nélküli. Kopoltyúfedőjén egy széles tüske van, elő-kopoltyúfedője finoman fogazott. Területtartó, idejének jelentős részét nagyobb kövek mögött megbújva tölti. Gyakran a botos kölöntével (Cottus gobio) ugyanazon élőhelyen található. Táplálékai fenéklakó gerinctelenek, halikra és halivadék.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Balkáni és latin-amerikai ritmusok, grúz többszólamúság, mongol torokének, valamint cigány, magyar és erdélyi zene várja a közönséget július 30. és augusztus 2. között a Méra Világzenei Csűrfesztiválon, Kalotaszegen.
Az idei évben az égbolt kivételes csillagászati látványosságot kínál: egy teljes napfogyatkozást, ritka eseményt, amely világszerte felkelti a csillagászat iránt rajongók érdeklődését.
Gasztronómiai szempontból a csalán érdekes átmenet a vadnövény és a kultúrnövény között. Íze a spenótra emlékeztet, de annál ásványosabb, kissé földesebb, „zöldebb” karakterű.
A világ ötödik legmagasabb csúcsára, a 8462 méteres Makalura indult Varga Csaba. Siker esetén ez lehet a nagyváradi hegymászó hetedik nyolcezrese, amelyet pótlólagos oxigén és teherhordók nélkül hódít meg.
Erdélyi mozikban is vetítik április végétől Olasz Renátó magyarországi rendező Minden csillag című játékfilmét. A fiatal felnőttek útkeresését bemutató magyar filmben szereplői között több erdélyi színész is felbukkan.
Románia népessége várhatóan körülbelül negyedével (24,3 százalékkal) 14,40 millióra fog csökkeni 2100. január elsejére a 2025. január elsején regisztrált 19,04 millióról – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett legfrissebb demográfiai előrejelzéséből.
Huszonöt kutyát találtak a hatóságok egy bukaresti, negyedik kerületi tömbházlakásban – tájékoztatott szerdán az állatfelügyelettel és -védelemmel foglalkozó hatóság (ASPA).
A magyar népviselet nem csupán múltidéző ruhadarab, hanem élő örökség, amely színekben, mintákban és formákban mesél közösségekről, ünnepekről és identitásról. A népviselet napja alkalmából ennek a gazdag hagyománynak állítanak emléket Torockón.
A magyar gasztronómia főként levesként és főzelékként készíti a savanykás sóskát, azonban a nagyvilág konyháiban számos változatos fogást készítenek a friss ízű növényből.
Egy elveszett vagy késve érkező poggyász sok utazó rémálma, különösen a nyári szezonban, amikor a repülőterek túlterheltek. A Google most egy új megoldással igyekszik segíteni: a Find Hub alkalmazás új funkciójával könnyebben megtalálható a poggyász.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!