Hirdetés

A szaporodási körülmények javításával megmenthető Európa legritkább halfaja, a világon csak a Vâlsan folyóban élő kölöntesügér

A világon már csak a Fogarasi-havasokban, a Vâlsan folyóban él kölöntesügér •  Fotó: Nagy András Attila

A világon már csak a Fogarasi-havasokban, a Vâlsan folyóban él kölöntesügér

Fotó: Nagy András Attila

Az elmúlt években tapasztalt egyedszám-emelkedések sajnos nem tükrözik a kölöntesügér helyzetének javulását – hívta fel a figyelmet Nagy András Attila, aki többedmagával kutatja a világ egyik legritkább, már csak a Fogarasi-havasokban, a Vâlsan folyóban fellelhető halfaját. A Szilágy megyei biológus a pataksügér sikertelen szaporodásának valószínűsíthető okairól, a faj fennmaradása érdekében tervezett lépésekről beszélt a Krónikának.

Bede Laura

2024. július 13., 18:442024. július 13., 18:44

2024. július 13., 19:082024. július 13., 19:08

A kölöntesügér (Romanichthys valsanicola) populációjának felmérése és megőrzése céljával indult június végén a Fogarasi-havasokba egy kilencfős, ichtiológusokból (haltudós, halkutató) álló csapat és több mint húsz kutató, természetvédő, biológus, környezetvédő.

A világon csak a Vâlsan folyóban előforduló, Európában a legritkábbnak számító édesvízi halfajt az elmúlt években kezdték szervezetten kutatni az Alex Găvan hegymászó és természetvédő által létrehozott alapítvány kezdeményezésére.

Hirdetés

A világ egyik legrégebbi természetvédelmi szervezetével, a Flora&Fauna International egyesülettel együttműködésben sikerült jelentős előrelépéseket elérni a pataksügér megőrzésében. 2021-ben 10 példányt találtak, míg 2023-ban már több mint 150 egyedet azonosítottak.

Kutatók, biológusok, környezetvédők végeztek felméréseket az elmúlt hetekben a Vâlsan folyóban •  Fotó: Daniel Mârlea Galéria

Kutatók, biológusok, környezetvédők végeztek felméréseket az elmúlt hetekben a Vâlsan folyóban

Fotó: Daniel Mârlea

Azonban a projektben résztvevő Nagy András Attila rámutatott, hogy az egyedszámok emelkedése sajnos nem tükrözi a kölöntesügér helyzetének javulását. Az előzményekre kitérve lapunknak elmagyarázta, az utóbbi 15 évben bürokratikus akadályok miatt senki sem mert foglalkozni ezzel a ritka fajjal, így különböző becslések szerint elterjedt a köztudatban, hogy a folyó egy-két kilométeres szakaszán 10-15 egyed él. „Amikor 2021-ben nagyobb energiabefektetéssel elkezdődtek a kutatások, több helyen, hosszabb szakaszon zajlottak a felmérések, így az azonosított egyedek száma is nőtt.

2022-ben sikerült néhány fiatal példányt is fogni, ami azt igazolja, hogy a faj sikeresen szaporodott az élőhelyén.

S bár tavaly sokkal több egyedet azonosítottunk, nem volt köztük egy fiatal sem” – részletezte a Krónikának a Szilágyságban élő biológus.

A felméréseket végző csapat egy része, köztük holland természetfilmesek, középen Nagy András Attila biológussal •  Fotó: Nagy András Attila Galéria

A felméréseket végző csapat egy része, köztük holland természetfilmesek, középen Nagy András Attila biológussal

Fotó: Nagy András Attila

Hozzátette, az idei felmérések adatait még nem véglegesítették, de mostanáig nem találtak fiatal egyedeket. Mint kifejtette, felkutatásuk érdekében – valószínűleg először Romániában – éjszakai felmérést végeztek, ugyanis a kölöntesügér főként éjszaka aktív faj, és azt feltételezték, hogy a fiatal egyedek elbújtak a kövek alá, ezért nem tudták őket az alkalmazott módszerrel azonosítani napközben.

Idézet
Sajnos éjszaka sem sikerült fiatal egyedeket fogni, tehát nagy valószínűséggel az utóbbi egy-két évben a felnőtt példányok nem tudtak sikeresen szaporodni élőhelyükön.

Így most elsősorban a szaporodást megakadályozó okokról, illetve ezek megszüntetéséről kell beszélni” – részletezte a Milvus Csoport munkatársa.

