
Horea Barna, az egykori főmérnök fia az Iris porcelángyár alapításának körülményeit is felidézte a találkozón
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Izgalmas ipartörténeti előadást hallgathatott meg a közönség a Kolozsvári Magyar Napok keretében: az Erdélyi Múzeum-Egyesület által szervezett esemény a kincses város híres porcelángyárára, az Irisre, annak történetére, egykori munkásaira és termékeire koncentrált.
2022. augusztus 19., 19:272022. augusztus 19., 19:27
2022. augusztus 24., 17:142022. augusztus 24., 17:14
A kolozsvári Iris porcelángyár múltjából idéztek fel fejezeteket a Kolozsvári Magyar Napok keretében. A találkozónak – melynek házigazdája Bitay Enikő volt – egyébként nemcsak az ismeretterjesztés volt a célja, hanem a tárgy- és adatgyűjtés is. A szervezők felhívással fordultak korábban az esemény résztvevői felé: azoknak, akiknek vannak az Iris gyárban készült tárgyaik, hozzák el a találkozóra, hogy lefotózhassák azokat az utókor számára, illetve osszák meg emlékeiket ezekkel kapcsolatban.
Itt volt például Incze Mária egykori üzemvezető, Józsa István és Szabó Klára, a gyár alkalmazottai, illetve Virgil Barna egykori főmérnök ma külföldön élő fia, Horea Barna is, aki apja életpályáját idézte fel a találkozón.
A résztvevők között volt Mattyasovszky Zsolnay Zsófia és testvére, László is, akik a gyár történetének egy kiemelkedően fontos szakaszára emlékeztek vissza, a negyvenes évek elejére-közepére, amikor a gyárat a híres pécsi Zsolnay-gyár bérelte.
Azt is megtudhattuk, hogy a kolozsvári magyar napos esemény időzítése mondhatni tökéletes, hiszen éppen csütörtökön, augusztus 18-án van a százéves évfordulója annak, hogy 1922-ben hivatalosan is bejegyezték az Iris porcelángyár megalapítását.
Horea Barna – aki egyébként szakmáját tekintve orvos – a tavaly elhunyt édesapja történeteiből, és annak személyes könyvtárát tanulmányozva igyekezett felgöngyölíteni a gyár történetét. Elmondta, a feljegyzésekből kiderül, a gyár alapításának ötlete már a világháború után, 1919-ben megfogalmazódott, és a megalapítás anyagi hátterét a Mezőgazdasági Bank teremtette meg.
Szó esett a gyárban használt alapanyagokról, illetve arról is, hogy a gyárban ipari porcelán, például biztosítékok, használati és dísztárgyak egyaránt készültek. A találkozón Kehidai László az Iris porcelángyár és a pécsi Zsolnay-gyár kapcsolatáról beszélt.
Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy ő sem történész, laikusként foglalkozik a Zsolnay család történetével, és a családtörténeti kutatásai során bukkant rá olyan dokumentumokra, melyek beszámolnak arról, hogy a bécsi döntés után, 1941 és 1947 között a Zsolnay család bérelte a kolozsvári gyárat.
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Kehidai Lászlótól megtudhattuk azt is, miként került a létesítmény a család látókörébe, illetve bemutatta az üzem fejlődését is, valamint arról is beszélt, hogy a kolozsvári termékek hogyan érték el a pécsi termékek színvonalát.
Beszélt arról, hogyan festették kézzel az egyes tárgyak mintáit, fonták a kosárkákat gipszformákon. Az egykori üzemvezető, aki a gyár különleges termékekre specializálódott részlegén dolgozott, nyugdíjba vonulása előtt körülbelül 150 alkalmazott munkáját irányította. Az előadást képes vetítés is kísérte, illetve a jelenlevők néhány, az Iris porcelángyárban készült tányért, kosárkát, nippet is megtekinthettek.
Továbbra is rendkívül veszélyeztetett a világon kizárólag a Fogarasi-havasokban, a Vâlsan folyóban élő kölöntesügér állománya. A természetvédelmi törekvések újabb fejleményeiről Nagy András Attila biológus számolt be a Krónikának.
Az idei október volt a legmelegebb október a globális mérések kezdete óta – közölte pénteken az Európai Unió Copernicus éghajlatváltozási szolg&aacu
Büszkék lehetünk rájuk, hiszen találmányaikkal és felfedezéseikkel alapjaiban formálták át a világot. De vajon mennyire ismerjük a legnagyobb magyar elméket? A magyar tudomány ünnepe alkalmából a Krónika izgalmas játékkal várja olvasóit!
A romániai netezők 65 százaléka találkozott az elmúlt évben valamilyen online csalással, megtévesztő tartalommal, és mindössze 52 százalékuk érzi úgy, hogy megfelelően tájékozott az internetes platformok használatának kockázatairól egy felmérés szerint.
Nemcsak a testet és az elmét mozgatja meg, hanem a magányt is oldja, és új életkedvet adhat az időseknek a szenior örömtánc. Ezt bizonyítja a zilahi Magdi Senior Dance Group története is, amelyről Bakó Magdi ötletgazda beszélt a Krónikának.
Ha a sütőtök az ősz klasszikusa, akkor az édesburgonya a merész újonc: krémes, természetesen édes, és szinte bármilyen süteményt képes gazdagítani,
Nem riasztották el az árak a halloweenkor Törcsváron mulatni vágyókat: a kastélyban és a hozzá tartozó parkban rendezett partikra minden jegy elkelt. A „hátborzongató” mulatozásért a választott csomagtól függően 800–3000 lejt is elkértek.
Elérhető Hargita megye online gasztrotérképe, amely tanúsítvánnyal rendelkező vendéglátóipari egységeket, látogatható gazdaságokat, tematikus útvonalakat és kulináris eseményeket foglal magában.
Több mint két évtizede játszik ugyanazokkal a számokkal, és most kifizetődött a kitartása: jelentkezett a hatoslottó múlt csütörtöki főnyereményének gazdája. A Prahova megyei férfi több mint 3,3 millió eurót, azaz 17,7 millió lejt vihet haza.
Kőkemény, fanyar, nyersen szinte ehetetlen, mégis nagy becsben tartották nagyanyáink. A birsalma türelmet „kér”, de aki kivárja, hogy a hő munkához lásson benne, mézédes, rózsaszínre pirult, illatos étkeket kap cserébe.
szóljon hozzá!