Horea Barna, az egykori főmérnök fia az Iris porcelángyár alapításának körülményeit is felidézte a találkozón
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Izgalmas ipartörténeti előadást hallgathatott meg a közönség a Kolozsvári Magyar Napok keretében: az Erdélyi Múzeum-Egyesület által szervezett esemény a kincses város híres porcelángyárára, az Irisre, annak történetére, egykori munkásaira és termékeire koncentrált.
2022. augusztus 19., 19:272022. augusztus 19., 19:27
2022. augusztus 24., 17:142022. augusztus 24., 17:14
A kolozsvári Iris porcelángyár múltjából idéztek fel fejezeteket a Kolozsvári Magyar Napok keretében. A találkozónak – melynek házigazdája Bitay Enikő volt – egyébként nemcsak az ismeretterjesztés volt a célja, hanem a tárgy- és adatgyűjtés is. A szervezők felhívással fordultak korábban az esemény résztvevői felé: azoknak, akiknek vannak az Iris gyárban készült tárgyaik, hozzák el a találkozóra, hogy lefotózhassák azokat az utókor számára, illetve osszák meg emlékeiket ezekkel kapcsolatban.
Itt volt például Incze Mária egykori üzemvezető, Józsa István és Szabó Klára, a gyár alkalmazottai, illetve Virgil Barna egykori főmérnök ma külföldön élő fia, Horea Barna is, aki apja életpályáját idézte fel a találkozón.
A résztvevők között volt Mattyasovszky Zsolnay Zsófia és testvére, László is, akik a gyár történetének egy kiemelkedően fontos szakaszára emlékeztek vissza, a negyvenes évek elejére-közepére, amikor a gyárat a híres pécsi Zsolnay-gyár bérelte.
Azt is megtudhattuk, hogy a kolozsvári magyar napos esemény időzítése mondhatni tökéletes, hiszen éppen csütörtökön, augusztus 18-án van a százéves évfordulója annak, hogy 1922-ben hivatalosan is bejegyezték az Iris porcelángyár megalapítását.
Horea Barna – aki egyébként szakmáját tekintve orvos – a tavaly elhunyt édesapja történeteiből, és annak személyes könyvtárát tanulmányozva igyekezett felgöngyölíteni a gyár történetét. Elmondta, a feljegyzésekből kiderül, a gyár alapításának ötlete már a világháború után, 1919-ben megfogalmazódott, és a megalapítás anyagi hátterét a Mezőgazdasági Bank teremtette meg.
Szó esett a gyárban használt alapanyagokról, illetve arról is, hogy a gyárban ipari porcelán, például biztosítékok, használati és dísztárgyak egyaránt készültek. A találkozón Kehidai László az Iris porcelángyár és a pécsi Zsolnay-gyár kapcsolatáról beszélt.
Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy ő sem történész, laikusként foglalkozik a Zsolnay család történetével, és a családtörténeti kutatásai során bukkant rá olyan dokumentumokra, melyek beszámolnak arról, hogy a bécsi döntés után, 1941 és 1947 között a Zsolnay család bérelte a kolozsvári gyárat.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Kehidai Lászlótól megtudhattuk azt is, miként került a létesítmény a család látókörébe, illetve bemutatta az üzem fejlődését is, valamint arról is beszélt, hogy a kolozsvári termékek hogyan érték el a pécsi termékek színvonalát.
Beszélt arról, hogyan festették kézzel az egyes tárgyak mintáit, fonták a kosárkákat gipszformákon. Az egykori üzemvezető, aki a gyár különleges termékekre specializálódott részlegén dolgozott, nyugdíjba vonulása előtt körülbelül 150 alkalmazott munkáját irányította. Az előadást képes vetítés is kísérte, illetve a jelenlevők néhány, az Iris porcelángyárban készült tányért, kosárkát, nippet is megtekinthettek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szabályozott keretek közé terelné a gazdátlan macskák ellátását Kolozsvár önkormányzata: a lakótársulások beleegyezésével kihelyezett menedékházakkal, kijelölt felelősökkel és szigorú higiéniai előírásokkal indul kísérleti program a város 80 helyszínén.
Az észak-amerikai mozikasszáknál 97 millió dolláros, világszerte pedig összesen 217 millió dolláros bevételt könyvelhetett el a hétvégén a „pop királyáról” szóló, Michael című film, ami rekord az életrajzi alkotások mezőnyében.
Egyik legszelídebb karakterű, valóban zöld tavaszi zöldségünk a fejes saláta, amelynek többféle változata illeszthető be az étrendünkbe.
Bepillantottunk a világhírű Cirque de Soleil Kolozsváron egymás után öt alkalommal is előadott, Ovo című előadásának kulisszái mögé.
Varga Csaba nagyváradi hegymászó ismét csúcsra tör, jelenleg már Nepálban van, az alaptáborban: célja a Föld 5. legmagasabb hegycsúcsa, a 8462 méter magas Makalu központi csúcsának az elérése pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók segítsége nélkül.
A tavasz kezdetével látványosan megugrott a takarítási szolgáltatások iránti igény Romániában: márciusban 57 százalékkal több megrendelést regisztráltak, mint a téli hónapok átlagában – derül ki a HomeRun szolgáltatásközvetítő platform elemzéséből.
Balkáni és latin-amerikai ritmusok, grúz többszólamúság, mongol torokének, valamint cigány, magyar és erdélyi zene várja a közönséget július 30. és augusztus 2. között a Méra Világzenei Csűrfesztiválon, Kalotaszegen.
Az idei évben az égbolt kivételes csillagászati látványosságot kínál: egy teljes napfogyatkozást, ritka eseményt, amely világszerte felkelti a csillagászat iránt rajongók érdeklődését.
Gasztronómiai szempontból a csalán érdekes átmenet a vadnövény és a kultúrnövény között. Íze a spenótra emlékeztet, de annál ásványosabb, kissé földesebb, „zöldebb” karakterű.
A világ ötödik legmagasabb csúcsára, a 8462 méteres Makalura indult Varga Csaba. Siker esetén ez lehet a nagyváradi hegymászó hetedik nyolcezrese, amelyet pótlólagos oxigén és teherhordók nélkül hódít meg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!