Éjszakai felvétel is készült a kölöntesügérről természetes élőhelyén •  Fotó: Nagy András Attila Galéria

Éjszakai felvétel is készült a kölöntesügérről természetes élőhelyén

Fotó: Nagy András Attila

Rámutatott, a különböző hatások nemcsak, hogy összeadódnak, hanem összeszorzódnak, és ennek következtében alakul át a halak természetes környezete. Az egyik ilyen ok lehet a Vâlsan-patakon található vízgyűjtő gátból évente többször kiürített hordalék, főként iszap, amely a Vâlsan folyóba jutva feketére színezi ennek vizét. „A helyiek elmondása szerint a halak ilyenkor kiugranak a vízből a folyó partjára, annyira zavaros a víz. Képzeljük csak el, hogy ez mennyire negatívan érinti a frissen kikelt ivadékot, amely nagyon sérülékeny.

Ha a leeresztés pont abban az időszakban történik, amikor a faj lerakta az ikráit, vagy éppenséggel kikelt az ivadék, akkor egyértelműen sikertelen lesz az azévi szaporodás” – magyarázta a szakember.

Egy másik problémaként említette a folyó hozamának jelentős csökkentését, ugyanis a hozam egy jelentős részét a Vâlsan-patakon található víztározóból a Vidraru-víztározóba vezetik, így a Vâlsanban a természetes körülményekhez képest kevesebb víz marad, és a víz sodrása lassúbb lesz, pedig ez a faj a gyors folyású szakaszokat szereti. Ugyanakkor a vízben oldott oxigén mennyisége is csökkenhet, mivel ha kevesebb a víz a patakban, az sokkal hamarabb felmelegszik, és minél melegebb a víz, az oldott oxigéntartalma annál kisebb.

•  Fotó: Daniel Mârlea Galéria

Fotó: Daniel Mârlea

Ezek a hatások együttes megfékezése, vagy legalább csökkentése érdekében

tárgyalásokat kezdeményeztek a Vâlsan víztározóból kiömlő vízmennyiséget szabályozó Hidroelectrica energetikai társaság illetékeseivel.

Ugyanakkor nemrég készített egy tanulmányt az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) arra vonatkozóan, hogy mekkorának kellene lennie a minimális vízhozamnak, amely még nem befolyásolja negatívan a vízi élővilágot.

„Sajnos az intézet tanulmányai nem veszik figyelembe a fajok igényeit, emiatt az általuk ajánlott, vagy megkövetelt minimális hozam messzemenően kisebb, mint amit az élővilág megkövetelne, és nemcsak a kölöntesügérre vonatkozóan, hanem a folyóban élő táplálékbázisára, más halfajokra, illetve gerinctelen szervezetekre is” – hívta fel a figyelmet a biológus.

A mederlépcsők eltávolításával a halak a folyó fentebbi szakaszára úszhatnak •  Fotó: Nagy András Attila Galéria

A mederlépcsők eltávolításával a halak a folyó fentebbi szakaszára úszhatnak

Fotó: Nagy András Attila

Nagy András Attila szerint jelenleg arra kell összpontosítani, hogy a Vâlsani kölöntének is nevezett fajnak jelenleg életképes állománya van a folyóban, emiatt fontos lenne biztosítani a további megélhetési és szaporodási körülményeit. Ennek érdekében a szakemberek többek között

megpróbálják eltávolítani azt a négy mederküszöböt, mederlépcsőt, amely jelenleg megakadályozza, hogy a halak a folyónak egy fentebbi szakaszára úszhassanak,

és ezáltal – például nyáron, a nagy melegben – több oxigénhez jussanak a magasabban található, hidegebb vízzel rendelkező szakaszokon.

A biológus ugyanakkor szerette volna eloszlatni azt a tévhitet, miszerint a kölöntesügér 65 millió évvel ezelőtt, a dinoszauruszokkal élt együtt. „Valóban ősi fajról van szó, de nincsenek erre vonatkozó kutatások, így

Idézet
a korára abból próbáltunk következtetni, hogy a kölöntesügérhez közel álló fajok körülbelül milyen idősek, és ez inkább 16-17 millió év” – pontosított a szakember, megerősítve, hogy valóban csak 1956-ban történt a faj felfedezése.
•  Fotó: Nagy András Attila Galéria

Fotó: Nagy András Attila

A kölöntesügér (Romanichthys valsanicola) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának, sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a sügérfélék (Percidae) családjába tartozik. A Romanichthys halnem egyetlen képviselője. Testhossza legfeljebb 11-12 centiméter. 58–67 középnagy, fésűs pikkelye van a teljes oldalvonal mentén. Feje két kis sziget kivételével pikkelyek nélküli. Kopoltyúfedőjén egy széles tüske van, elő-kopoltyúfedője finoman fogazott. Területtartó, idejének jelentős részét nagyobb kövek mögött megbújva tölti. Gyakran a botos kölöntével (Cottus gobio) ugyanazon élőhelyen található. Táplálékai fenéklakó gerinctelenek, halikra és halivadék.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 01., hétfő

Dák műkincsek elrablása: hiába figyelmeztette a biztosító a múzeumot

A biztosítótársaság 2025 januárjában, a dák műkincsek elrablása előtt figyelmeztette a Drents Múzeumot, hogy a vitrinek üvegei nem elég erősek. Ez be is igazolódott – közölte dokumentumokra hivatkozva a holland RTL Nieuws televíziós csatorna.

Dák műkincsek elrablása: hiába figyelmeztette a biztosító a múzeumot
Hirdetés
2025. december 01., hétfő

Jubileumi ünnepre készül a kincses városi Perspektíva Diáklap

Harmincadik születésnapját ünnepli december 13-án a kincses városi Perspektíva Diáklap. A szerkesztőség szerint a jubileum nemcsak visszatekintés az elmúlt évtizedekre, hanem annak ünneplése is, hogy az újság a mai napig képes életben maradni.

Jubileumi ünnepre készül a kincses városi Perspektíva Diáklap
2025. november 29., szombat

Szalakótavédelem: faültetést szerveznek Bihar megyében

Az önkéntesek világnapja alkalmából idén különleges kezdeményezésre hívja a természetbarátokat és segítőkész önkénteseket a Milvus Csoport: december 13-án faültetést szerveznek a 2025-ös év veszélyeztetett fajának választott szalakóta védelmében.

Szalakótavédelem: faültetést szerveznek Bihar megyében
2025. november 27., csütörtök

Román Titanic: 25 éve eltűnt turistahajó roncsa került elő a Vidraru-tóból

A Vidraru víztározó leeresztése során egy több mint 25 éve rejtélyes körülmények között eltűnt turistahajó roncsai kerültek elő. Az 1990-es években elsüllyedt hajó fémváza erősen korrodált állapotban van, de még mindig felismerhető az eredeti formája.

Román Titanic: 25 éve eltűnt turistahajó roncsa került elő a Vidraru-tóból
Hirdetés
2025. november 27., csütörtök

Gyertyák és örökzöldek többféle stílusban: a karácsonyi várakozást idézi meg az adventi koszorú

Az ünnep közeledtével az örökzöld ágakból font adventi koszorú ismét a karácsonyi készülődés meghitt jelképe. A 19. századi kezdetektől a modern stílusokig formálódó hagyomány gyertyái és díszítései ma is a várakozás üzenetét hordozzák.

Gyertyák és örökzöldek többféle stílusban: a karácsonyi várakozást idézi meg az adventi koszorú
2025. november 27., csütörtök

Vigyázat, sok a hamis vagy káros játék!

Az elmúlt két évben 16,6 millió csomag hamis vagy káros játékot vontak ki az Európai Unió piacairól 36,8 millió euró értékben – közölte az Európai Unió hágai székhelyű rendőrségi együttműködési szervezete, az Europol csütörtökön.

Vigyázat, sok a hamis vagy káros játék!
Vigyázat, sok a hamis vagy káros játék!
2025. november 27., csütörtök

Vigyázat, sok a hamis vagy káros játék!

2025. november 26., szerda

Hobo 80: Kolozsvárra érkezik a magyar blues élő legendája

Fél évszázados pályafutását ünnepli idén Földes László Hobo, aki 80. születésnapja alkalmából nagyszabású turnéra indult, amelynek egyik állomása december 19-én Kolozsváron lesz.

Hobo 80: Kolozsvárra érkezik a magyar blues élő legendája
Hirdetés
2025. november 25., kedd

Vegán csúcstalálkozó: feltöltődés inspiráló történetekkel és „energiabombákkal”

Az elmúlt tíz évben elfogadottá vált a veganizmus, sokan már nem szélsőségként tekintenek rá, hanem inkább olyan irányként, amit jó követni – hangzott el Európa legnagyobb vegán eseményén.

Vegán csúcstalálkozó: feltöltődés inspiráló történetekkel és „energiabombákkal”
2025. november 25., kedd

Óriási összegért kelt el a nagybányai Adrian Ghenie festménye

Rekordáron, 2,63 millió dollárért kelt el a nagybányai születésű Adrian Ghenie Boogeyman című festménye a Christie’s árverésén.

Óriási összegért kelt el a nagybányai Adrian Ghenie festménye
2025. november 23., vasárnap

Europol: a bűnözők fegyverként használják a gyerekeket Európában

Az európai társadalomra leselkedő legnagyobb bűnözői fenyegetést ma azok a gyerekek jelentik, akiket manipulálnak, hogy erőszakos cselekményeket kövessenek el – állítja Catherine De Bolle, az Europol ügyvezető igazgatója a Politico szerint.

Europol: a bűnözők fegyverként használják a gyerekeket Európában
Hirdetés
Hirdetés